Az osztrák lap szerint az igények azonban nem évülnek el, viszont a bankok konzervatívok, és valószínűleg attól féltek, hogy kizárják őket a magyar piacról.  Közben a hatalom elérte célját, és már a szektor több mint felét ellenőrzi. Orbán közölte ugyan, hogy néhány éven belül ismét eladják az állami tulajdont, de ragaszkodik a magyar vevőkhöz, ilyet persze nem lesz könnyű találni. A jogász ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy bár jelenleg nincs nagyobb ügy napirenden a kormány és a bankok közt, de a külföldi befektetők bizonyosan nem nyugodtak. A magyar vezetés lázasan igyekszik beruházókat toborozni az ipar számára, ám borúlátó a szolgáltatókkal és a hitelintézetekkel szemben. A szakember úgy gondolja, hogy a kiszámíthatóság és az átláthatóság előfeltétel az idegen befektetők megnyeréséhez. És itt nem lehet különbséget tenni az ipari és pénzügyi terület között. 

Az elmúlt hetekben lecsendesedtek az események Magyarország körül és ez jó jel a magyar gazdaság, illetve pénzügyi piac számára – írja elemzésében a Neue Zürcher Zeitung. Örvendetes változás ugyanis a beavatkozás politikájához képest, amelyet az Orbán-kormány 2010 óta folytatott, és amely múlt ősszel ismét felerősödött. Újabban azonban a mérséklet jeleit tapasztalhatók, ami hozzájárult ahhoz, hogy az év eleje óta lényegesen, 13 %-kal javult a budapesti tőzsdeindex. Az Erste kezdeményezésére sikerült rávenni a hatalmat, hogy az módosítsa politikáját a bankokkal szemben…

A Financial Times úgy véli, hogy csupán a növekedés nem képes stabilizálni Európát, mivel a bevándorlástól való félelem, az elitek korrupciója miatti düh, valamint a megszorítások politikája a szélsőségesek kezére játszik. A földrész versenyt fut az idővel: a hat éve tartó gazdasági válság miatt a radikális pártok igencsak megerősödtek. A politikai rothadás jelei jól láthatók, lásd a Front National szereplését az e heti önkormányzati választásokon, ugyanakkor van remény a gazdaságban. A növekedés lélegzetvételnyi szünethez juttathatja a kontinenst és elháríthatja a politikai katasztrófa veszélyét. A baj az, hogy ugyan egyértelmű összefüggés mutatható ki a gazdasági nehézségek és a politikai szélsőségesség között, csak éppen a kapcsolatot nem lehet pontosan meghatározni. Németországban pl. a nácik akkor jutottak hatalomra, amikor az ország már túl volt a válság legnehezebb szakaszán. A válság, vagy a túlságosan elhúzódó visszaesés lejáratja a fő politikai ideológiákat és felkorbácsolja a haragot a politikai vezetéssel szemben…

(A témával kapcsolatos a Haszon magazin által idézett cikk a Financial Timesből: a Raiffeisen kitart amellett, hogy nem válik az osztrák szektort megrengető válság következő áldozatává, a tekintélyes brit üzleti napilap azonban súlyosnak ítéli a bankcsoport pénzügyi helyzetét. A legkomolyabb veszélyt az orosz és az ukrán kitettség jelenti, az pedig intő jel, hogy a Raiffeisen részvények értéke kilenc hónap alatt megfeleződött. A bankcsoport továbbra is bízik Közép-Európában, bár a szlovén és a lengyel leányvállalatától megválna. A februárban bejelentett átszervezések végrehajtását a lap kockázatosnak tartja, még akkor is, ha Karl Sevelda vezérigazgató a takarékosság jegyében Skodára cseréli a szolgálati Mercedesét.)


A boltok ünnepnapi zárva tartása miatt új életre kelt Magyarországon a Szomorú vasárnap – tudósít a BBC. Az intézkedés ellenzői átköltötték Seres Rezsőnek a 30-as években született dalát, kellőképpen felháborodva az intézkedés miatt. Az egyik új szöveget az ismert költő, Rigó Béla írta, a másikban pedig az áll, hogy „Következő vasárnap zárva lesz a Tesco, attól kezdve minden vasárnap szomorú. A sanzont félre téve, a vásárlási tilalmat sok magyar igen rosszul fogadta, mondván, nekik tetszett, hogy akár vasárnap is megvehették a szükséges dolgokat. Azonkívül a nyitva tartó kis üzletekben minden nagyon drága.

A szervezők folytatni kívánják a majdnem egy éve tartó tiltakozást a Szabadság téri emlékmű ellen, mivel az szerintük elmossa a felelősséget, ami az országot terheli a holokauszt miatt – tudósít a Yahoo News/New York Times/Washington Post/AP. A szobrot tavaly júliusban, az éjszaka kellős közepén állították fel és soha nem avatták fel hivatalosan. Az alkotás a német megszállásra emlékezik, amely után 437 ezer zsidót deportáltak haláltáborokba, a magyar hatóságok közreműködésével. Rényi András művészettörténész azt mondta a hétfői demonstráción, hogy nem kívánják bezárni a helyszínen létesített Élő emlékművet sem, amely a többi közt a vészkorszak áldozatainak fényképeiből, gyertyákból és lerakott kövekből áll. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!