Az Otthon Centrum idei élhetőségi rangsorában a fővárosi kerületek nyolc helyen szerepelnek, a keleti és a nyugati országrészből egyaránt egy-egy város fért be az első tízbe. A csúcstartó budapesti kerületek árban is az élmezőnyben foglalnak helyet, ugyanakkor vannak kedvező árfekvésű, kellemesen élhető városok is a listában. (A nyitó képen az üresen tátongó győri Rozália-ház; egyre több a belvárosi üres lakás a négy folyó városában.)
A nemzetközi szakmai tapasztalatokhoz igazodó elemzés összeállításakor a szakemberek a 20 ezernél népesebb városok életminőség szempontjából fontos mutatóit vetették össze. A rangsort a budai Várnegyed és a pesti belváros vezeti; vidéken Egerben és Veszprémben a legjobb élni.
A fővárosi kerületek élhetőségi listáját az I. és az V. kerület vezeti – 83 és 81 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak.
A tízes listában a pesti belvárosból (VI., VII., IX.), valamint Budai oldalról is (II., XI., XII.) három-három kerület szerepel az első tíz helyen 62–70 százalékos eredménnyel. A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, a belvárosi kerületek elsősorban a foglalkoztatottságban emelkednek ki.
A budapesti rangsor végén a külső pesti kerületek állnak 37–41 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert onnan (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerület) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.
A vidéki települések közül Eger és Veszprém értékei a legjobbak (66 és 64 százalék), ezzel mindkét város a benne van tízes lista hatodik, illetve kilencedik helyén. Az ok: az ott élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-97 százalékos eredményt értek el ebben a vizsgált mutatóban), valamint a vándorlási értéket tekintve is sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a fővárosi élmezőny. A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (59 százalék) alig maradt el Szeged (58 százalék), illetve Győr (57 százalék), végül pedig Debrecen és Miskolc (55 százalék) következett.
A megyei jogú városok többsége 52-60 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Érd kicsit leszakadva követi ezeket a városokat (47 százalék).
A kutatás kitért a fővárosi agglomeráció településeire is, ahol Gödöllő és Szentendre értékei a legmagasabbak (55 százalék), ami a középmezőny elejére sorolta a két várost. A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül, ami nem meglepő, mivel a múlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye fővároshoz közeli két települése érte el.
A lakásvásárlók a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket kínáló városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív.
Az ingatlanárak meghatározzák az életminőségi mutatók. A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerület nemcsak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legdrágább kerületek is.
Ugyanakkor, ha tanulmányhoz felhasznált adatokat kiegészülnek az árakkal, némileg változik az összesítés: a fővárosi kerületek pozícióját az ingatlanárak jellemzően erősítik, a vidéki városokét gyengítik. Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek költözéskor olyan szubjektív szempontokat is figyelembe vesznek, melyek nem, vagy csak nehezen mérhetők. Ilyen szempont lehet az épített és természetes lakókörnyezet minősége, milyen hatást tesz az érdeklődőkre a szűkebb szomszédság arculata. Az ingatlanárak kedvező hatására példa a főváros III. kerülete, amely peremkerület ugyan, ráadásul az ott élő népesség a szolgáltatások egy részét más kerületekben veszi igénybe, ám az ingatlanárak arról árulkodnak, hogy az oda költözőket az elérhető szolgáltatásokon kívül más szempontok is vezérlik, mint például a jó közlekedési kapcsolatok.
Az ingatlanárak a leginkább a megyei jogú városok pozícióján rontanak. A legtöbbet, 6 szálékpontot Salgótarján és Szekszárd értékén. Mindez azt jelenti, hogy az árak nem tükrözik az elérhető szolgáltatások szintjét, alulértékeltek a piacon. Ebben olyan szempontok játszhatnak szerepet, mint a szűkös szabadidő-eltöltési lehetőség, a környezet minősége, netán a közbiztonság.