Adva van egy magyarországi egyetemi és autógyári, az idén 750 esztendős város. Van ennek a városnak északi és déli részében is hatalmas meg újonnan kiépülő-bővülő lakónegyede. Főleg az északi részen nagyon sok fiatal él. Általános és középiskolás lányokkal, fiúkkal megáldott családok, továbbá (tekintettel az egyetem közelségére) egyetemisták, valamint mind többen home office módon (tehát a lakásukban) dolgozók.
Sajnos, tekintettel a járványfenyegetésre, egyre többeknek kell otthonukban tanulni, dolgozni. A távoktatáshoz/-tanuláshoz és távmunkához internetre van szükség. A környéket uraló internet- (meg tévé-) szolgáltató meglehetősen gyakran jelez hibát, a zavar megszüntetését 72 órában (három teljes napban) határozza meg. Az ilyen közléstől félelem szállja meg az előfizetőt, hiszen sem a tanulás/oktatás, sem a munkahely nincs felkészülve 72 órás „műsorszünetre”.
Tekintettel arra, hogy kis hazánkban állítólag piacgazdaság van, a különféle üzemzavaroktól rettegő előfizető változtatna. Előfizetne A vagy B vagy C, netán D szolgáltatónál.
Csakhogy az elsőként szóba jöhető (és hazánkban a legnagyobb) szolgáltató csak részben illetékes ezen a területen, képtelen teljes körű szolgáltatásra. Netet még tudna adni (kábelon), sőt, vezetékes telefont is, ám televíziót már nem.
Ügyfélszolgálata szerint ez a megállapodás, így osztották föl a piacot.
Ki érti ezt? Mert e sorok aláírója nem érti. A – mondjuk – C szolgáltató képes ugyanazon a kábelen internetet, telefont és televíziót működtetni, a legnagyobb szolgáltató (A) már nem tudja ugyanabba a kábelba beszuszakolni a tévéműsort.
Mert így állapodott meg a – mondjuk – C szolgáltatóval.
Ez a magyar valóság 2021 nyara végén abban az országban, ahol elvileg piacgazdaság működik, ahol állítólag szolgáltató- és árverseny létezik, ahol a vevő, a megrendelő, a fogyasztó az úr, és ha az úr elégedetlen az egyik szolgáltatóval, akkor átmegy a másikhoz.
Mert elméletileg választhat(na), ha (ilyet ne is gondoljunk!) a szolgáltatók nem állapodtak meg másként, mutyiban, netán valamiféle ortopéd piacfelosztásban.
Utóirat: mindez hasonlít arra a képtelenségre, amelyben egymáshoz viszonylag közel három élelmiszerbolt működik. Az egyikben nincs tej, a másikban nem árulnak kenyeret, a harmadikban viszont van tej is, kenyér is, sőt, még felvágott is, ám az árak jóval magasabbak, mint a másik kettőnél, amelyik vagy ezt, vagy azt kínál portékái között.
