Donald Trump amerikai elnök sikeresen megosztotta az uniós országokat az Egyesült Államok Jeruzsálembe áthelyezett izraeli nagykövetségének a megnyitása kapcsán – írja az EurActiv brüsszeli uniós hírportál. Ezt a megosztottságot az tükrözte, hogy Románia, Magyarország és a Cseh Köztársaság – megtörve az EU többi tagállamának a közös álláspontját – elküldte nagykövetét a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által a nagykövetségi avatás alkalmából adott fogadásra. Az izraeli EU-képviselet Twitter-bejegyzésben közölte, hogy az unió Jeruzsálem végső jogállásának a tisztázásáig nem költözik át Tel-Avivból Jeruzsálembe.
Az EurActiv felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy a Trump-kormányzat a palesztinok felháborodása ellenére is próbálja fenntartani a diplomáciai csatornák többirányú működőképességét, és ennek jegyében továbbra is helyén marad a jeruzsálemi amerikai konzulátus, amely a palesztinokkal való kapcsolattartásért felel – vagyis az Egyesült Államok döntése nem előlegezte meg, hogy miként rendeződhet majd véglegesen Jeruzsálem helyzete.
A Politico című amerikai hírportál európai kiadása arról ír, hogy az uniós tisztségviselőknek lehet nagyobb mennyiségben feliratni fejfájás-csillapítót – most amiatt, hogy populista, euroszkeptikus pártszövetség készül átvenni a hatalmat Itáliában. Soha nem fordult még elő ilyesmi a tömb alapító országainak egyikében sem, most pedig az euróövezet harmadik legnagyobb nemzetgazdaságában történik mindez – állapítja meg a Politico, és hat olyan területet említ, ahol van miért súlyosan aggódniuk a brüsszeli illetékeseknek az 5Csillag Mozgalom és a szélsőjobboldali Északi Liga várható kormányzati együttműködése okán.
Először. A gazdaságot illetően a Liga vezetője részéről többször elhangzott az az ígéret, hogy figyelmen kívül fogják hagyni azt az EU-előírást, amely 3 százalékban maximálja a költségvetési hiányt. Másodszor. A Liga megígérte, hogy megtisztítja Olaszországot az illegális migránsoktól. Harmadszor. Az új olasz vezetés fel kívánja oldani az Oroszországgal szemben elrendelt, Itália gazdasága számára hátrányokkal járó uniós szankciókat. Negyedszer. Örülhetnek az illiberálisok, hiszen a migrációs politikát illetően Olaszországgal eddig számos alkalommal szembe került Orbán Viktor magyar kormányfővel az új római vezetés közös hullámhosszra juthat. Ötödször. Az 5Csillag mozgalom kritikusan viszonyul a szabadkereskedelmi megállapodásokhoz. És végül hatodszor: a populista olasz kormány eddig soha nem látott közös nevezőre hozhatja az euroszkeptikus pártokat a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon.
Ugyanerről ír, még drámaibb hangnemben a Die Welt című, nagy példányszámú, konzervatív beállítottságú hamburgi napilap, azt feltételezve, hogy az új olasz kormány Európával szemben ellenséges és Putyin-barát lesz. A Die Welt is közli a maga hatos listáját, de abban nem a veszélyt hordozó egyes politikai területeket sorolja fel, hanem azokat a csapásokat, amelyek az elmúlt években érték az Európai Unió alapjait. Az első csapás eszerint az volt, amikor kudarcot vallott az Európai Unió alkotmányának elfogadtatására irányult kísérlet. Ezt követte az euróválság, a menekültválság, a brit kilépési döntés, majd a visegrádi országok „lázadása”, a Die Welt megfogalmazása szerint. A hatodik csapás lesz az, hogy Rómában, az egyik alapító ország fővárosában hivatalos politikává emelkedik az Európa iránti kétely. Ez a csapás halálos is lehet az unióra nézve – vélekedik a német napilap szerzője.
A The New York Times közli a Reuters hírügynökség budapesti beszámolóját, amely arról szól, hogy Rogán Antal ismertetése szerint a Stop, Soros!-törvénycsomag szigorított változatát kívánják elfogadtatni a magyar parlamenttel, ami valószínűleg az Európai Unió és emberi jogi csoportok ellenérzését fogja kiváltani. A cikk felhívja a figyelmet Rogán azon szavaira, miszerint a külföldi pénzügyi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetek, amelyek a miniszterjelölt szerint nem élveznek népi támogatást, a magyar törvények különféle megkerülésével működnek, és hogy ez a kérdés a jövő évi európai parlamenti választási kampányt is dominálhatja.
Ugyancsak közli a The New York Times azt a varsói Reuters-jelentést, amely Orbán Viktor lengyelországi látogatásáról szól. Azt emeli ki a két ország csúcstalálkozóján a sajtó nyilvánossága előtt elhangzottakból, hogy Varsó és Budapest ellenzi az uniós költségvetési források csökkentését – miközben az Európai Bizottság mindkét kormányt azzal vádolja, hogy aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ezzel az uniós források megvonását kockáztatják.