…míg a többiek mintegy külső pályán maradnának. A kétsebességes Európát tehát a visegrádiak elvetik, mint egységbontó javaslatot, miközben – mutat rá a bécsi Der Standard, miközben a Beata Szydło lengyel kormányfő által a következő uniós csúcstalálkozókon közös visegrádi indítványként előterjesztendő elképzelések ehhez meglehetősen hasonló dologról szólnak, nevezetesen például az EU-tagországok saját nemzeti parlamentjeinek megnövelt szerepéről, a határvédelem és a belbiztonság szempontjainak előtérbe helyezéséről. Gregor Mayer, a Der Standard tudósítója szerint van bizonyos irónia abban, hogy éppen a most szavakban az EU egysége mellett kiálló visegrádiak bontották meg az egységet, amikor nem voltak hajlandóak az arányos tehervállalásra a menekültek befogadását illetően.
Az EU-Observer című brüsszeli hírportál felhívja a figyelmet a visegrádiak közös nyilatkozatának azon elemére, miszerint az egyes EU-országok közötti megerősített együttműködés – amit a visegrádiak mintegy kompromisszumként hajlandóak tudomásul venni – nem járhat az egységes piac és a schengeni övezet szétzilálásával.
A másik vezető osztrák lap, a Die Presse egyik írása az egykori Osztrák–Magyar Monarchia által megtestesített Közép-Európát és a mai visegrádi csoport országait veti össze, és megállapítja, hogy Visegrád földrajzilag Európa közepén helyezkedik el ugyan, ám az elnevezés a Kelet Nyugat-ellenességének lett a szinonímája. A cikk szerint sok progresszív dolgot, amit olyan disszidensek, mint Václav Havel vagy Tadeusz Mazowiecki elgondoltak, most a jobb-, illetve baloldali populista politikusok – mint Orbán Viktor, Jarosław Kaczynski, illetve Milos Zeman és Robert Fico – száműznek. Előbbiek a reményre alapoztak, utóbbiak a félelemre építenek, és a közép-európai nemzetek továbbra is a saját történelmi áldozati szerepük bemutatásában versengenek egymással. A szerző példaként hozza fel, hogy a magyarok Trianonra, a csehek Münchenre szoktak hivatkozni.
Az EurActiv című brüsszeli hírportál, valamint a Politico című amerikai médium európai kiadása beszámol arról, hogy Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja, brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta: összességében még mindig nagyon rosszul teljesítenek a tagállamok az Olaszországba, illetve Görögországba érkezett menekültek áthelyezését illetően. A magyarok, az osztrákok és a lengyelek teljesen elzárkóznak a programban való részvételtől, de nagyon korlátozottan mutatja ki szolidaritását Csehország, Szlovákia, Bulgária és Horvátország is. Az EurActiv lehetségesnek tartja, hogy a Brüsszeli Bizottság idővel kötelezettségszegési eljárásokat fog indítani.
A Russia Today című orosz állami tévéhálózat hírportálja ismerteti a Pew Kutatóintézet tanulmányát, amely szerint az iszlám – a jelenleg a leggyorsabban terjedő vallás a világon – 2100-ra átveheti a vezetést a kereszténységtől, és az emberiség legnépszerűbb vallásává válhat. A kereszténységnek ma mintegy 2,2 milliárd, az iszlámnak 1,6 milliárd híve van. A tanulmány arra is kiterjed, miként viszonyulnak az iszlámhoz az európaiak – írja a Russia Today. Eszerint a leginkább elutasítónak a magyarok, az olaszok, a lengyelek és a görögök mutatkoznak – sokkal inkább, mint Európa nyugati és északi részének lakosai, ahol jóval nagyobb muszlim közösség él.