(Szerző: Pál Rita) Másodszor vitáztak az Európai Parlamentben a magyarországi felhatalmazási törvényről. Ma délelőtt ismét Magyarország volt a napirenden.
Legutóbb április 16-án volt terítéken Brüsszelben a magyar helyzet. Akkor szankciókat sürgettek az EP-képviselők Magyarország és Lengyelország ellen. Másnap megszavazták a koronavírusra adott európai válaszokkal foglalkozó indítványt, amely elítélte a magyarországi veszélyhelyzeti szabályozást. A múlt havi vitához képest két új magyarországi fejleményt emlegetett több EP-képviselő. Az egyik a magyar parlamentben május elején megszavazott politikai nyilatkozat volt az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának az elutasításáról.
A másik téma, amit számos, a magyar helyzetet bíráló EP-képviselő felhozott, a Facebook-posztjaik miatt kihallgatott két személy esete volt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy véleményposzt miatt állítottak elő egy 64 éves férfit Szerencs közelében kedden, szerdán pedig Gyulán a Kossuth Kör helyi vezetőjét vitték el a rendőrök rémhírterjesztésért.
Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő ezzel kezdte: csalódott amiatt, hogy nem jött el a magyar kormányfő, és amiatt is, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem vehetett részt a vitán. Semmilyen más jogszabályt nem fogadtak el időbeli korlát nélkül Európában – emelte ki.
A nemzetközi kritikusok félelmei beváltak, a múlt két hónapban Orbán Viktor visszaélt hatalmával Magyarországon. Kormányrendelettel magánvállalkozásokat helyzetek állami irányítás alá. Miközben Orbán családja és barátai több milliárdnyi állami támogatáshoz jutottak.
Az ellenzék vezette önkormányzatokat megfosztották bevételeiktől, a helyi vállalati adótól például – sorolta Gyöngyösi.
Orbán gyáva, mert nem jött ide megvédeni a jogszabályt. Opportunista is, mert lábbal tiporja az európai értékeket, és autokrata rendszert épít európai pénzekből és európai támogatásokból. És mindaddig így fog tenni, míg német vállalatok és más nyugati befektetők még mindig kényelmes és kivételezett helyzetben vannak Magyarországon – hangsúlyozta a magyar EP-képviselő.
Értékek a profittal szemben – ez az igazi dilemma itt az ideje, hogy megfelelő prioritásokat határozzanak meg az európai intézmények, válasszanak e kettő közül – zárta felszólalását.
Christophe Hansen luxemburgi néppárti képviselő az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot vonta kérdőre, hogy miért nem lép fel határozottabban, miért nem védi az európai értékeket. Többet várok annál, hogy Jourova asszony kritikus nyilatkozatot tesz, tette hozzá. Itt az ideje, hogy cselekedjünk, eleget beszéltünk már – mondta Hansen.
Birgit Sippel szociáldemokrata EP-képviselő szerint Magyarországon a vírus elleni harc jegyében, úgy tűnik föl, inkább az ellenzékkel, a civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal a számolnak le.
Mindannyian tudjuk, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárás blokkolva van az Európai Tanácsban – hangsúlyozta Sippel.
Készen állnak arra, hogy leállítsák az Orbánnak folyósított EU-s pénzeket? – kérdezte.
Nem lehet felfüggeszteni a demokráciát, akár van járvány, akár nincs – mondta Maite Pagazaurtundúa a liberális-centrista Renew Europe frakcióból.
Annalisa Tardino szélsőjobboldali képviselő azt mondta, az Európai Parlament szerint a válság megoldására kellene figyelni, ehelyett a magyar kormányt támadja, mert nem tetszik a baloldalnak, amit tesz. Közben az olasz kormány is tett olyan lépéseket, melyek lebontják a demokráciát, hangsúlyozta a képviselő.
Terry Reintke zöldpárti képviselő a szerdai rendőri intézkedéssel kezdte felszólalását
A magyar kormány megtámadta a független civil társadalmat, az újságírókat, a kisebbségeket, Jean-Claude Junckert, az egyetemeket, sorolta Reintke.
Most nem a nemek egyenlőségéről van szó, hanem arról, hogy ki más. Vagy asszimilálódtok mondja a magyar kormány, afelé, amit mi helyesnek tartunk, vagy ellenetek fordulunk.
Ezt nem fogja megúszni – üzente a magyar kormánynak, hozzátéve, hogy ennek a kontinensnek a sokszínűség az erőssége. A transszexuális emberek nem fognak megszűnni csak azért, mert a magyar kormány ezt szeretné, az Európai Parlamentben kiállunk a jogaikért – zárta felszólalását.
Minden alkalmat megragadnak arra, hogy megtámadják Magyarországot és Lengyelországot – kezdte felszólalását Elżbieta Rafalska, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció lengyel EP-képviselője. A magyar kormány megpróbál fellépni a járvány és a gazdasági nehézségek ellen, és azt vetik a szemére, hogy nem tartja tiszteletben a demokráciát, holott a parlament jóváhagyta ezeket a törvényeket – hangsúlyozta Rafalska.
Nincs kétség, Lengyelországban és Franciaországban is megtámadták a demokráciát, Magyarország azonban még ennél is messzebb ment: elképesztő autoriter hatalomátvételre került sor. Ez egy tízéves harc eredménye. És az Európai Bizottság nem tett semmit. Ennek eredménye a jelenlegi helyzet, mondta Clare Daly szélsőbaloldali képviselő. Azonnal fel kell függeszteni az EU-támogatások kifizetését azoknak, akik nem hajlandók megtartani a demokratikus alapelveket – hangsúlyozta. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a többi tagállam is, ahol hasonló tendenciák vannak, ezen az úton fognak elindulni, és a magyar polgároknak is hátat fordítunk ezzel – zárta felszólalását Daly.
Clara Ponsati Obiols spanyol független képviselő a spanyol helyzetet állította párhuzamba a magyarral, ahol véleménye szerint autoriter intézkedéseket vezetett be a Sanchez-kormány a COVID-19 válság ürügyén. Szintén 5 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki arra, aki kimondja a véleményét. Sanchez továbbra sem hajlandó az ESZ és az Amnesty International ajánlásait figyelembe venni a politikai foglyok szabadon engedéséről, mondta az EP-képviselő, leszögezve, hogy nem szabad megengedni a kettős mércét az Európai Unióban.
A magyarországi jogállamiságról rendezett vitát egyetlen új fejlemény sem indokolta – kezdte felszólalását Vincze Loránt romániai magyar néppárti képviselő. Az európai baloldal 2010-i megválasztása óta folyamatosan támadja Orbán Viktort, azóta a magyar polgárok 7 országos választáson szavaztak neki és a Fidesznek bizalmat. Egyértelmű, hogy brüsszeli boszorkányüldözéssel nem lehet választást nyerni – fogalmazott Vincze. A hamis támadásoknak helyet adó vitákkal viszont az Európai Parlament saját hitelét veszti el. Vagy rendezzünk egyórás vitát minden tagállam esetében – vetette fel. Kezdhetnénk Romániával, ahol Iohannis elnök azt állította, hogy a kisebbségi jogok bővítése nemzetárulás.
Szavai sértik a román alkotmány szellemét és a jogállamiságot is. Ebben a kérdésben miért nem szólalnak meg, zárta kérdésével a felszólalást Vincze.