Megjelent a 2020 szeptembere óta tartó LIFE SWiPE (európai vadon élő állatok elleni sikeres bűnüldözés) vállalkozás részeként készített „Természeti bűncselekmények – Nemzeti jelentés Magyarországról”. A kiadvány a 2015–20 között Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményeket vizsgálja.
A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésének és szankcionálásának – a jelenség egyértelmű kihívás hazánkban, és egy-egy védett faj egyedének elpusztulása esetén a hatások tovagyűrűznek. A hatékony fellépés lehetőségei alapvetően biztosítottak, mégis egyrészt sok a fel nem derített eset, és sok felderített ügy végül sosem kerül bíróság elé. A hatóságok és az érintett szakmai szervezetek közötti együttműködésnek kulcsszerepe van abban, hogy ez megváltozzék. Emellett szükség van kellő erőforrásra, a közvélemény figyelmének felhívására és a megelőzésre is.
A természet elleni bűncselekmények világszerte rendkívül súlyos természeti és társadalmi károkat okoznak, az élőhelyek pusztulása után a védett fajok illegális kereskedelme a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfőbb oka. A természet elleni bűncselekmények gyakran köthetők a szervezett bűnözéshez, és az is gyakori, hogy a természetkárosítást korrupció, okirat-hamisítás, pénzmosás és egyéb illegális kereskedelem (pl. kábítószer-kereskedelem) kísérik.
A természet elleni bűncselekményekkel szembeni fellépés a magyarországi védett fajok megmentését is szolgálja. Ráadásul mivel Magyarország határos a schengeni térségen kívüli országokkal, tranzitországként és jogellenesen szerzett, egzotikus vadon élő fajok importőr országaként egyaránt van szerepe.
A SWiPE-kezdeményezéssel a 2015–20 közötti időszakra vonatkozó adatokat vizsgáltak a TRAFFIC és a WWF Magyarország munkatársai, melyet a bűnüldözés különböző fázisaiban dolgozókkal folytatott beszélgetések is kiegészítettek. A vizsgált időszakban az esetek viszonylag kis hányadában történt vádemelés, például a védett fajok illegális kereskedelmének mindössze hatodánál. Számos esetben szakember- és pénzhiány miatt nem sikerült felderíteni az elkövető kilétét, ezért nem történt vádemelés.
A bíróság elé vitt eseteknél a büntetőjogi szankciók (büntetések, mellékbüntetés és intézkedések) elemzése alapján a legnagyobb arányban kiszabott büntetés a szabadságvesztés volt (47%), bár 63 esetből mindössze 3 esetben szabtak ki végrehajtandó szabadságvesztést. Ezt követte a pénzbüntetés (36%), a foglalkozástól való eltiltás (4%), a kitiltás és a közérdekű munka (1-1%). Az esetek tizedében szabtak ki közügyektől való eltiltást mellékbüntetésként. Az alkalmazott büntetőjogi intézkedések közül az összes vizsgált eset 44%-a próbára bocsátás volt, 24%-ban elkobzást, 14%-ban megrovást, 14%-ban pártfogó felügyeletet és 1-1%-ban jóvátételi munkát és vagyonelkobzást alkalmaztak. Az adatok alapján a pénzbüntetés összege eltörpül a bűncselekmények elkövetésével jogellenesen szerzett nyereséghez képest, a szankciók pedig összességében nem feltétlen tükrözik a jogellenes anyagi haszonszerzés mértékét.
Egyértelműen megfigyelhető, hogy egyre nő a felderített és jelentett természet elleni bűncselekmények száma (2017: 83, 2020.: 157 természet elleni bűncselekmény), ennek oka azonban nem feltétlenül az, hogy növekszik a bűnelkövetések száma. A tendencia hátterében állhatnak a jogérvényesítésre irányuló erőfeszítések is, valamint az, hogy egyre nagyobb figyelem irányul a természet elleni bűncselekményekre.
Magyarországon a vizsgált időszakban a védett fajok illegális kereskedelmében leggyakrabban előforduló állatfaj a görög teknős (Testudo hermanni) volt. A hatóságok legtöbbször élő példányokat foglaltak le, a vizsgált időszakban 175-öt. A második leggyakoribb faj a hóvirág (Galanthus nivalis) volt, de előfordult törpebogáncs (Saussurea costus) – elsősorban gyógyhatású készítményként –, barnamedve (Ursus arctos) medvebőrök, bőrtermékek, trófeák, szőnyegek, szőrmetermékek és kitömött állatok formájában, mi több, oroszlán (Panthera leo) is, élő állatként! A hatóságok gyakran foglaltak le a kőkorallok (Scleractinia) rendjébe tartozó fajok egyedeit vagy belőlük készült termékeket, valamint elefántfélék (Elephantidae) családjából származó fajokból készült tárgyakat, leginkább elefántcsont-faragványokat és agyarakat.
Hazánkban a védett kaktuszok illegális kereskedelme is problém, egy esetben összesen 1466 példányt foglaltak le a hatóságok. A védett fajok illegális kereskedelmének minősített első hazai esetének is ritka kaktuszok az áldozatai; Mexikóból úgy gyűjtötték be jogszerűtlenül a példányokat az elkövetők, hogy az illegális kereskedelem bizonyos védett fajok (Mammillaria pennispinosa, Mammillaria theresae) túlélését is fenyegette.
Hazánkban szintén elterjedtek a mérgezéses esetek, amik elsősorban ragadozómadarainkat érintik, köztük is igen gyakran az egész Földön veszélyeztetett parlagi sast. Megemlítendők még a Magyarországon fokozottan védett nagyragadozó fajok ellen elkövetett illegális elejtések is, ezek az esetek azonban gyakran rejtve maradnak.
Az elmúlt időszakban számos lépés történt a természet elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelemben. Megalakult például a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport (NEST), ami kulcsfontosságú szerepet tölt be a hatóságok együttműködésében és a természet elleni bűncselekmények felderítésén dolgozó munkatársak képzésében. Sok esetben eredményes a civil szervezetekkel történő együttműködés. Ide tartozik az olyan újszerű vizsgálati módszerek használata is, mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) PannonEagle LIFE kezdeményezése és a rendőrség által közösen kiképzett méreg- és tetemkereső kutyák alkalmazása, velük nagymértékben javítható a mérgezéses bűncselekmények felderítése.
A jelentés felhívja a figyelmet a társadalom szélesebb körű tájékoztatására is, hiszen gyakran akaratlanul is hozhatunk haza utazásainkról emlékül védett fajokat, vagy nem megfelelően tájékozódva rendelhetünk az internetről olyan terméket, ami valamilyen védett fajt vagy annak valamely részét tartalmazza. Ezt elkerülendő a CITES.hu fajkeresője segítségével bárki utána tud járni, hogy egy adott faj védett-e, kereskedelme engedélyhez kötött vagy tilos.
A LIFE SWiPE-kezdeményezés eddigi, magyarországi főbb eredményei:
- Vadvilág ellen elkövetett bűncselekmények Ragadozómadár-mérgezések című kiadvány, amely az MME elmúlt 10 évben összegyűlt terepi tapasztalatai alapján foglalja össze a ragadozómadár-mérgezések ismert és jogerős ítélettel zárult eseteit, bemutatja a mérgezések jogi hátterét, a potenciális elkövetők körét, a leginkább érintett fajokat és a leggyakrabban használt méreganyagokat.
- A WWF Magyarország, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek szereplésével forgatott kisfilmek, melyek bemutatják a keresőkutyák munkáját kiképzés és terepi munka közben.
- Nemzetközi konferencia Madridban, ahol több mint 11 európai országból – köztük hazánkból – érkező természet elleni bűncselekményekkel foglalkozó rendőrök, ügyészek, bírák, természetvédelmi civil szervezetek és hatóságok munkatársai, valamint a tudományos élet képviselői megvitatták az e bűncselekménytípus elleni fellépés időszerű kérdéseit.