Az EU következő csúcstalálkozójának témáiról szóló vitában a képviselők üdvözölték a brexitről kialakult uniós hozzáállás egységességét, és bírálták, hogy a Tanács nem lép a többi között a migráció és a szociális politika ügyében. (A képen: az EU-tagállamok állam- és kormányfői október 18–19-én Brüsszelben ezen a helyen üléseznek.)
A migrációnak kellene a fő témának lennie az uniós állam- és kormányfők október 18-i csúcstalálkozóján, vélte Juliane Bogner-Strauss, az Európai Unió Tanácsának elnöki posztját betöltő Ausztria képviseletében. Azonban az Európai Parlament képviselőcsoportjainak felszólalói a csúcstalálkozóval foglalkozó vitán Strasbourgban elsősorban a brexitre összpontosítottak. Sokan kijelentették: támogatják az Egyesült Királyság és Írország közötti jövőbeli határ ügyében kialakult uniós álláspontot, amelyet Jean-Claude Juncker bizottsági elnök fogalmazott meg.
Felszólalók szerint a többször emlegetett salzburgi informális csúcsértekezlet a brexit ügyében kialakult uniós álláspont egységét demonstrálta. Pár képviselő azonban a migráció kérdésében hiányolta ezt az egységet, és bírálta az osztrák elnökséget, amiért az nem lép a menedékkérelmi rendszer és a szociálpolitika területén.
Néhányan a Magyarország és Lengyelország jogállamiságával kapcsolatban elindított 7. cikk szerinti eljárás alkalmazását érintő elnökségi álláspontot is megkérdőjelezték.
A hozzászólások az alábbi linkekre kattintva megtekinthetők:
Juliane BOGNER-STRAUSS , a Tanács osztrák elnöksége képviseletében
Jean-Claude JUNCKER, az Európai Bizottság elnöke
Manfred WEBER (EPP, Németország)
Udo BULLMANN (S&D, Németország)
Hans-Olaf HENKEL (ECR, Németország)
Guy VERHOFSTADT (ALDE, Belgium)
Philippe LAMBERTS (Zöldek, Belgium)
Gabriele ZIMMER (GUE/NGL, Németország)
Nigel FARAGE (EFDD, Egyesült Királyság)
Gilles LEBRETON (ENF, Franciaország)
A teljes vita itt tekinthető meg felvételről.
Az Európai Tanács 2018. október 18-i ülésének napirend-tervezete
Az Európai Parlament brexittel kapcsolatos állásfoglalásai (angolul)
Új szabályok az audiovizuális médiaszolgáltatásokra: reklámkorlát, európai videótartalmak
A képviselők megszavazták az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új szabályzást, amely az eddiginél is nagyobb védelmet nyújt a gyerekeknek, szigorítja a reklámszabályokat, és 30 százalékos európai tartalmat ír elő a videókínálatban.
A Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti megállapodásról szóló végső szavazást követően a módosított jogszabály nem csupán a tévécsatornákra, hanem az igény szerint lekérhető filmeket (video-on-demand) kínáló szolgáltatókra és a videómegosztókra – így a Netflixre, a YouTube-ra és a Facebookra – is vonatkozik.
A felülvizsgált szabályok az alábbiakat garantálják:
|
• |
Fokozottan védik a gyerekeket az erőszakra, terrorizmusra buzdító, vagy gyűlöletet keltő tartalmak, illetve a káros reklámok ellen |
Az audiovizuális tartalmak szolgáltatóinak megfelelő eljárást kell arra kidolgozniuk, hogy felléphessenek az erőszakra, gyűlöletre és terrorizmusra buzdító tartalmak ellen. Az öncélú erőszak és pornográfia a lehető legszigorúbb szabályzás alá esik. Ezentúl a videómegosztó oldalaknak kötelező gyorsan fellépniük akkor, ha a használók egyes tartalmakat ártalmasnak jeleznek.
A jogszabály nem írja elő a tartalmak feltöltés előtti előzetes szűrését, de a Parlament kérésére a platformoknak átlátható, egyszerűen használható és hatékony módszert kell létrehozniuk arra, hogy a használók egyes tartalmakra felhívhassák a tartalomszolgáltató figyelmét.
Az új szabályzás szigorúan szabályozza a termékelhelyezést és a reklámokat a gyerekműsorokban és az online lekérhető tartalmakban. A Parlament tárgyalói elérték, hogy a gyermekek személyes adatainak védelmét szavatoló mechanizmust is bevegyék a jogszabályba: az audiovizuális szolgáltatók által összegyűjtött adatok nem használhatók fel kereskedelmi célra, beleértve a profilalkotást és a fogyasztói viselkedés alapján célzott hirdetéseket is.
|
• |
Átírt reklámkorlátok |
Az új szabályok értelmében a reklámok a 6 és 18 óra közötti napi műsoridő legfeljebb 20 százalékát tehetik ki; ezen időszakon belül a műsorszolgáltató maga dönti el, mikor helyezi el a hirdetéseket. A reklámok aránya a 18 óra és éjfél közötti csúcsidőben sem lépheti túl a műsoridő 20 százalékát.
|
• |
30 százalék európai tartalom a video-on-demand platformok kínálatában is |
A képviselők az európai audiovizuális ágazat kulturális sokszínűségét támogatása céljából legalább 30 százalékban határozták meg az európai tartalmak arányát az igény szerinti letöltést kínáló tartalomszolgáltatók kínálatában.
A video-on-demand platformoknak az európai audiovizuális produkciók fejlődéséhez is hozzá kell járulniuk európai tartalmak létrehozása, vagy a nemzeti alapokba történő befizetés révén. A hozzájárulás mértékét minden tagállamban az adott országban (a szolgáltató székhelyéül szolgáló országban, vagy a szolgáltatás által teljesen, vagy részben célba vett országban) az igény szerinti letöltésekből származó bevétel méretétől függően kell meghatározni.
A jogszabály emellett a hozzáférésre, a műsorszóró által a programmal párhuzamosan megjeleníthető tartalmakra, a szabályzó hatóságok megerősítésére, és a közönség információfogyasztási kompetenciáinak fejlesztésre vonatkozó szakaszokat is tartalmaz.
A megszavazott megállapodást a jogszabály életbe lépése előtt az uniós szakminisztereket tömörítő Tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia. A tagállamoknak ezután 21 hónapjuk van az életbe lépett szabályzás átvételére.
A jogszabályt 452 szavazattal, 132 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.10.2.)
Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával
EP kutatószolgálat: Az audiovizuális szolgáltatások irányelv (angolul)