„Azt üzenem Kovács Zoltán kormányzati szóvivőnek, hogy sokkal jobb lenne, ha azokkal a kihívásokkal foglalkozna, amiket a Freedom House problémaként megjelenített a 2023-i jelentésében” – fogalmazott Mike Smeltzer, a Freedom House elemzője. A szervezet volt alelnöke, Arch Puddington pedig leszögezte: „Magyarországon szembeötlő módon gyengült a demokrácia”.

Nemzetközi vitafórumon is bemutatta a Freedom House az európai demokráciát értékelő jelentését, amiben megállapíttatott: Magyarországon ismét – követve a korábbi évek tendenciáját – romlottak a demokrácia körülményei. Tavaly 45%-on állt, most már csak 43%-os a mutató. A térségben az észtországi demokrácia-értékelés a legjobb: 83 százalék; az észteket Lettország, Szlovénia, Litvánia és Csehország követi. Még a sokat bírált Lengyelország is elért 59 százalékot, Oroszország viszont – a jelentés szerint – mindössze 2 százalékban demokratikus. Szelényi Zsuzsa, a Közép-európai Egyetem (CEU) Demokrácia-intézetének kutatója megerősítette: az orosz propaganda olyan szintre zuhant, ami már elképesztő.

Ezt is ő mondta: „Egyrészt az orosz propagandát több csatornán nyomják. A háborúpárti propaganda eljutott egészen az állami tv-ig, tehát nem orosz szereplők hirdetik, ahogy azt más országokban látjuk, hanem maga a belső, kormányzati kommunikáció terjeszti.”

Másrészt most Novák Katalin is megszólalt, és Ukrajna-párti szólamot hallottunk tőle. A kormány célja ezzel újabb szavazótábor befogása: a spektrum a szélsőjobbtól a konzervatív centrumig tart.

– Arch Puddington egyike azon elemzőknek, akik szerint Orbán hatalma még sokáig kitart. Miből gondolja ezt?

– kérdem a Freedom House demokrácia-kutató részlegéért felelős volt alelnökét, aki nyugdíjasként is publikál. Orbánról legutóbb két írást is megjelentetett a többi között a Francis Fukuyama által vezetett American Purpose magazinban.

– A török elnök példáját szeretném felhozni, aki – noha nagy bajban van a gazdaság – minden bizonnyal meg fogja nyerni a vasárnap esedékes választás 2. fordulóját. Mert monopolizálta a sajtót, ami a saját propagandájának a szócsöve lett. A gazdasági hibákért külső erőket és külső tényezőket okol – ez folyik minden sajtótermékből. Nekem úgy tűnik föl, Orbán ugyanezt csinálja. Mindent képes elhitetni a saját médiabirodalmán keresztül, ami hatalmának kedvez. Emellett a gazdaságot is teljes ellenőrzése alatt tartja. Ezért mondom, hogy Orbánnak 5-10 éve még simán hátravan, hacsak be nem üt valami váratlan esemény, amit képtelen kezelni. Az ellenzéknek nagyon nehéz dolga lesz, mert nem tud pénzt szerezni a tervei megvalósításához.

– Szerintem a gazdaságban eljött egy olyan pillanat, amit nem nagyon tud kezelni Orbán, lásd az Európában legmagasabb inflációt hazánkban, és mindezek ellenére az emberek továbbra is hisznek neki. És a másik dolog? Gondolta volna, hogy sikerül oroszpártivá átfordítani az országot, a lakosság többségét? Hogy az emberek a gyilkos Putyin mellé állnak?

– Én figyelmeztettem, hogy a 2022– választás meghatározó volt Orbán hatalmi gépezetében. Innen már nehéz visszajönni. De azért én azt is hallom, hogy az átlagemberek többsége Ukrajna pártján áll. Orbán igazi, erőskezű irányítóvá vált, s az emberek nem merik megkockáztatni, hogy ezt az erős embert egy gyengébbre lecseréljék. Tudom, elég pesszimista nézet ez, de nézze csak meg Putyint. Éppen romba dönti a saját hazáját és mégsem tesznek ellene az emberek, nincs masszív ellenállás, csak félelem.

– Ha valóság lesz, amit hallunk, hogy Putyin elveszti a háborút és így a hatalmat is, akkor ez magával ránthatja az olyan illiberális országot is, mint hazánk!

– Nem, mert szerintem Orbán már világosan látja, hogy Putyin bajban van. Látja, hogy Oroszország pozíciója nagyon meggyengül a nemzetközi porondon, Putyin pedig teljesen el fog szigetelődni. Ha jól emlékszem, már jelezte is egyik beszédében, hogy át kell gondolnia Magyarországnak Oroszországhoz fűződő viszonyát. Orbán elég okos, rugalmas ahhoz és még csak dogmatikusnak sem mondható, hogy most ne lássa, irányt kell változtatni. Neki talán már meg is van az kibúvóstratégiája, amiben az irány Kína.

– Így van, és ez már javában zajlik is.

– Ugyebár: lételeme a háború; folyamatos háborúban áll a Nyugattal és a Biden-féle Amerikával is. Persze a legfőbb ellensége az Európai Unió. Felismerte, hogy Kína Amerikának is az ellensége, ezért fűzi szorosabbra a szálakat Pekinggel. Már most is látható, hogy Orbán Kína védőügyvédjeként lép fel az Európai Unióban és az ENSZ-ben is.

– És Kína egyik akkumulátorgyárat telepíti-építi ide a másik után. Nagy a tiltakozás, ráadásul az ország adottságai sem felelnek meg vízhiány miatt a gyárak létrehozásához.

– Ha az akkumulátorgyárakat nem tudná beüzemelni, az szerintem óriási csapás lenne a számára, a bukását készítheti elő. Amikor 2014-ben az illiberális demokráciába belelovalta magát, akkor két hibát máris elkövetett. Putyinnal ráfázni látszik, és Erdogannal is, mert még ha megnyeri is a választást, a török vezető a 80%-os inflációval nem fog tudni mit kezdeni…

– Csakhogy még ott van neki Trump barátja is, aki elég esélyes elnökjelölti induló. Nem tart attól, hogy Trump hatalomra jut és Orbánt megerősíti?

– Először is: bármelyik republikánus induló, legyen az, Trump vagy Ron DeSantis, keblére öleli Orbánt, mert kiváló konzervatív politikusnak tartják. Rátette a kezét az intézményekre, kulturális forradalmat csinált, amivel most Ron DeSantis próbálkozik. Orbán hasonmását szeretnék látni a republikánusok a Fehér Házban. És azt is látják, hogy Trumpnak nem sikerült megcsinálni azt a hatalomkoncentrációt, ami Orbánnak könnyűszerrel ment. Ezért lehet esélye Ron DeSantisnak. Orbán mindezt úgy tette meg, hogy nem börtönzött be politikai ellenfeleket, nem kellett erőszakhoz folyamodnia és az EU-val való ellentéte ellenére meg tudja tartani a tagsági viszonyt is Brüsszelben. Ezért az egyik legsikeresebb konzervatív vezető ma a világon. Hiába mondtuk ki a Freedom House demokrácia-jelentésében, hogy Magyarországon szabad, de nem tisztességes választások voltak. Ezt az amerikaiak nem is értik.

A Freedom House-nak a választási folyamatokat értékelő fejezetében ismét csak az áll, mint korábban, hogy látszatra szabad ugyan, de nem tisztességes, nem fair. Erről Mike Smeltzert kérdezem, a Freedom House Európa és Eurázsia térségének vezető kutatóját.

– Mindenkit meglepett az ellenzék gyenge szereplése. A dolgok mélyére nézve azt láttuk, hogy ennek meg is van a magyarázata. A választójogi törvény és a média kormányzati bekebelezése, amik gyakorlatilag a választási csalás fogalmát is kimerítik. A 2000-es évek orosz választására emlékeztető folyamatok zajlanak Magyarországon.

– Tulajdonképpen semmi esélye sincs az ellenzéknek ilyen választójogi törvénnyel. Nem gondolja?

– Az ellenzék esélyei egyre kisebbek. Azt azért nem mondanám, hogy semmi esélye sincs, mert a választásoknak azért továbbra is van tétje.

– Tavaly egyszer kaptak 5 percet az ellenzékiek az állami tv-ben közvetlenül a választások előtt. Ha nem ismerik a jelölteket, nem szavaznak rájuk az emberek. A helyzet azóta sem javult. Sőt…Viszont látom, hogy az önök jelentésében a korrupciót ítélik a legsúlyosabbnak, a 7 pontból 2,75-öt ért el.

– Valóban, de más európai országokban is elég rossz a helyzet e tekintetben, például Lengyelországban, Szerbiában. Nemcsak beszippantja a korrupció az embereket, de a hatalmon lévőket konszolidálja is. Az átlagember pedig úgy érzi, hogy tulajdonképpen tehetetlen a korrupcióval szemben, ezért öngerjesztő folyamat és gyakorlatilag az összes intézményt megfertőzi.

– Alaposan körbejárják az Orbán-kormány konfliktusait az Európai Unióval. Ön szerint ilyen körülmények között megengedhető, hogy betöltse Magyarország jövőre az EU soros elnökségét? Az Európai Parlament máris ellenzi.

– A helyzet több, mint aggasztó. Épp olyan, mint amikor a népírtást szemünk láttára elkövető Oroszország az ENSZ BT soros elnöki posztját töltötte be. Mondjuk, Magyarország még nem süllyedt az orosz önkényuralom legmélyebb szintjére. Kissé ellentmondásos, hogy egy olyan ország jut vezető pozícióba, amelyik épp azokat a demokratikus értékeket tagadja, amik az EU országait alapvetően összetartják…

– … önök azt is megállapítják, hogy Orbán ideológiája egyre jobban radikalizálódik.

– Sőt, egyre nagyobb a nemzetközi hatása is, amit persze nem akarok túldimenzionálni.

– Miközben a háborús helyzet miatt Biden elnök igyekszik még nagyobb demokratikus közösséget összerakni, a világ minden eddiginél nagyobb liberális egységét megteremteni.

– Jó megközelítés. Hisz a jelentésünk is megállapítja, hogy a háború miatt a keleti térségekben erősödött az autokrácia, romlott a demokrácia helyzete, kivéve Ukrajnát, ahol erősödött. Versenyben vannak egymással ezek a rendszerek. Ugyanakkor tudjuk, hogy a demokráciák általában stabilabbak az önkényuralmi rendszereknél, lásd a Szovjetunió összeomlását. És azt is tudjuk, hogy a demokrácia nem egyik napról a másikra jön létre, hosszú és rögös út vezet odáig.

– Belevették jelentésükbe a Klubrádió frekvenciájának az elvételét és a peres ügyeket is…

– Nem mellékesen megjegyzem: egy hónap múlva válik nyilvánossá a sajtószabadságot értékelő jelentésünk, amiben Magyarország megint kiemelt helyen szerepel – sajnálatos módon.

– Ezt akartam is kérdezni, mert feltűnt, hogy a 2023-i demokráciajelentésük 5-6 pontos összefoglalójában, ahol általános tendenciákat állapítanak meg, kiemelik Magyarországot, mint elrettentő példát. 

– Igen, mert a demokrácia hanyatlása évek óta egyre nyilvánvalóbb, és kritikánkat a magyar kormány korántsem fogadja kitörő örömmel. Tegnap Kovács Zoltán szóvivő gyakorlatilag hazugsággal vádolt meg minket a közösségi hálón. Megszoktuk, mert általában ezt teszik és Soros-ügynökökként állítanak be minket. De épp az évek óta hatványozottan romló helyzete miatt fontos Magyarországot kiemelnünk a sorból. Oroszország áll ebből a szempontból az első, legrosszabb helyen, s őt Magyarország követi.

– Önök kapcsolatban állnak Sorossal?

– Jaj, dehogy! Az USAID, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalatámogatja a működésünket, és világszerte a politikai spektrum minden részéről érkező elemzőkkel dolgozunk, ami függetlenségünk garanciája is egyben.

– Üzen esetleg itt Kovács Zoltánnak?

– Igen. Arra kérem tisztelettel, foglalkozzon inkább a magyar demokráciát ért azokkal  a kihívásokkal, amikre a jelentésünkben felhívtuk a figyelmet.