Egyenlőség-központú unió: fogyatékossággal élők jogai

Az Európai Bizottság ma nagyívű stratégiát terjesztett elő a fogyatékossággal élő emberek jogainak témájában. A 2021–30-i időszakra szóló stratégia azt a célt szolgálja, hogy a fogyatékkal élők teljes mértékben, minden területen egyenrangú polgárként vehessenek részt a társadalom életében az EU-n belül és kívül egyaránt.

A stratégia összhangban áll az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amelyek az egyenlőséget és a megkülönböztetéstől mentességet az uniós szakpolitikák sarokköveként határozzák meg. Bár a múlt évtizedekben előrelépés történt az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés, illetve a szabadidős tevékenységekben és a politikai életben való részvétel tekintetében, a fogyatékkal élők továbbra is számos akadállyal szembesülnek a mindennapokban, ezért további intézkedésekre van szükség európai szinten.

A tízéves stratégia három fő területen irányoz elő kulcsfontosságú kezdeményezéseket:

  • Uniós jogok: A fogyatékossággal élő emberek a többi uniós polgárral azonos jogokkal rendelkeznek a külföldre költözés és a politikai életben való részvétel tekintetében. A Bizottság 2023 végéig javaslatot fog tenni egy EU-szerte érvényes európai fogyatékossági kártya bevezetésére, amely meg fogja könnyíteni a fogyatékossági státusz tagállamok közötti kölcsönös elismerését, előmozdítva a fogyatékkal élők Unión belüli mobilitását. A Bizottság emellett szorosan együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy biztosítsa a fogyatékkal élők választási részvételét.
  • Önálló életvitel és önrendelkezés: A fogyatékossággal élő embereknek joguk van ahhoz, hogy önálló életvitelt folytassanak, és megválasszák, hol és kivel kívánnak élni. Az önálló életvitel és a közösségbe való beilleszkedés támogatása érdekében a Bizottság iránymutatást fog kidolgozni, és kezdeményezést indít a fogyatékkal élőknek nyújtott szociális szolgáltatások javítása céljából.
  • Megkülönböztetés nélkül, egyenlő esélyekkel: A stratégia arra irányul, hogy megvédje a fogyatékkal élőket a megkülönböztetés és az erőszak minden formájával szemben, továbbá hogy egyenlő hozzáférést és azonos részvételi lehetőségeket biztosítson a számukra az igazságszolgáltatás, az oktatás, a kultúra, a sport, a turizmus, az egészségügyi szolgáltatások és a foglalkoztatás tekintetében.

Mivel lehetetlen a társadalomban másokkal egyenlő mértékben részt venni, ha nehéz hozzáférni a fizikai vagy a virtuális környezethez, a Bizottság 2022-ben létrehozza az „AccessibleEU” elnevezésű, akadálymentesítésre összpontosító európai forrásközpontot, hogy kiépítse az ágazatokon átívelő, hozzáférhetőséggel kapcsolatos információk és bevált módszerek tudásbázisát. A Bizottság fogyatékosságügyi platformot is ki fog alakítani, hogy összefogja a nemzeti hatóságok, a fogyatékkal élők szervezetei és saját munkatársai által végzett munkát. Ezenfelül mindegyik uniós szakpolitikába és jelentős kezdeményezésbe be fogja építeni a fogyatékkal élők jogainak védelmével kapcsolatos szempontokat, és világszerte elő fogja mozdítani e jogok érvényre juttatását.
A fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló uniós stratégia

Összefogás a biológiai sokféleség világszintű védelmére

Ma van a vadon élő állatok és növények világnapja. Ebből az alkalomból az Európai Bizottság ismételten felkérte a világ intézményeit, hogy hallassák hangjukat a természetvédelmi törekvések előmozdítása végett, és segítsék, hogy még több kormány tegyen ambiciózus vállalásokat a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek idei konferenciáján.

Pontosan egy év telt el azóta, hogy a Bizottság megalapította a biológiai sokféleséggel foglalkozó globális koalíciót, melynek keretében ma már világszerte több mint 200 intézmény – nemzeti parkok, kutatóközpontok és egyetemek, akváriumok, botanikus kertek és állatkertek, tudományos és természettörténeti múzeumok, köztük a Magyar Természettudományi Múzeum – küzd közös erővel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság legyőzéséért. A Bizottság arra törekszik, hogy 500 fölé emelkedjék a koalícióban részt vevő szervezetek száma.
 
A Bizottság a természet és az emberek szolgálatában álló ambiciózus koalícióhoz (High Ambition Coalition for Nature and People) is csatlakozott. Ez a kormányközi szövetség az idén januárban, a „One Planet” csúcstalálkozón jött létre. Azt hivatott tevékenyen segíteni, hogy 2030-ra a szárazföldek és tengerek legalább 30%-a védelmet élvezzen. A Bizottság azt szorgalmazza, hogy minél több ország csatlakozzék a koalícióhoz. Az EU a tavaly elfogadott uniós biodiverzitási stratégia részeként már kötelezettséget vállalt arra, hogy egy nagyobb, az egész Unióra kiterjedő, a szárazföldek és a tengerek 30%-át lefedő, hatékonyan kezelt védett területekből álló hálózatot hoz létre, amelynek harmada szigorúan védett terület lesz. A stratégia azt is kifejezésre juttatta, hogy a Bizottság kész minden eszközt mozgósítani avégett, hogy az ENSZ új, ambiciózus globális rendszert alakítson ki a biológiai sokféleséggel kapcsolatban.

A biológiai sokféleséggel foglalkozó globális koalícióAz uniós biodiverzitási stratégiát ismertető weboldal

Költségvetés-politikai válaszok a koronavírus-válságra


A jelenlegi válságra válaszul olyan összehangolt és hiteles költségvetés-politikai intézkedéseket kell hozni, amelyek kezelik a koronavírus-járvány rövid távú következményeit és támogatják a helyreállítást, ugyanakkor nem veszélyeztetik középtávon a költségvetés fenntarthatóságát. E célok megvalósításának előmozdítására a Bizottság ma közleményt adott ki, amelyben átfogó iránymutatást nyújt a tagállamoknak a következő időszak költségvetési politikájának alakításához. A közlemény meghatározza a színvonalas költségvetési intézkedések megfelelő kialakítását célzó vezérelveket, és általános útmutatással szolgál az előttünk álló időszak átfogó költségvetési politikáját illetően, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz költségvetési politikára gyakorolt hatásait is ideértve. Az eszköz 312 500 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatással és 360 000 millió euró összegű hitellel tudja támogatni a tagállamokat a reformok és beruházások végrehajtásában. A vissza nem térítendő támogatások a következő években nagy lendületet adnak majd a gazdaságnak, anélkül, hogy növelnék a tagállami költségvetési hiányt és az államadósságot.
 
A bizottsági iránymutatás meg fogja könnyíteni a tagállamok számára stabilitási és konvergencia-programjaik elkészítését, amelyeket 2021 áprilisában kell benyújtaniuk a Bizottságnak. Mai közleményében a Bizottság leszögezi, hogy a költségvetési politikának továbbra is agilisnak kell lennie, és alkalmazkodnia kell a változó helyzethez. Óva int a költségvetési támogatás idő előtti megszüntetésétől, amelyet az idén és a jövő évben is fenn kell tartani. Hangsúlyozza, hogy amint csökkennek az egészségügyi kockázatok, a költségvetési intézkedéseknek fokozatosan célzottabbá és előremutatóbbá kell válniuk, elősegítve a fenntartható fellendülést. A költségvetési politikák alakítása során a gazdaság élénkülésének mértékét és a költségvetési fenntarthatóság szempontjait is figyelembe kell venni.
 
A Bizottság a májusban esedékes tavaszi gazdasági előrejelzés alapján mérlegelni fogja, hogy indokolt-e továbbra is fenntartani az általános mentesítési rendelkezést. Az általános mentesítési rendelkezés – amelynek aktiválását 2020 márciusában javasolta a Bizottság – lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az európai szabályozás alapján szokásosan alkalmazandó költségvetési követelményektől eltérve hozzanak intézkedéseket a válság megfelelő kezelése érdekében.

A jelenlegi előzetes mutatók arra utalnak, hogy 2022-ben kívánatos lenne fenntartani, 2023-tól viszont már deaktiválni lehetne az általános mentesítési rendelkezést.