Érdemtelen kapta az érdemrendet – menekült-krónika és politikai háttér

Ám pontosan Lázár János, a kabineten belül a zsidó közösséggel fenntartott kapcsolatok felelőse adta át a kitüntetést Bayer Zsoltnak. Majd a tiltakozások láttán ugyanő megismételte, hogy a hatalom támogatja az újságíró munkásságát. Ám az gyűlöletet és rasszizmust terjeszt.

A Fidesz jó ideje nem hajlandó elhatárolódni a szemleírótól és ez súlyos kérdéseket vet fel azok számára, akik támogatják a kormánypártot és rámutatnak arra a veszélyre, amelyet a rasszista, ultranacionalista és idegengyűlölő Jobbik testesít meg. Csakhogy Bayer ugyanolyan szélsőséges nyilatkozatokat tesz, mint a Jobbik. A kormányokat felelősség terheli, hogy küzdjenek az erőszakot gerjesztő megnyilatkozások ellen. Ha Magyarországon az érdemrend valóban az általános emberi értékek elismerését jutalmazza, akkor Orbán Viktornak és Áder Jánosnak haladéktalanul vissza kell vonnia a kitüntetést.                                      

Magyarországon felzúdulást keltett, hogy olyan kommentátor részesült az ország 2. legmagasabb hivatalos elismerésében, akit rasszizmus miatt elítéltek – írja a Yahoo/Bloomberg. A Köztársasági Érdemrend tulajdonosai közül már több mint 50-en adták vissza a kitüntetésüket, miután az Orbán-kormány elismerésre méltónak találta Bayer Zsoltot, akit pedig többször is megróttak a menekültek, zsidók és romák elleni gyűlöletkeltés miatt. Egyébiránt az újságíró a Fidesz alapító tagja és a miniszterelnök szoros szövetségese.

A lépés még inkább rávilágít a magyar vezetés ellentmondásos álláspontjára a nemzeti hovatartozásról és a kultúráról zajló vitában, amelyet kiélezett a menekülthullám, valamint a terrorizmus.  

A Die Zeit 25 gépelt oldalnyi terjedelemben pörgeti vissza a tavaly szeptemberi három nap eseményeit, amikor is Németország megnyitotta a határait és ezzel szabad utat engedett több, mint egymillió bevándorlónak. A 12 újságíró kutatómunkájával összehozott dokumentumírás kiinduló pontja szeptember 4., a színhely a budapesti Keleti pályaudvar, amely előtt már háromezren zsúfolódtak össze, egyre inkább türelmüket vesztve. Déltájban mintegy kétezren elindultak gyalogszerrel Ausztria felé. Orbán Viktor egy nappal azelőtt mondta azt, hogy a menekültválság nem Európa problémája, hanem a németeké.

Kép: Leonhard Foeger/Reuters

A magyar rendőrség kora délután még megpróbálta az autópálya helyett az 1-es főútra terelni a tömeget, ám az áttörte a kordont. Este Lázár János vezetésével úgy döntött a kormány válságtörzse, hogy véget kell vetni a kaotikus állapotoknak. Orbán Viktor elment meccset nézni a Fradi-stadionba. Lázár sürgetésére onnan próbálta meg felhívni az osztrák kancellárt, ám hiába.

Közben az osztrák miniszterelnök tájékoztatja a helyzetről a vidéki úton lévő Merkelt, így arról, hogy szerinte Magyarország a helyzet eszkalálására törekszik. A német politikus azonnal átlátja, hogy humanitárius katasztrófa fenyeget, a menekülteket csak erőszakkal lehetne feltartóztatni. Orbán közben úgy határozott, hogy 100 busszal a határra viteti a migránsokat, majd hátradőlt a VIP-páholyban. Bölcset húzott, mert egyrészt gesztust gyakorolt a menekültek iránt, másrészt áthelyezte a nyomást az osztrákokra és a németekre. Ő csak nyerhet, viszont amit tesz, az ultimátum Merkel számára. A három politikus késő este telefonon egyeztetett: Ausztria – tekintettel a szükséghelyzetre – beengedi a migránsokat. Azok azonban jóval többen vannak a vártnál. Faymann osztrák kancellár hajnali 4-kor megpróbált újra kapcsolatban lépni Orbánnal, az azonban akkorra már kikapcsolta a mobilját.

A határon lehetetlen bármiféle regisztráció, és az emberek csak jönnek, csak jönnek. Merkel másnap reggel arról tájékoztatta a bajor kormányfőt, hogy humanitárius megfontolásokból hozta meg döntését, mivel attól félt, hogy a magyar rendőrség, sőt akár a katonaság rátámad a tömegre.

A kancellár csak másnap este 6-kor beszélt személyesen magyar kollégájával – de csak röviden. A hangnem egyáltalán nem éles. Arról biztosítják egymást, hogy ami az éjjel történt, az kivétel marad, nem ismétlődhet meg. A Bild Zeitung címlapsztorija harmadnap: A menekültek jöhetnek Németországba, Merkel véget vet a budapesti szégyennek. Ám attól kezdve naponta 6–8 ezer migráns érkezik. Orbán, aki rákényszerítette Ausztriát és Németországot a sorompók felhúzására, az osztrák tévében 6-án este arról beszél, hogy Bécsnek és Berlinnek le kell zárnia a határokat. Ki kell jelenteniük, hogy senkit sem fogadnak be, különben további milliók lepik el Európát.

A lap kutatásának eredménye, hogy Merkelt nem emberiességi megfontolások vezérelték. Alig 3 óra alatt határoznia kellett, mégpedig hatalmas nyomás alatt, miután Orbán Viktor szinte kilátástalan helyzetet idézett elő számára. Hogy ki, hol hibázott, azt majd tisztázza a történelem, ám az biztos: ha a menekültek szeptember 4-én nem szánják rá magukat a Keletiben, hogy gyalog útnak indulnak Bécs felé, akkor másként alakult volna Európa sorsa azon a hétvégén.

Magyarországon savanyúra váltott az olimpiai szellem, mert bár a játékok elvileg politikától mentesek, a tévéközvetítések a jelek szerint figyelmen kívül hagyták ezt az elvet, és a hirdetési szüneteket arra használták fel, hogy támogassák a migránsok elleni népszavazást –tudósít az Euronews. Az M4-es állami csatorna az egész műsort teletűzdelte politikai üzenetekkel, és az egyperces hírösszefoglalók tényleg szokatlanok egy sportműsor esetében. Ráadásul meglehetősen ellenmondásos, amit közlésre kiválogattak: a legtöbb jelentés a terrorizmusról, a bevándorlókról, a kormány sikereiről és időnként természeti katasztrófákról szólt.

Azonkívül a televízió kezdettől fogva közzé tette a hatalom úgynevezett közszolgálati hirdetményeit a referendum kapcsán. Ezek a „Tudta?”-címszóval bevezetett reklámok tényként beszéltek olyasmikről, amik nem tárták fel a teljes igazságot és nem is voltak egészen pontosak ahhoz, hogy tényként kezeljék őket. De a kormány bizakodhat a népszavazás kimenetelében, mert ennek az ún. tájékoztatási programnak a keretében már a hivatalos kezdet előtt beindította a maga kampányát.