(MTI) A Magyarországon nyomtatott első könyv, a Budai Krónika, azaz a Chronica Hungarorum kiadásának 550. évfordulójára az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) újra megjelentette a gyűjteményében őrzött példány latin nyelvű hasonmását. A fakszimilét ma mutatta be a nemzeti bibliotéka.

A fakszimile a magyar revideált fordítással a mű történetéről szóló, átfogó tanulmánnyal és egy részletes angol nyelvű ismertetővel kiegészítve jelent meg. A bemutatót azért időzítették pünkösdre, mert a magyar nyomdászattörténet hetven levelet (százharminchárom lapot) tartalmazó első kötetét 1473 pünkösd előestéjén fejezte be Hess András.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a bemutatón elmondta, hogy a kultúra terjesztésének legújabb eredménye a Budai Krónika, ami a régi szövegkiadások után újfent aktualizálja magyarságunk fontos időszakát.


A kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrakörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg. A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon, e köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik. (A princetoni példány került elő legutoljára, 1990-ben egy aukción 420 ezer márkáért vásárolták meg.)
Az 550. évforduló alkalmából az OSZK Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, valamint Schöck Gyula jeles magyar könyvművész gondozásában jelentette meg a művet a jubileumi évszámnak megfelelően 550 példányban.
Ebből 350 bibliofil példányt gépi kötéssel, borítóján – Hess András betűinek felhasználásával – arany prégnyomással a kísérőkötettel együtt míves fatokban tettek közzé. A 200 gyűjtői példány fatáblás kézi kötéssel, az elő- és a hátlap – egy korabeli borítóról vett vésetminta felhasználásával – vak-dombornyomással készült. A szakemberek mind a nyomdai előkészítéskor, mind az anyagválasztáskor messzemenően igyekeztek visszaadni az eredeti kötet élményét. Olyan felbontású fotók készültek hozzá, hogy semmilyen kompromisszumot ne kelljen kötni a valósághű részletek visszaadása tekintetében.

Mint a könyvtár intgernnet-oldalán olvasható: a magyarországi könyvnyomtatás szorgalmazója Vitéz János esztergomi érsek lehetett. Feltehetően az ő megbízásából kereste fel Kárai László budai prépost, alkancellár Mátyás követeként a német származású Hess Andrást Rómában 1470-71 telén. Hess András 1471-ben érkezett Budára, nyomdájának első kiadványa volt a Budai Krónika.
Hess András budai nyomdájából még egy kiadvány ismeretes, ám néhány év múlva a nyomda megszűnt, a nyomdász további sorsa pedig ismeretlen. Évtizedek múlva, a 16. század első felében nyomtattak újra könyvet a Magyar Királyságban, az első immár magyar nyelven itt nyomtatott kiadvány pedig Sylvester János újszövetség fordítása, amely 1541-ben jelent meg.
Az első, magyar földön nyomtatott könyvnek, a Budai Krónikának 1900 és 1973 után 2023-ban harmadszor jelent meg fakszimiléje. A díszes kiadvány megrendelhető az OSZK honlapján, a chronika.oszk.hu oldalon pedig Szabó Sipos Barnabás színművész előadásában meghallgatható hangoskönyv formájában.

Az OSZK honlapján közölte azt is, hogy a Budai Krónika díszes másolatával megajándékozták Ferenc pápát néhány héttel ezelőtti budapesti látogatásán.