Egyre több a társas vállalkozás az építőiparban

Az építőipar rendhagyó viselkedése az idén sem áll le: februárban is kétharmaddal több cég jött létre az ágazatban, mint amennyi megszűnt. Az ágazatban már mintegy 64 ezer társas vállalkozás működik.

Az építőipar sok tekintetben igen más pályán mozgott a múlt 10 évben, mint a többi hazai ágazat. A szektorra mindig is érzékenyen hatottak a gazdaság hullámzásai, de a kormányzati ösztönzési programok, az EU-s források ciklikussága és az ágazat szabályozási kérdései mind-mind erősen hatottak a szereplőkre, a termelésre, az ágazatba be- és kilépő vállalkozók számára egyaránt.

Ezt a rendhagyó pálya hosszú és rövid távon egyértelműen azonosítható: 10 évre visszatekintve a teljes cégbázisban 600 ezerről 530 ezerre csökkent a társas vállalkozások száma, ám az építőiparban 60 ezerről csaknem 64 ezerre nőtt. Évtizeddel ezelőtt a hazai társas vállalkozásoknak tizede tevékenykedett az építőiparban; közben – az arányok eltolódásának köszönhetően – mára már a hazai cégeknek csaknem a nyolcadának (12%) építőipari a fő tevékenysége.

Tavaly, tavalyelőtt mind az építőiparban, mind a teljes cégbázisban növekedett ugyan a társas vállalkozások száma, az idén már „elhajlik” az építőipar pályája. Az év első két hónapjában ugyanis a teljes cégbázisban csökkent a cégek száma, ám az építőiparban növekedett. A cégszámbővülés februárban különösen látványos volt: jó kétszázzal (589) többet alapítottak, miközben 355-öt töröltek.

Mindezen tényekhez tartozik, hogy bár a hazai cégbázis 12 százalékát adják az építőipari vállalkozók, de a felszámolásokat nézve – éves átlagban – már minden 4. felszámolás építőipari cég ellen indul, azaz: a szektor a kifizetetlen számlákat tekintve még mindig jóval fertőzöttebb, mint a többi iparág. Viszont: ha a cégek megszűnési arányát nézzük, akkor már nem olyan borús a helyzet. Mind az építőiparban, mind a teljes cégbázisban a cégek 3,5 százaléka szűnik meg egy év alatt, de sajnos, a felszámolási gondot ez nem feledteti, mivel a felszámolás legfőbb okai a hátrahagyott tartozások.

A társas vállalkozások mellett az egyéni vállalkozók száma is rendhagyó mintát követ az építőiparban. A múlt hónapban 1442 új egyéni vállalkozó kezdte meg működését az ágazatban, ami minden tekintetben kiemelkedőnek számít. A februári új építőipari egyéni vállalkozók száma nemcsak a magas januári értéket haladja meg több mint 10 százalékkal, hanem a 2021-i havi átlagot is, mégpedig 25 százalékkal. Februárban minden 5. új egyéni vállalkozó az építőiparban kezdte meg működését, miáltal már mintegy 73 ezer egyéni vállalkozó tevékenykedik az építőiparban.

Az ágazatban érzékelhető áremelkedés és szakemberhiány érthetően sok vállalkozót erre a területre csábít, azonban csak hosszú távon fog kiderülni, hogy mennyire egészséges az építőiparban a sok egyéni és mikrovállalkozás. A felszámolások és végrehajtások magas száma azt mutatja, hogy van még értelme a tisztulásnak az ágazatban.

Mindezek mellett az építőipar működésére nagy hatással van az orosz–ukrán háború. Az egyik: a devizaárfolyamok erős ingadozása, ami a termékek és szolgáltatások árazását nagyon megnehezíti. Egyes területeken már napi árazást vezettek be a termékekre a vállalkozók. A háború logisztikai problémákat is okoz, sok építőanyag ugyanis Ukrajnán keresztül érkezett eddig az országba bejáratott útvonalakon. Ezen szállítmányok átszervezése sok esetben nem kis feladat. Mindezek miatt a szektorban további áremelkedés is elképzelhető, különösen, ha a háború sokáig elhúzódik.

Az építőipar jövőjét tekintve a hazai hatások sem mellékesek, miután az idén lejár a falusi CSOK, az otthonfelújítási támogatás és a kedvezményeslakásáfa-szabályozás. Megszűnésük – ha nem változnak a ma ismert határidők – súlyos visszaesést okozhatnak a lakásépítési piacon.