A Velencei-tó környéke viszonylag könnyen vészelte át a lakáspiac tavalyi megdermedését. Nagy szerepe lehet ebben annak, hogy a Dunántúl második nagy tavának partjára már nem elsősorban üdülőhelyként, hanem tiszta, békés, ám mégis nagyvárosközeli lakóövezetként tekintenek az otthont keresők.

A Balaton partján az átlagosnál is súlyosabb volt a forgalom-visszaesés tavaly, a Velencei-tónál jól alakult az év. Lepsényi Kornélnak, az OTP Ingatlanpont velencei irodája vezető értékesítési tanácsadójánakelmondása szerint 2023-ban „rekordközeli” bevételt könyveltek el. Főleg családi házakat tudtak eladni a 60-80 millió forintos ársávban. A 100 millió forintnál drágább ingatlanokra csekély volt a kereslet, de ha akadt valami kuriózum, például egy jól s mutatósan megépített nádfedeles ház, arra találtak vevőt.

Jellemzően nem üdülőket, hanem állandó lakhatási lehetőségeket kerestek a vásárlók. Hasonlót tapasztaltak tavaly a Balaton déli partjának ingatlanszakértői is. A Velencei-tó vidékére már jó ideje leginkább a közeli főváros békés, tóparti agglomerációjaként tekintenek az otthonkeresők.

A Velencei-tónál tavaly – a gyenge évkezdés után – a tavasszal föllendült a piac, nőtt az érdeklődők száma és a kínálat is. A hirdetésekben szereplő árak kisebb mértékben csökkentek, viszont esetenként akár 10-20 százalékot is lehetett alkudni, és ez a lehetőség máig kitart. Az ingatlanszakértőket is egyre több ügyfél kereste meg, amiben az is szerepet játszhatott, hogy értékesítést segítő újszerű technikákat is bevetettek, például elkezdtek drónfelvételeket használni az ingatlanok bemutatásánál.

A jó forgalom kitartott október-novemberig. Bár számítottak rá, hogy a CSOK szabályainak átalakítása esetleg némi többletforgalmat gerjeszt, de ezt végül nem tapasztalták.

Az idei év kezdetét is az élénk érdeklődés és csekély tranzakciószám jellemezte. Január-februárban egy-egy ház eladásához mintegy kétszer-négyszer annyi bemutatásra volt szükség, mint a hazai lakáspiac lefagyása előtti időkben. Márciusra már több lett az üzletkötés, de a vevők igen válogatósak maradtak, hat rájuk a nagy választék varázsa. A közvetítő tapasztalata szerint „nehezen állnak le”, még akár az eladóval való megállapodás után is hajlamosak tovább keresni, és még újabb lehetőségeket akarnak megnézni.

A külföldieket illetően a Velencei-tónál is hasonlóak a tapasztalatok, mint a Balatonnál. Ha esetleg felbukkannak a piacon, akkor is inkább az eladók között találhatók. Például azok a németek, akik egykoron itt vásároltak, most, nyugdíjaskoruk közeledtén inkább megválnak a helyi ingatlanjuktól. A gyerekeik, ha itt örökölnek, ugyancsak eladnak. (Mindennek föltehetően az utóbbi jó másfél évtizedben romló magyarországi gazdasági és politikai-társadalmi körülmények is okai – a szerk. megj.)

A keresleti oldalon nem hozott változást az új esztendő, a potenciális vevők továbbra is jellemzően a családjuk lakhatására keresnek legfeljebb 60-80 milliós, jó állapotú ingatlanokat. Azelőtt viszonylag sokan vásároltak telket a térségben a majdani építésre készülve, de egyelőre kevés az eladó új ingatlan, és azokra sincs nagy érdeklődés. A közvetítők ügyfelei között megjelentek olyan befektetők is, például egykori apartman-üzemeltetők, akik most szabadulni akarnak az ingatlanjaiktól. Ám ezekre – az igen magasra szabott áruk miatt – egyelőre ugyancsak nincs kereslet. Az idei kilátások kapcsán az ingatlanosok azzal számolnak, hogy a márciusban tapasztalt forgalomjavulás tovább is kitart. Ezt segítheti, ha a kamatok csökkenésével – a tavalyi elmaradásuk után – visszatérnek majd a hitellel vásárlók is.

Ugyancsak erősítheti a keresletet, ha a most még újdonságnak számító CSOK Plusz lehetőségeit egy kicsit jobban átlátják az emberek, és a két-három gyereket vállaló családok tényleges vásárlóként is megjelennek a piacon. Ám a szakember szerint – ha nem végeznek elég jó szakmai munkát – még ezek sem garantálhatják, hogy jó évet zárhassanak. Mert az eladáshoz ma már nem elég a hirdetés az ingatlanoldalakon.