Van egy szép ház Győrött, a Rákóczi Ferenc meg az Újkapu (ilyen utcanévtáblát is láttam: Új kapu) utca sarkán. A 37-es számot viseli a vezérlő fejedelem neve alatt, szokatlanul nagy sarokház a szigorúan vett győri belvárosban. Számomra emlékezetes, mert az Újkapu/Új kapu utcai homlokzata nagyanyám lakására nézett, onnan intettem föl nagyon fiatalon elhunyt osztálytársamnak, Attilának…
De most nem is az emlékezés a mondanivalóm, sokkal inkább ez a hatalmas, egyszerű vonalvezetésű, bizonnyal ezért is előkelő megjelenésű, emeletes lakóház, miként a Wikipedia is méltatja: homlokzatát néhány szép, klasszicista, ívesen kidomborodó ablak tagolja, bejárata szegmensíves, kőkeretes kapu. „Lépcsőházát pálcatagos, lándzsa díszítésű 1831-ből származó vasrácsos ajtó zárja le. Az épület udvara függőfolyosós. A ház nyugati végén ízléses kőkeretes kapu látható. Az épület helyén állt a XIII. században épült ferences templom és rendház, ott tartották Hunyadi János vezetésével az 1455-i rendi országgyűlést.”
Tisztességes, emelkedett emlékezésre sarkalló múlt, hányan nem tudják, helybéliek is, hogy a mostaninál mennyivel, de mennyivel több megbecsülést érdemelne. Néhány lakásban még van némi élet, a többsége, legalább is kívülről, már elhagyatott. Udvarán évek óta állványliget, réges-rég megérett a fölújításra – miként rajta kívül Győrnek még nagyon sok épülete –, mai állapotában is mintegy 200 esztendős. Nem tudható, kié a II. Rákóczi Ferenc utca 37. számú saroképület; lehet, hogy valamennyi lakása magántulajdon, az is lehet, hogy vegyes, vagy teljesen önkormányzati. Önkormányzati? De hisz’ ilyen talán már nincs is: a minap az egyházak kapták meg a hazai lakásállomány jórészét, amit a tulajdonosok aztán majd az egyház/isten nevében – közpénzből, mindnyájunk adójából fölújíttatnak (?), és majd élvezik az addigra minden bizonnyal jóformán megfizethetetlen lakbéreket…
Van ám a győri Rákóczi utcának sok más (meseszép) emléke! Elvégre Győr – Budapest és Sopron után – hazánk műemlékekben harmadik leggazdagabb városa – állította egykoron a ma már nem létező Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium. A figyelemre leginkább érdemes győri, Rákóczi utcai épületek:
- Rákóczi utca 1.: Régi városháza, 16. századi eredetű barokk épület, mai formáját 1753–74 közt nyerte, ma Győr Megyei Jogú Város Levéltára
- Rákóczi utca 2.: Patikaház, Frumann Antal által tervezett klasszicista kétemeletes épület, 1850-ben épült
- Rákóczi utca 3.: 1880 körül épült sarokerkélyes eklektikus lakóház
- Rákóczi utca 4.: 18. századi eredetű épület, a 19. század első felében klasszicista, majd 1880 körül átalakítva eklektikus stílusban
- Rákóczi utca 5.: 18. századi eredetű eklektikus lakóház
- Váczy Péter Gyűjtemény található az épületben
- Rákóczi utca 7.: késő barokk lakóház, épült 1800 körül
- Rákóczi utca 9.: klasszicista lakóház a 19. század első feléből
- Rákóczi utca 10.: 18. századi barokk lakóház, átalakítva klasszicista majd eklektikus stílusban
- Rákóczi utca 12.: barokk lakóház, épült a 18. században
- Rákóczi utca 13.: 18. századi késő barokk lakóház
- Rákóczi utca 14.: késő romantikus lakóház a 19. század második feléből
- Rákóczi utca 15-17.: 1860 körül épült klasszicista eredetű romantikus lakóház
- Rákóczi utca 16.: kora eklektikus lakóház a 19. század második feléből
- Rákóczi utca 19.: késő barokk lakóház, a 18. század végén épült
- Rákóczi utca 21.: barokk lakóház (Győr legkeskenyebb telkén álló egy szoba szélességű épülete), épült 1700 körül
- Rákóczi utca 23.: késő barokk lakóház, épült a 18. század végén
- Rákóczi utca 25.: Pék-ház, késő klasszicista épület a 18. század közepéből
- Rákóczi utca 30.: 1840 körül épült klasszicista lakóház
- Rákóczi utca 31.: romantikus lakóház, épült a 19. század második felében
- Rákóczi utca 33.: klasszicista lakóház, 1880 körül épült
Meglehet, hogy a Rákóczi utca régi lakói sem mind tudják, hogy csak a Széchényi tértől az Újkapu/Új kapu utcáig mintegy 25 műemlék vagy műemlékjellegű épület sorakozik. Micsoda szerencse, hogy a valamikori Vagongyár közelsége ellenére sem rombolták szét a várost ért hatalmas bombatámadások!
Építészeti emlékként nem, ám ipartörténeti emlékhelyként jeles a Rákóczi utca 32. / Újkapu/Új kapu utca 19. alatti egyemeletes sarokház, amely az első győri gyárat foglalta magában: 1845–1945 között ott volt Stádel Károly / Karl Stardl mezőgazdasági gépgyára és öntődéje. Aztán államosították. A jeles és feddhetetlen múltú Stádel Károly az 1848/49-i magyar szabadságharc hadi szállítója és győri nemzetőr volt; Haynauék elítélték, majd kegyelmet kapott. A győri polgárság kiemelkedő alakjának feltehetően az édesapja, a szerszámkovács József alapította a gyárat. Sajnálom, hogy egykoron, kis diákként nem voltam elég kíváncsi, mert megtudhattam volna különösen izgalmas és érdekes részleteket a Stádel családról, miután az akkor legifjabb Stádel Karcsival egy osztályba jártam. Ő már nem folytatta a család vasas hagyományait, tekintettel arra, hogy a gyárat elvették a famíliától, Kisalföldi Gépgyár lett belőle, a Sopronban végzett Karcsiból pedig erdészmérnök…
Vissza a Rákóczi utca másik oldalára! A 21. szám alatt áll az egyemeletes, 17. századi barokk lakóház, talán az ország legkeskenyebb háza, még három méter sincs az utcai homlokzata: kiugró zárt erkélye éppen egy szoba szélességű!
Természetesen az utca csaknem két tucat építészeti emlékét itt legföljebb fölsorolni van lehetőségünk, viszont ki nem hagyhatjuk Mérei (Schöpf) Ágost sebész és szemorvos, a negyvennyolcas szabadságharc tevékeny részesének és az önkényuralom üldözöttjének a 13. számú, késő barokk szülőházát. Az ő nevéhez fűződik az első hazai gyermekkórház alapítása. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Az angliai Manchesterben halt meg elhagyatva, elfeledve.
És még mindig a győri Rákóczi utca. A 6. szám alatt a középkori alapokon álló, a 18. század első harmadában a jeles karmelita építész, Witwer Márton tervei alapján épült Szent Anna templom. Mellette a Széchenyi György által 1666-ban alapított Magyar Ispita, az elaggott győri magyar polgárok otthona. (Van a valamikor soknemzetiségű városban, innen nem messze, Német Ispita is…) A késő reneszánsz épület udvarán toszkán oszlopos emeleti loggiában gyönyörködhet a látogató.
Csupa 6-os: 1666, régi házszámtábla: 6-os, új utcanévtábla: Rákóczi utca 6. (-tól 30-ig; ez utóbbi szám osztható 6-tal…)
Már-már a mediterrán Európát idézi föl a Rákóczi utcának a (valamikor csiklandós emlékű) Belváros és a Hó köz közötti része:
És ha elindulunk a győri, belvárosi utcák jellegzetességét (kelet–nyugat, észak–dél vonulatú) tartó Rákóczi utca nyugati eleje felé, megpillanthatjuk az. 1. számú épületet, a régi városházát. A 16. századi eredetű (végső formáját 1753-74-ben elnyert) barokk palota erkélyéről Kossuth Lajos szónokolt, ma viszont Győr Megyei Jogú Város Levéltára. (Számomra meglehetősen emlékezetes az épület az 1950-es évek elejéről: édesanyámmal együtt ott, az akkor városi rendőrség hatalmas kapualja alatt kaptunk pofonokat egy túlbuzgó, feltehetően ávós rendőrtiszttől, mert méltatlankodni mertünk a tejhiány miatt. De az már történelem. Ma már van tej, legföljebb százszor drágább, mint 65 évvel ezelőtt…)
Befejezésül vessünk egy pillantást a Rákóczi utca torkolatában álló, a Széchényi tér talán legszebb épületére, a sok év óta zárt Xántus/Rómer Múzeumra! A város csak ígérgeti, de látható cselekvés nélkül: fölújítják az egykori Apátúr-házat. Kutatófoltok láthatók a levert vakolat alatt, ám más semmi. Ha ezt a Széchenyik/Széchényik meg Rákóczi tudnák, forognának a sírjukban…