Háromezernégyszáz esztendős régészeti leleteket tártak fel a Veszprém megyei Somló-hegyen, az azt körülvevő, mostani borospincék környékén, amiről most számolt be a brit Antiquity alapján nem is egy tudományos folyóirat.

Az amerikai Archeology Magazine bemutatja a több mint 900 darabból álló ásatási lelet legfontosabbjait, amiknek eredete az ie. 1400-as évek bronzkori, és a szintén ie. 800-450-as évek vaskori időszakra tehető. A Magyar Nemzeti Múzeum Soós Bence vezette csapata olyan kincseket azonosított, amelyeket – elemzésük szerint – rendkívül egyedülállóknak tekintenek a tudósok. Köztük csatok, kitűzők és más ékszerek, katonai díszített pajzsok, illetve alpesi típusúnak nevezett dárdahegy. Néhányat kerámiaedényben őrizve találtak meg. Borostyánköveket, vadkanagyarakat, textil- és bőrruházat-darabokat is fölleltek. Törzsek vagy klánok rituáléit is sejtető leletekből arra következtettek, hogy azok az uralkodó elit tagjaié lehettek.

Szijjártó Péter kendőzetlenül közölt kijelentésére – ami szerint Ukrajnának bele kell törődnie, hogy Magyarország blokkolni fogja uniós tagságát – egyenesen az ukrán elnök reagált. Annak kapcsán ír erről az Euromaidan, hogy ellenséges propaganda részeként folyik a május végéig tartó, úgynevezett népszavazás, aminek célja, hogy az Orbán-kormány bebizonyítsa: a magyarok többsége nem akarja Ukrajnát az Európai Unióban látni. Zelenszkij elnök erre nemcsak azt reagálta, hogy Orbán intézkedései nagyon veszélyesek, de azt is, hogy ez nem kizárólag magyar belpolitkai érdek – legalábbis Orbán értelmezésében –, hanem Ukrajna szuverenitását támadva beavatkozás a helyi politikába.

Az ukrán elnök hozzátette: a magyarok többsége – a már ismert felmérések alapján – igenis támogatja hazája felvételét az EU-ba. Arra kérte a magyar kormányt, hogy Ukrajnát ne rángassa bele a belpolitikai csatározásokba. Ez a taktika szerinte azért nem vezet majd az Orbénék által remélt eredményre, mert a magyarok másképp gondolkodnak erről, mint a kormányfő.

Nem volt rest azonnal reagálni Orbán Viktor Zelenszkij elnök kijelentéseire. Ezt írta Elon Musk közösségi hálóján:

„Elnök úr! Azt, hogy mit gondolnak a magyar emberek, azt nem Kijevben az elnök, és nem is Brüsszelben a bürokraták fogják eldönteni. Ukrajna felvétele nem lehetséges Magyarország nélkül. Minden magyar véleményt fog erről mondani. Ha tetszik, ha nem. Nálunk ez így járja” – idézte a magyar kormányfő bejegyzését az ukrán News Online portál.

Ebben a témában született a hétvégén a legtöbb írás, a megjelenteket hosszasan sorolhatnám az RBC Ukraine, az ugyancsak ukrán Pravda stb. alapján.

A legrosszabb, ami történhet Romániával, hogy egy második ország, Magyarország lesz belőle – erről írt a France 24, idézve Sorin Ionitát, az Expert Forum agytröszt elnökét, aki attól tart, ezek után Románia is kilóg majd az EU-sorból, hogy a szélsőjobb ismét kulturális háborút fog exportálni az EU-ba, és ezzel marginalizálódik, kiírja magát az uniós közösségből.

Erre minden esélye megvan az országnak, mert az eddig ismert eredmények szerint Geroge Simion, az AUR, a szélsőjobb Románok Egyesüléséért Szövetség elnöke vezet, és a két hét múlva esedékes második forduló biztos elnökjelöltje lesz.

Kockázatokat rejt a magyar kormánynak a választás évére, 2026-ra vonatkozó növekedési prognózisa, miután túlzott optimizmusról árulkodik a GDP 4,1%-ban történ meghatározása – vélik Reuters-nek nyilatkozó szakérők, köztük az országgyűlés költségvetési tanácsának az elnöke, Horváth Gábor. Az írás ehhez még hozzáteszi, hogy az IMF, a Nemzetközi Valutaalap szerint reálisabb adat 2,6% lehet. A tavalyi adatok is hasonlóképpen nem váltak valóra: többet költött a kormány és nem emelt hozzá adókat. Az első negyedév stagflációval jellemezhető, ami egyben azt is jelenti, hogy az infláció az egész Európai Unióban nálunk a legmagasabb. A kormány által jelzett infláció, 3,7%-hoz képest a Reutersnak nyilatkozók legalább 4,2%-ra teszik.

A trumpi vámháború Európában a legérzékenyebben a cseheket, a románokat és minket érinthet – vélik elemzők, akik szerint a családi adókedvezményeket nem lehetett volna úgy emelni, hogy közben a társasági adókat nem emeli a kormány.