Pártok támogatottsága – Legyőzhető-e a Fidesz?

Kis változások történtek a pártok támogatottságában az elmúlt egy hónapban. A Fidesznek egy hajszállal ismét nőtt a tábora, 26-ról 27 százalékra. A Jobbiknak kissé csökkent a támogatottsága, 13-ról 12 százalékra. Az elmúlt hónapok visszaesése után az MSZP táborának mérete most nem változott, a választópolgárok 10 százaléka áll mögötte. A DK harmadik hónapja 4 százalékos, az LMP az augusztusi 3 százalékról emelkedett erre a szintre. A múlt havi 1 százalékos pártok közül ezúttal a Momentum 2 százalékot ért el, a többiek, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd támogatottsága nem változott. A pártot nem választók aránya 37 százalék.

A biztos pártválasztók csoportjába most is csak bő egyharmadnyian tartoznak, ezért a körükben közzétett adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben a szavazói körben a Fidesz 44 százalékot ér el, a Jobbiknak 19 százaléka van, az MSZP 17 százalékos. Az elkötelezett és aktív szavazóknak 8 százaléka támogatja a DK-t, 4 százaléka az LMP-t. A Momentum a biztos pártválasztók 3 százalékára számíthat, az Együtt 2 százalékos, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd 1-1 százalékos – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A Fidesz számottevő előnnyel vezeti a pártok rangsorát, egymillió kétszázezer fővel nagyobb a tábora, mint a második helyen álló Jobbiknak. Ugyanakkor – amint azt az előző havi felmérésünkből tudjuk – a kormányváltást óhajtók csoportja népesebb, mint a kormány maradását támogatóké (43-32%). Ebben a sajátos politikai helyzetben izgalmas kérdés, hogy a választópolgárok látják-e esélyét a hatalomváltásnak a jövő évi parlamenti választáson. Az emberek 40 százaléka úgy vélekedik, hogy 2018-ban leváltható a Fidesz, míg csaknem ennyien, 37 százaléknyian azt feltételezik, hogy ennek nincsen esélye. A megosztottság mögött a politikai táborok karakteresen eltérő álláspontja található. A Fidesz hívei rendkívül bizakodóak, 86 százalékuk nem tartja lehetségesnek, hogy pártjuk elveszítené a parlamenti választást. Az ellenzéki pártok támogatói közül a DK-sok a leginkább optimisták, 90 százalékuk szerint legyőzhető a Fidesz. A szocialisták 82 százaléka lát esélyt arra, hogy jövőre távozzon a mostani kormány, a Jobbik táborában 75 százalék gondolja ezt, míg az LMP-sek között 70 százalék. A pártpreferenciával nem rendelkező választók fele ebben a kérdésben nem tud véleményt nyilvánítani. A többiek álláspontja kiegyenlítettséget mutat: 27 százalékuk legyőzhetőnek tartja a Fideszt, 25 százalékuk nem.

Bármennyire is elkezdték a pártok a kampányt, ez egyelőre nem aktivizálta a választókat. A DK hívei a legelszántabbak, 62 százalékuk menne el biztosan szavazni. Az MSZP támogatóinak 53, a Fidesz táborának 51, a Jobbikosoknak 49 százaléka venne részt teljes bizonyossággal egy most vasárnapi választáson. Az LMP táborának a többieknél kisebb, 35 százalékos a részvételi hajlandósága. Mint látható, a pártoknak még saját szimpatizánsaik mozgósítására is erőfeszítéseket kell tenniük, de ennél is nagyobb kihívás a bizonytalan választók aktivizálása – közülük csak 21 százalék menne el szavazni. Vannak olyan társadalmi csoportok, amelyekben szintén nagyon alacsony a részvételi szándék: a húszas éveikben járóknak és a falvakban élőknek alig háromtizede menne el egy mostani parlamenti választásra.

A megkérdezettek száma: 1000, aki együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviseli. Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. A közvélemény-kutatás közben kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban. Minden hónapban más-más 1000 személyt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.  Az adatfelvétel ideje: 2017. szeptember 10-18.