A Coaching Határok Nélkül első évének záró előadásán Stefan Cantore mutatta be az egyre szélesebb körben terjedő, az erősség alapú megközelítéssel ható (Appreciative Inquiry, AI) módszer elméletét és gyakorlatát.
Ez a felfogás abból indul ki, hogy a múlt és a jelen erősségei olyan értékek, amelyekre a jövő építését lehet alapozni. Stefan Cantor a módszer kezdeteit felidézve beszélt arról, hogy 1980-ban Cleveland egyik klinikáján David Cooperrider gyakorló hallgatóként azt tapasztalta, hogy minden nagyon lehangoló. A hely is, az emberek is. De amikor nem a bajokat firtatta, hanem azt kérdezte, ki, mivel elégedett, akkor megváltozott a légkör. Érdekelte a jelenség, kereste a magyarázatát, és 1985-ben megírta doktori disszertációját, amely az erősségeken alapuló megközelítés első tudományos feldolgozása volt.
A Stefan Cantore által használt modell azt a nagyon logikus folyamatot viszi végig, ahogy egy jelenség megváltoztatását meg lehet oldani. Vagyis azokat a lépéseket, amelynek középpontjában a megváltoztatandó helyzet áll. S a változás végett annak a beszélgetéssel való végiggondolása, hogy milyen erősségeket sikerült már eddig felmutatni, mit lehetne még elérni, milyen lépéseket célszerű megtenni, és mi történik, ha mindezt sikerül megvalósítani.
Vagyis nem azt bolygatják hosszú, gyötrelmes értekezleteken, hogy mikor, ki, mit hibázott, hanem azokat a helyzeteket, pillanatokat idézik fel, amikor valami jól sikerült. Azt keresik meg, mi történt akkor, hogyan csinálták, ki mit tett, ki mit érzett. Már a kellemes pillanatokra való visszagondolás is megváltoztatja az emberek hangulatát, jobb kedvűek lesznek, és aki jókedvű, többre is képes. Ezzel a módszerrel olyan sikeresen javítják a légkört, teszik harmonikusabbá az embereket, jobbá a közérzetüket, és nyitottabbá a gondolkodásukat, hogy javul az együttműködésük, és nő az alkotókedvük. Még börtönökben is sikerrel alkalmazta Stefan Cantore az AI módszerét.
A brit coach magát a beszélgetést is rendkívül fontosnak tartja. Munkásságának és kutatásainak is középpontjában áll a beszélgetésen alapuló vezetés, amelyet olyan nagy cégeknél, mint a Shell vagy a BP, és olyan fontos rendszereknél, mint a brit egészségügy is sikerrel alkalmaz. A beszélgetéssel a cél a közös tudás felszínre hozása a szervezet jobb működése érdekében. Stefan Cantore úgy tapasztalta: a vezetők sokat beszélnek, de keveset beszélgetnek. Holott a gondolatok, érzések, vélemények cseréjével új gondolatok, érzések, megoldások születhetnek. A beszélgetés segítheti egymás megértését, az emberek, munkatársak közötti bizalom erősödését, és ezek révén a szervezet eredményesebb működését.