(Kiküldött munkatársunktól) Miképpen dobog Európa szíve? Mindenekelőtt gyorsan. Alig hogy a szigorú biztonsági ellenőrzés után belépünk az Európai Parlament JAN épületébe (arró, hogy miért JAN, majd később), elénk tárul egy hatalmas előcsarnok, ahol mindenki siet, öles léptekkel rohannak az itt dolgozók a liftekhez, a mozgólépcsőkhöz, fülükön telefon, nyakukban biléták, igazolványok lifegnek. Kiküldött munkatársunk írja:
A JAN megfejtése
Egyik kézben az elmaradhatatlan papírpoharas, franciás-németes gyenge hosszú kávé, a másikban egy kis húzós bőrönd, mert van, aki aznap délben még elrepül a világ valamely távoli tájára. A nők szinte kötelezően fekete harisnyában, fekete körömcipőben vagy bokacsizmában, színes gyapjú kabátba és sálakba burkolva, csinos, szolid ékszerekkel és divatbizsukkal feldíszítve intézik Európa sorsát. A férfiak öltönyben, a fiatalabbja kacsaorrú cipőben és piros sállal a nyakában, közben szürcsöli a kávét, azt is rohanva, persze. Itt nem járja hál’istennek a farmer, más a dress code, csak hétvégén, szabad időben hordják a világ legelterjedtebb uniformisát a képviselők és titkáraik.
Lehet, hogy az irodájukban már megpihennek, miközben a laptop fölé görnyednek, de az egész épület szinte forrong a midday briefingektől, meetingektől és interjúktól. Itt ugyanis mindenki angolul beszél, ez az 21. század eszperantója, nemzetközi nyelve. Ilyenkor aztán az a furcsaság is előáll, hogy az unió tagországainak minden nyelve kicsit angolos lesz, miként az itthon egyre terjedő és idegesítő, nagyképűséget sugárzó hunglish. Az alapszavakat egy idő után mindenki a saját anyanyelvén kezdi ragozni, még ha a honfitársaival társalog, akkor is.
A teendők sora végtelen, hiszen nemcsak az unió ügyeivel foglalkoznak, hanem a többi kontinens Európát is érintő ügyeivel, illetve távoli piacokkal is. Három oldal vastagon gépelve: ez kinyomtatva az előttem heverő, magyar nyelvű munkanaptár. A legnyugodtabb hely a könyvtár, amely angol és francia nyelvű szakkiadványokkal és újságokkal szolgál.
Az emberek fegyelmezetten állnak sorba a kantinban, amely színes puffjaival Walt Disney és Mickey Mouse gyermekvilágára emlékeztet. Pedig a játékszernek látszó székeken kétméteres férfiak ücsörögnek – mellettem éppen egy szlovén küldöttség tárgyal fontos gazdasági döntésekről. Több büfé és kantin áll a több ezer itt dolgozó szolgálatára, ahol mindenféle glutén-, cukor-, szénsav- és egyéb „mentes” enni- és innivaló kapható, akárcsak a klasszikus francia – pardon, belga, jegyezné meg Poirot mester – croissant-ok, müzliszeletek, frissen préselt levek, gyümölcsök, magok, rágcsák, szendvicsek.
Osztriga, pezsgő, tulipán
Az utóbbi 30 évben egy külön negyed nőtt ki a földből és tette a csipke és a csokoládé városát, a szépséges Brüsszelt Európa központjává. Örülnek ennek az itt élők, meg nem is. Örülnek, mert szinte minden árura akad kereslet, viszont az árak megugrottak a helybéliek számára is, a bérleti tarifák is magasak. Az sem panaszkodik, aki a parlamenttel szemközti kis piacon osztrigát árul és pezsgőt is ajánl hozzá, vagy éppen a novemberi télben hatalmas, színes tulipáncsokrokat és művészi szinten megtervezett virágkompozíciókat kínál, borsos árakon. A brüsszeliek úgyis tudják, nem itt kell mindent beszerezni.
Az éttermek zsúfoltak, a pincérek nem érnek rá kedveskedni a vendéggel, úgy töltenek bort, hogy meg sem mutatják a palackot – ők is rohannak, telt ház van hétköznap este is. Számos a delegáció, mindegyik képviselő hívhat vendégeket, szakértőket a saját hazájából, őket este illik meginvitálni valahova. Az újságírók száma sem kevés. Magyarország – lakosságának számához képest – kevés állandó tudósítót mondhat magáénak.
A turista rengeteg, a terrorcselekmények elrettentő hatása ideig-óráig tart. A reptéren már hajnalban annyi ember toporog, hogy alig akad hely a tranzitban. Az ötcsillagos szálloda portáján is, ahol lakunk, szinte mindig csúcs van, senki sem mosolyog rád, mindenki örül tehát, ha végre megkapja a kulcsát, és a szoba is rendben van. Amikor kölcsönkérek egy csúnyácska jókora reklámesernyőt – közben eleredt – a recepciós nő komolyan figyelmeztet, hogy vigyázzak rá, mert ha nem, 35 eurót kell fizetni érte. Vigyázok, megígérem. De azért akkurátusan feljegyzi, hogy melyik szobában lakom.
Egész Brüsszel látképét megváltoztatták a különböző időszakokban és eltérő építészeti színvonalon felhúzott, az uniót kiszolgáló házmonstrumok. Akad közöttük jellegtelen és bravúros egyaránt. A belső enteriőr van ahol szürke és semmimondó, – itt a folyosókat az adott országra jellemző fotók, poszterek élénkítik – másutt a falakat kortárs képzőművészeti alkotások és szobrok díszítik. A tévés interjúk helyszínei közül kiemelkedik a VoxBox, amely kékes fényekben villódzó, sci-fiszerű, magas technikai színvonalú – de a lényeg, hogy nyitott. Mindenki, aki arra jár, belehallgathat a beszélgetésbe, legyen szó a katalán helyzetről vagy az euro sorsáról.
Az a fránya történelem…
Olvassunk bele a magyar nyelvű üdvözlő prospektusba. Az 500 millió embert összefogó Európai Parlament egyik hivatalos székhelye Strasbourgban van, de a munka javát Brüsszelben végzik. A csoportosan érkező érdeklődők betekinthetnek az Európai Parlament működésébe, és abba, hogy mit tesz a Parlament az unió állampolgáraiért. A mai Európai Unió jobb megértéséhez fontos megismerni a kontinens múltját, ezért jött létre az Európai Történelem Háza, amely egyedülálló bepillantást kínál közös európai múltunkba. Minden túra és tájékoztató ingyenes, a legtöbb az unió mind a 24 hivatalos nyelvén elérhető. A túrákkal és tájékoztatókkal kapcsolatos részletek az EP látogatóknak szánt honlapján, 24 nyelven olvashatók.
A Station Europe jó kiindulópont az EP épületeinek meglátogatására. A hajdani Luxembourg vasútállomás régi, kívülről szecessziós jegyeket mutató, restaurált épületében találtak helyet ennek az intézménynek, amely kívülről igyekszik elkalauzolni a látogatót a negyed Parlament látnivalói között. Ezt egy élethű maketten modellezhetjük, de segítségünkre van egy érintős képernyő is.
A Parlamentáriumban a múlt öt évben több mint másfél–kétmillió ember fordult meg. Ez afféle tipikus példája az EP és az Európai Unió saját marketingjének, az érdeklődőket megismerteti azzal, mit is csinálnak a képviselők. Egy 360 fokos körképet nyújtó lenyűgöző moziélményen keresztül szintén értesülhetünk erről. Még izgalmasabb, amikor a látogatócsoportok tagjai egy szerepjáték keretében kipróbálhatják, milyen európai parlamenti képviselőnek lenni. (Kijelenthetem: nem rossz.) Természetesen nagy felelősséggel is jár, hiszen döntéseik emberek millióira lesznek hatással, de így van ez a hazai képviselők esetében is.
A gyakorlati munkáról még inkább fogalmat alkothatunk, ha belépünk az ülésterembe. A parlamenti negyedet ismertető magyar nyelvű prospektus szerint az egyéni látogatók multimédiás vezetéssel, saját tempójukban tehetnek látogatást. (Személyes tapasztalatom szerint a csoportos látogatás a jellemző, és szó sincs egyéni tempóról: itt is sietősre fogja mindenki. Erre érdemes felkészülni.) Aki megáll és fotózni akar, az lemaradhat – és persze nem árt tudni azt sem, hol szabad fényképezni és hol nem. Aki pedig lemarad, ki tudja, hol keveredik ki az épületből, amely hatalmas, sok-sok lifttel, mozgólépcsővel, kijárattal válik labirintussá.
A csoportokat az EP-ben dolgozók fogadják az unió összes nyelvén. Nem árt tudni, hogy három hónappal előre, interneten érdemes lefoglalni a látogatást, esetleg konkrét témákat is felvetve.
Izgalmas belépni az Európai Történelem Házába is, amely a hivatalos megfogalmazás szerint a látogatóknak különböző nézőpontokból mutatja be Európa történelmét. Ez a diplomatikus megfogalmazása a sokszor évtizedekig tartó háborúknak, de azért akadt béke is… A kiállítások, események és az állandó gyűjtemény alkotja a közös európai emlékezet tárházát.
Az unió fontosabb intézményei
A 751 tagból álló Európai Parlament tagjait ötévente, közvetlen és általános választással választják meg. Az Európai Unió Tanácsával együtt a Parlament feladata, hogy megvitassa, módosítsa és elfogadja az Európai Bizottság által javasolt jogszabályokat és az unió költségvetését. A Parlament ezen kívül a demokratikus ellenőrzés eszköze is. Székhelye Strasbourg,, de Brüsszelben és Luxemburg.ban is ülésezik.
Az Európai Tanácsot az unió 28 tagállamának állam- illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke, valamint az Európai Bizottság elnöke alkotják. Az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szintén részt vesz a tanács ülésein, amennyiben külügyi témák kerülnek napirendre. A tanács elnökét az Európai Tanács választja meg két és féléves időtartamra, amely egyszer megújítható. Az Európai Tanács meghatározza az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait, de nem lát el jogalkotási feladatokat.
Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok minisztereiből áll, akik a napirenden szereplő téma szerinti összetételben üléseznek.
Az Európai Bizottság tagállamonként egy, azaz összesen 28 biztosból áll. Ez az intézmény az EU politikailag független végrehajtó szerve. A biztosok az Európai Unió általános érdekeit, és nem hazájuk konkrét érdekeit védikképviselik. A bizottság jogszabály javaslatokat nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, végrehajtja azok határozatait, a szakpolitikákat és az EU költségvetését, tárgyalásokat folytat nemzetközi megállapodásokról, ellenőrzi és a Bírósággal együtt biztosítja, hogy az uniós jogot megfelelően alkalmazzák minden tagállamban.
Az Európai Unió Bírósága két szervezetből áll: a Bíróságból és a Törvényszékből. A Bíróság tagállamonként egy bíróból áll. Ellenőrzi az uniós intézmények által hozott jogi aktusok jogszerűségét és biztosítja, hogy a tagállamok betartsák a szerződéseket. A Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll, jövő szeptembertől tagállamonként két bíróból. Olyan ügyekkel foglalkozik, amelyeket az uniós intézmények jogi aktusai által közvetlenül érintett vállalatok vagy természetes illetve jogi személyek terjesztenek elé. Székhelye Luxemburg.
Magyarnak lenni az unió fővárosában
Milyen magyarnak lenni Brüsszelben? Amikor a tudósítás elején említett JAN-épületbe lépünk, jó: sokan nem tudják a belga fővárosban sem, hogy ez a három betű Antall József hajdani magyar miniszterelnök nevének rövidítése. Az a tény, hogy a parlament egyik hatalmas épületét róla nevezték el, az örök tisztelet és megbecsülés jele, és nemcsak az övé, hanem kicsit minden magyaré is. Az épület egyik emeletén található a mellszobra, üveg alatt régi Continental írógépe, valamint a fotója is.
Ma sok tucatnyi magyar család él Brüsszelben, aki hivatalból kötődik az EP-hez, – és sok ezer, aki más okból tartózkodik itt – magyar szót tehát jócskán hallani, nemcsak az uniós negyedben, de kint a városban is. Amikor a Bozar múzeum felé tartva megpihenek egy bájos, vintage bútorokkal berendezett kávézóban, mellettem éppen egy magyar kispapa dajkálja, tologatja, becézi a kisbabáját. Honi turisták, rokonlátogatók is jócskán vanak: van, aki a főtér adventi forgatagában nézelődik, édes-ragacsos gofrit meg waffelt majszol, csokoládét és egyéb szuvenírt vásárol, mások belevetik magukat a múzeumok vagy a franciásan laza bisztrók és sörözők világába.
Amit nem lehet megszokni, az az állig felfegyverzett katonák látványa. Katonai teherautókon, óriási, világosbarna gépfegyverekkel, páncélmellényben vigyázzák a rendet, a nyugalmat, amire égető szükség van. Ez a nyüzsgő város és maga Európa sem lehet meg nélküle.