Kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg az osztrák és a magyar főváros szakemberei a kerékpáros közlekedés jelenét és jövőjét, a közösségi kerékpár-rendszerek különbségeit és hasonlóságait, valamint a biciklizés szerepét a metrópótlásban Budapesten.
Bécs–Budapest kerékpáros-kerekasztal címmel rendezett találkozót az osztrák és a magyar főváros szakemberei számára az Eurocomm-PR, Bécs Város Külképviseleti irodája szeptember 21-én. Az osztrák fővárost Martin Blum, Bécs kerékpárosügyi megbízottja, dr. Hans-Erich Dechant, a Citybike Wien ügyvezetője, valamint Daniel Böhm, a Bécsi Mobilitási Ügynökség munkatársa képviselte. A szakmai fórumon a BKK Zrt. részéről Nyul Zoltán stratégiai és innovációs igazgató, Berecky Ákos innovációs főmunkatárs, valamint Dalos Péter, a MOL-Bubi termékmenedzsere vett részt. A BKV Zrt.-t Szedlmajer László, az autó- és trolibusz-üzemeltetési igazgatóság vezérigazgató-helyettese képviselte, a Magyar Kerékpárosklub részéről pedig Kürti Gábor elnök és Halász Áron alelnök vett részt a két főváros közötti tapasztalatcserén. A budapesti kerületeket Virág Benedek, az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint Merker Viktor, Zugló Önkormányzatának vezető munkatársa képviselte.
Bringázás Bécsben és Budapesten: párhuzamok és sajátosságok
A találkozó kezdetén a résztvevők megismerhették a két főváros stratégiai terveit a fenntartható közlekedés fejlesztésére. Kiderült: a Bécsi Mobilitási Terv és a Balázs Mór-terv ugyanazt a célt tűzte ki: 80%-ra növelni a fenntartható közlekedés arányát, illetve 30%-ra csökkenteni az autós közlekedést. A különbség csupán abban van, hogy Bécs 2025-re, Budapest pedig 2030-ra szeretné elérni ezt az arányt.
A szakmai fórumon mindkét főváros bemutatta a kerékpáros közlekedés ösztönzését célzó intézkedéseit és kezdeményezéseit, amelyeket sikeres kerületiekkel egészítettek ki Óbuda és Zugló képviselői. Bécs és Budapest szakemberei egyaránt egyetértettek abban, hogy az egyes kerületekben eltérő a kerékpáros közlekedés iránti elkötelezettség, illetve a fejlesztések során nem szabad közigazgatási egységekben gondolkodni.
A kerekasztal alkalmával szó esett arról is, hogy Bécsben az 1990-es évek óta van hangsúlyos szerepe a kerékpározásnak a városfejlesztésben, Budapesten viszont akkor kezdődött a kerékpáros szubkultúra kialakulása, akkor alakultak az első civil szervezetek, váltak nyilvánossá az első kezdeményezések.
Citybike kontra MOL-Bubi
A Bécs–Budapest Kerékpáros Kerekasztal másik fő témája a bécsi és a budapesti közösségi kerékpár-rendszerek voltak, amelyek mindkét fővárosban nagyon népszerűek. Noha a két rendszer néhány dologban alapvetően eltér egymástól, a különbségek lehetőségeket is rejtenek magukban. Ugyanakkor mind a Citybike-nak, mind a Bubinak ugyanazzal a fő kihívással kell szembenéznie: a versenytársak megjelenésével.
A kerékpározás szerepe a metrópótlásban
Nagy várakozás övezte a szakmai találkozó harmadik témáját, a metrópótlást kerékpárral, amiben Bécs már nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Ott tavaly, az U4-es metróvonal felújításakor ösztönözték az embereket arra, hogy pótlóbuszok helyett inkább biciklivel járjanak munkába. A kampány hatására óriási tömeg kezdett kerekezni, jó része a későbbiekben is maradt a bringánál. Hasonló kampányt tervez a Magyar Kerékpárosklub is; a szervezet a BKK-val és a BKV-val is szeretne együttműködni, hogy minél több ember számára legyen igazi alternatíva a kerékpározás a budapesti M3-as metró felújítása idején.
Bécs tapasztalata összességében az, hogy csak folyamatos, intenzív erőfeszítésekkel lehet folyamatos növekedést elérni a kerékpározásban, illetve, hogy a nagy városfejlesztési tervek esetében jövőképet kell adni az embereknek, hogy könnyebben megértsék és elfogadják a változásokat.