Békesi László írja: Miként arra legutóbbi elemzésemben már utaltam, érdeklődéssel vártam a pénzpiacok reakcióit az MNB – konkrétan Matolcsy – bejelentésére, miszerint a jegybank lezárja a kamatemelési ciklust és a jövőben más monetáris eszközökkel fogja enyhíteni az inflációs nyomást és ezzel védeni a forint árfolyamát. Az első konkrét intézkedés a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátájának felemelése október 1-jétől az eddigi 1%-ról 5%-ra.
A hatályba léptető kezdő időpont után az első kereskedési nap ma volt a pénzpiacokon. E sorok írásakor – 2022. október 3., 13 órakor – a forint árfolyama az euróval szemben történelmi mélypontra zuhant: 426,30, a svájci frank és az amerikai dollár árfolyama közelíti a mélypontot – rendre 440 és 435 Ft. Az euró árfolyama a nyitó árhoz képest délelőtt 5 Ft-tal romlott.
A piaci reakció egyértelmű: az MNB döntései elégtelenek, alkalmatlanok az árfolyam-gyengülés megállítására, a jegybank hitelessége zéró.
Reálisan ezt lehetett várni. A 13%-on tetőző alapkamat – miközben drágítja a hiteleket és így a gazdaság finanszírozását, azaz hozzájárul az infláció további növeléséhez – arra abszolút alkalmatlan, hogy növelje a forint eszközök vonzerejét, keresletét, hiszen ezzel a nominális kamatszinttel már most 20%-ot közelítő maginfláció áll szemben, ami a következő hónapokban tovább emelkedik.
Ha tehát valaki ma likvideszközeit forinttermékekben tartja vagy ilyeneket vásárol – minden más tényezőtől függetlenül – nominálisan egy év alatt 7 % veszteséget szenved el, hisz’ jelenleg ennyi a negatív reálkamat a forint után.
Ismét hangsúlyozom, hogy a magyar gazdaságpolitika hiteltelenségének, megbízhatatlanságának nem az egyetlen és nem is a legfontosabb eleme a hibás monetáris politika – az csupán jól illusztrálja, hogy milyen következményei vannak a téves következtetéseknek és a hibás szakmai döntéseknek.
Egy megjegyzés a buszmegállóból: „Orbán, túl nehéz vagy az eurónak…engedd már el!”