„Das Geld gehört uns – ez a mi pénzünk” – Orbánék szembeszállnak az EU követeléseivel

„Ez a mi pénzünk” – hangzik Magyarország Brüsszelhez intézett hadüzenete. Így indította tegnap megjelent cikkét a Die Welt című, nagy példányszámú, jobboldali német lap a Budapesttel és Varsóval folytatott uniós vitákról. A szerző, Philip Fritz szerint Magyarország sokat kockáztat azzal, hogy szembeszáll a brüsszeli követelésekkel.

Az EU lépésről lépésre, sorra jóváhagyja azokat a nemzeti újjáépítési terveket, amelyek a világjárvány miatti gazdasági visszaesés következményeinek felszámolásához, az ezt szolgáló uniós pénzek folyósításához szükségesek. Magyar- és Lengyelország esetében azonban aggályok vannak, és az EU szemszögéből nézve sokkal többről van szó, mint milliárdos összegekről – hangsúlyozta a Die Welt.

Magyarországnak 7200 millió eurót kellene kapnia, de egyre valószínűtlenebb, hogy egyhamar átutalják ennek első, ezermilliós részletét. Az Európai Bizottság ugyanis előbb olyan reformokat vár el az országtól, amelyek révén biztosítható, hogy a pénz ne szivárogjon el. A cikk idézte Didier Reynders belga igazságügyi EU-biztost, aki szerint rendszerszerű problémák vannak a magyar jogállamisággal. A magyar kormány ugyanakkor – folytatódott a hamburgi lap helyzetismertetése – világossá tette, hogy nem mindenáron törekszik a pénz megszerzésére, és a kérdést a vitatott anti-LMBT-törvény ügyével kapcsolta össze. Ez utóbbi miatt a brüsszeli Bizottság gyakorlatilag már elindította ugyan a magyar kormánnyal szemben a kötelezettségszegési eljárást, ám az újjáépítési alapból történő kifizetések hivatalosan nem függnek össze ezzel a magyar törvénnyel – emelte ki a Die Welt, ugyanakkor megjegyezte azt is: az EU-szerződés második cikkében biztosított alapjogokra való hivatkozással a két téma akár össze is kapcsolható.

Ugyanez mondható el az úgynevezett jogállamisági feltétel-rendszerről, arról az európai mechanizmusról, amelyhez Budapest és Varsó tavaly hozzájárult, és amely a jogállami normák tiszteletben tartásához köti az EU-pénzek folyósítását. Ez olyan teszt, amelyen Magyar- és Lengyelország megbukhat, ha valóban elvégzik – állapította meg a Die Welt.

A cikk szerint Lengyelország esetében is egyre kevésbé látszik reálisnak, hogy hamarosan átutalják az újjáépítési alapból igényelt tekintélyes summa, 36 000 millió euró első részletét. Ursula von der Leyen egyelőre nem tervez varsói látogatást. Ezt a csúszást a lengyel igazságszolgáltatás úgynevezett reformja miatti vita okozza: a kormányzó, Jog és Igazságosság elnevezésű nemzeti konzervatív párt a számára nem tetsző bírókat nyugdíjazza, illetve megfosztja őket immunitásuktól, valamint új bírói kamarákat létesít, és azokat párthű emberekkel tölti fel. Szakértők szerint Lengyelországban immár nem beszélhetünk az igazságszolgáltatás függetlenségéről – írta a Die Welt.

A cikk felhívta a figyelmet arra, hogy lengyel vonatkozásban előtérbe került a jogrendszerek elsőbbségének a kérdése is. Azon túl, hogy a varsói kormány rendszerint figyelmen kívül hagyja az Európai Bíróság ítéleteit, július 14-én a lengyel alkotmánybíróság úgy foglalt állást: a lengyel legfelső bíróság fegyelmi tanácsával kapcsolatos európai bírósági ítéletek nem állnak összhangban a lengyel alkotmánnyal. Ez az állítás nyílt konfrontáció az Európai Bírósággal, és felveti az úgynevezett „jogi polexit” eshetőségét, vagyis azt, hogy Lengyelország kiválhat az európai jogi közösségből – írta a német lap.

Megjegyzem, a német alkotmánybíróság is hozott már olyan döntést, amely szembe ment az Európai Bíróság valamely konkrét ítéletének a végrehajtásával. Ez azonban még nem jelenti annak kimondását, hogy a tagállam általánosságban is prioritást ad saját nemzeti jogának az uniós joggal szemben.

Lengyelország esetében sem történt ez meg, amit célszerű hangsúlyozni egyes jobboldali médiasugalmazásokkal szemben. Viszont ez a kérdés is napirenden van Varsóban. Többszöri halasztás után – írja a Die Welt – most augusztus 31-re várják a lengyel alkotmánybíróság ítéletét pontosan arról, hogy az európai jogrend egyáltalán összhangban áll-e a lengyel alkotmánnyal. A német lap hozzáteszi: történetesen éppen addig a dátumig kellene dönteni arról, elfogadja-e Brüsszel a lengyel nemzeti újjáépítési tervet.

A Die Welt szerint az Európai Bizottságra mind nagyobb nyomás nehezedik azért, hogy reagáljon a lengyel- és magyarországi államátalakításra. Varsó és Budapest eddig nem hajlott meg semmilyen figyelmeztetés, illetve követelés előtt, de most nem csupán az Európai Parlament követeli a Bizottságtól, hogy alkalmazza végre a jogállamisági mechanizmust, hanem – idézem a jobboldali német lapot – „az európai közvéleménynek is egyre nehezebb eladni azt, hogy Magyar- és Lengyelország, amely fundamentális módon áthágja az európai alapértékeket és jogi normákat, pénzhez jusson az újjáépítési alapból vagy a strukturális eszközök révén”.

Mindehhez nagyon röviden hozzáteszem: a legtekintélyesebb konzervatív német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárban foglalkozik Brüsszel, illetve Varsó és Budapest vitáival, és azt írja: az EU-nak jogi kérdésként kell kezelnie egy politikai természetű konfliktust, ami nem ad okot az elégedettségre, de elkerülhetetlen. A küzdelem a lap szerint európai kulturális háborúval ér fel, és ebben a világnézeti konfliktusban a tekintélyelv áll szemben a pluralizmussal, a nemzeti pedig a multikulturálissal.