Elon Musk szerint még a mi életünkben valósággá válhat, hogy emberek érkezzenek egy kiépített marsi kolóniára. Ezt egy videóban meg is mutatja, hogyan képzeli. Mindeközben nálunk ma az európai regionális közösségi közlekedés jövőjéről szervezett online kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság kereskedelmi szakosztálya.
A beszélgetés résztvevői – Bói Loránd, a Volánbusz Zrt. általános vezérigazgató-helyettese, Hegyi Zsolt, a MÁV-Start Zrt. szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettese, valamint Radó András, a WizzAir szenior vállalati kommunikációs menedzsere – átfogó képet adtak a távolsági közösségi közlekedés előtt álló kihívásokról, irányzatairól és e szolgáltatások jövőjéről, a szolgáltatók stratégiai terveiről, különös tekintettel a környezeti fenntarthatósági szempontokra.
A legzöldebb gépesített közlekedés a vasút: a világ szennyezőanyag kibocsátásának 0,5 százalékát produkálja. Itthon még azzal kell megküzdenie a szolgáltatónak, hogy ledöntse az előítéleteket. Élénkek még az emlékeink a büdös, koszos vonatokról, a borzalmas wc-kről, az agyonizzadt műbőrülésekről, az átláthatatlan, gyakran lehúzhatatlan ablakokról, a végeláthatatlan utazásokról olykor egész rövid távokon is.
Igaz, aki ma felmerészkedik egy-egy vonatra, az már egészen mással találkozik. Csak hát miért ülne is vonatra autó helyett egy család négy tagja? Hiszen még a mai benzinárak mellett is olcsóbban utaznak kocsival, ha mégoly környezetkárosító is a túra. Az utazási időt kényelmesebben tölthetnék vonaton, ám a pénztárca kapacitása ezt is felülírja. Ma az Adriára egy éjszaka alatt, amolyan gördülő szállodában lehet lejutni, Bécsbe óránként indul vonat Budapestről WIFI, konnektor, asztalok, étkezőkocsi, légkondicionálás kínálta komforttal. A MÁV hosszú távú stratégiát dolgozott ki az utasok meggyőzésére új és újabb szolgáltatásaival, valamint a környezettudatos fejlesztések révén a további zöldülés végett.
Ha nagy távolságokról, gyorsaságról, igazi mobiltásról gondolkodunk, akkor természetesen a légi közlekedés megkerülhetetlen. Tévhit, hogy a világon a szennyezőanyag-kibocsátás jórészéért a repülők a felelősek, mert ez nem így van. Nyilván a legelszántabb repüléstechnológiai fejlesztések nyomán is nagyobb károsanyag-kibocsátása lesz a légiközlekedésnek, mint a vasútnak, de még így is évente a szennyezőanyag-kibocsátás 2 százalékáért felelős csupán a repülés. A WizzAir abban a nagyon jó helyzetben kapcsolódhatott az eszmecseréhez, hogy korszerű gépparkjában a repülők átlagos életkora 1-5 év. Márpedig a modern gépek ötödével kevesebb üzemanyagot fogyasztanak és mintegy felével kisebb a károsanyag-kibocsátásuk, mint a régebbi típusoké. Ma a WizzAir 150 gépe repül, néhány éven belül 500-ra bővül a flotta.
Ha azt mondjuk, hogy a légi közlekedés gyorsasága – nagy távolságok hidalhatók át viszonylag viszonylag rövid idő alatt – megéri az árát, akkor nem járunk messze az igazságtól, hiszen az utak jórészében egyre olcsóbb repülni, mint vonatozni. Mivel a nagy nemzetközi árversenyben, amihez még a pandémia okozta pangás is hozzájárult, akárha kis haszonnal jár is az üzlet, de meg kell nyerni az utasokat. Így a WizzAir sem átall olykor „filléres áron” utakat kínálni, hiszen nemcsak túlélni, de továbblépni is szeretne a társaság, ami már látja a fényt az alagút végén. Azt persze még nem éri el, amit a vírusos időszak előtt, hogy évente 40 millió embert utaztatott, de igazán reménykeltők már az idei nyári kilátások is.
A legnagyobb kihívások előtt a hazai autóbuszos utaztatás áll. A két éve egységes országos szolgáltató, a Volánbusz igen hullámzó teljesítményeket produkált. Nagy technológiai kihívások közepette úgy kellene járműparkját korszerűsíteni, hogy mind a környezet védelme, mind pedig az utazóközönség megnyerése megvalósuljon. Elérendő cél, hogy ne fusson az utakon 10 évesnél öregebb busz. A buszos, vonatos, repülős utaztatóknak végre olyan keresőt kellene létrehozniuk az interneten a nagy digitalizációs lendületben, hogy ne csak a papír alapú jegyek váljanak a múlt emlékeivé, de egy utas egyetlen kereséssel úgy tervezhesse meg A-ból B-be jutását, hogy minden ponton kapcsolódjék egymáshoz a szolgáltatás és egyetlen mozdulattal az összes csatlakozáshoz megvehesse a jegyét.
Magyarul: az ország bármely pontjáról eljutna Budapestre, ott kijutna a repülőtérre, elrepülne a célállomásra, ahol felszállhatna egy adott járműre, amivel elérné a végcélját. Nos, ez lenne a mi űrkorszakunk. Innen már csak egy lépés a Mars?