(Írta: Servet Yanatma) Több ország már végrehajtotta a nyugdíjkorhatár emelését célzó reformokat. Az OECD előrejelzése szerint 2060-ra az átlagos nyugdíj-korhatár az EU-ban megközelíti a 67 évet, és több országban eléri a 70 évet vagy annál is magasabbat. (Nyitó illusztráció: Francois Mori/AP2008.)
Európa-szerte emelkedik a várható élettartam és a nyugdíjban töltött évek száma. Erre válaszul számos országban emelik a nyugdíj-korhatárt. Dánia már döntött arról, hogy 2040-re 70 évre emeli a nyugdíj-korhatárt. Több más európai ország is törvényt fogadott el a nyugdíj-korhatár emeléséről a következő években. Az OECD szerint 2060-ra Dánia fog az élen járni, ahol az emberek 74 évesen mennek majd nyugdíjba.
Tehát, mi a jelenlegi és az előre jelzett nyugdíj-korhatár Európa-szerte? Mely országokban a legmagasabb a nyugdíj-korhatár? Van-e nemek közötti különbség a nyugdíj-korhatárban? Hogyan fog különbözni a nyugdíj-korhatár a ma nyugdíjba vonulók és a munkaerőpiacra most belépők között?
Az Euronews közelebbről megvizsgálja a nyugdíj-korhatárt és a jövőbeli tendenciákat Európában, az OECD ” Egy pillantás a nyugdíjakra” című jelentése alapján.
2022-től az EU-ban a férfiak esetében a törvényes nyugdíjkorhatár 62 és 67 év között, míg a nők esetében 60 és 67 év között változik. Ha az Egyesült Királyságot, az EFTA-országokat és az EU-tagjelölt Törökországot is figyelembe vesszük, Törökország mindenképpen unikum, mivel a nők esetében a nyugdíjkorhatár mindössze 49, a férfiak esetében pedig 52 év
Az EU-ban az átlagos nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 64,7, a nők esetében 63,8 év.
A skandináv országokban a legmagasabb a nyugdíjkorhatár
Három északi országban – Dániában, Norvégiában és Izlandon – a legmagasabb a nyugdíj-korhatár, 67 év a férfiak és a nők esetében egyaránt. A nyugdíj-korhatár több más országban is 65 év felett van, többek között Hollandiában (66,6 év), az Egyesült Királyságban és Írországban (mindkettő 66 év), Németországban (65,8 év) és Portugáliában (65,6 év).
A 65 éves nyugdíj-korhatárral rendelkező országok közé tartozik még Ausztria, Lengyelország, Románia, Magyarország, Horvátország, Svájc, Belgium, Olaszország, Spanyolország és Ciprus.
Európa öt legnagyobb gazdasága közül Franciaországban a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár, 64,8 év, de a különbség marginális. A 2024-es öregedési jelentés szerint azonban Franciaországban az emberek akkor mehetnek nyugdíjba, ha elérik a nyugdíjkorhatár alsó határát – az 1960 előtt születettek esetében 62, az 1968-ban vagy később születettek esetében 64 év.
Ha Törökországot nem vesszük figyelembe, akkor Görögországban, Luxemburgban és Szlovéniában a férfiak nyugdíjkorhatára a legalacsonyabb a listán – és az EU-ban is -, 62 év. Ezekben az országokban a nők szintén 62 évesen mennek nyugdíjba. A nők legalacsonyabb nyugdíjkorhatára azonban Ausztriában és Lengyelországban van, ahol 60 év.
Nemek közötti különbség a nyugdíj-korhatárban
23 országban a férfiak és a nők ugyanabban az életkorban mennek nyugdíjba, azaz nincs nemek közötti különbség. A fennmaradó kilenc országban a férfiak nyugdíj-korhatára magasabb. A legnagyobb különbség Ausztriában és Lengyelországban van, ahol a férfiak öt évvel később mennek nyugdíjba, mint a nők. Romániában, Magyarországon és Törökországban is három vagy több év a különbség.
Az EU egészében a nemek közötti különbség a nyugdíjkorhatárban 0,9 év.
A jövőbeli nyugdíjkorhatár 2060-ig
Az OECD szerint „a nyugdíj-korhatár és a várható élettartam között megállapított összefüggések alapján” a nyugdíj-korhatár az előrejelzések szerint a férfiak esetében 20 országban, a nők esetében pedig 24 országban fog emelkedni a 32 vizsgált európai ország közül. Néhányban már törvénybe iktatott intézkedéseken is alapulnak.
A 2022-ben a munkaerőpiacra belépők jövőbeli rendes nyugdíj-korhatára az előrejelzések szerint 2060-ra a férfiak esetében 62 és 74, a nők esetében pedig 60 és 74 év közé esik.
Az uniós átlag várhatóan 66,7 év lesz a férfiak esetében és 66,4 év a nők esetében.
Dániában 2060-ra 74 év lesz a nyugdíj-korhatár
Várhatóan Dániában lesz a legmagasabb a nyugdíj-korhatár 2060-ra, a férfiak és a nők egyaránt 74 évesen mennek majd nyugdíjba.
Olaszország és Észtország 71 éves nyugdíj-korhatárral követi majd őket, míg Hollandia, Svédország és Ciprus várhatóan eléri a 70 évet.
Finnországban és Szlovákiában 69 év lesz a jövőbeli nyugdíj-korhatár, amelyet szorosan követ Portugália 68-cal.
Öt országban – köztük az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Norvégiában és Izlandon – 67 év a jövőbeli nyugdíj-korhatár. Írországban és Görögországban is meghaladja majd a 65 évet, és eléri a 66-ot. Ez azt mutatja, hogy valamennyi északi ország a legmagasabbak közé tartozik majd, az uniós átlagot meghaladó nyugdíj-korhatárral.
A Finn Nyugdíjközpont szerint több ország már frissítette nyugdíj-korhatárát, és a közeli jövőben emeléseket terveznek. Belgium például 2030-ra 67 évre, Dánia 2035-re 69 évre, az Egyesült Királyság pedig 2046-ra 68 évre emeli a nyugdíj-korhatárt.
Nemek közötti különbség a jövőbeni nyugdíj-korhatárban?
A 2022-ben a munkaerőpiacra lépők közül Szlovéniában és Luxemburgban lesz a legalacsonyabb a férfiak nyugdíj-korhatára, 62 év, míg Lengyelországban a nőké 60 év.
Tizennégy országban a jövőbeni nyugdíj-korhatár a férfiak esetében 65 év, bár néhány országban a nők esetében ez a korhatár alacsonyabb marad.
2060-ra a nemek közötti különbség a nyugdíj-korhatár tekintetében szinte teljesen eltűnik Európában, és csak Lengyel-, Magyar-, Törökországban és Romániában és marad meg.
Hol fog a leginkább emelkedni a nyugdíjkorhatár?
Ha a 2022-ben nyugdíjba vonulókat és a 2022-ben a munkaerőpiacra belépőket hasonlítjuk össze, Törökországban emelkedik a legnagyobb mértékben a nyugdíj-korhatár – 13 évvel a férfiak és 14 évvel a nők esetében.
Dániában az emelkedés mindkét nem esetében 7 év lesz. 2021-től Dánia az EU-ban a második helyen áll az egy kedvezményezettre jutó átlagos nyugdíjkiadások tekintetében, mind nominális értéken, mind a vásárlóerő-paritáson (PPS) kiigazítva.
Szlovákia, Észt-, Olasz-, Svédország és Ciprus is várhatóan 5 évvel vagy annál is többel emeli a nyugdíj-korhatárt 2060-ig.
A nyugdíj-korhatár a munkaerőpiacra korán belépők vagy a különleges körülmények között élő egyének esetében változhat.
Az EU-ban a nyugdíjak jellemzően a pályafutás végi jövedelmek 60%-át teszik ki. Sok európai országban azonban ez az arány 50% alá csökken, ami egyre nehezebbé teszi a nyugdíjasok számára a megfelelő életszínvonal fenntartását.
