Ez az a vidék, amelyet a rómaiak Carnuntumként ismertek, ahol a 13. században IV. Béla magyar és II. Ottokár cseh király serege összecsapott, ahol az osztrákok Napóleonnal harcoltak, és ahol megépült az Északi-vasút, melynek egy szakaszán a legendás Orient-expressz is suhant, és a közelben, az egyik kastélyban töltötte ausztriai utolsó heteit a szerencsével és rátermettséggel hadilábon állt utolsó osztrák császár és magyar király, I./IV. Károly…
Senki ne is próbálja meg összehasonlítani Seestadtot a bécsi belváros 19–20. századi (hát még előbb!) utcáinak, tereinek épületeivel, a pompás palotákkal, a Graben, a Michaelerplatz, a Kärntner- meg a Mariahilferstraße nyüzsgésével! Az asperni tóváros eleve más; és bár jól látszik a mérnöki vonalzó nyoma, hisz’ sok itt az egyenes és párhuzamos, mégis emberközeli – igyekszik bemutatni a lényeget Nikolaus Summer, a kilencmilliárd eurós (átszámítva, kerekítve 2750 milliárd forintos!) mega-beruházás sajtófőnöke. – Nézze csak az utcák ívét, a változatos épületmagasságokat, a meghittséget sugárzó, ám az emberi természet számára nélkülözhetetlen közösségi találkozóhelyet kínáló, rengeteg belső udvart, a sokféle erkélymegoldást, a zöldet a tetőkön és a balkonokon, meg az utcákon, tereken!
Mi hiányzik innen, amiből másutt sok van? – kérdi hirtelen Niki barátunk. Körülnézek, és rávágom kérdéssel a hangomban: Kevés a bolt, a vendéglő? A válasz igenlő, itt nem lesznek bevásárló-központok, plázák; aztán kiegészíti a legfontosabbal: az autók hiányoznak – már akinek. Az ám, Aspern gyakorlatilag autóktól mentes övezet. A folyamatosan terebélyesedő bécsi újvárosban – ha látható is néha-néha egy-egy gépkocsi, az is eleve meglehetősen lassan halad. Az utcákon, tereken, a körúton – bár parkolhatna akár ezer gépkocsi is – csak elvétve látható néhány.
„Megfizethető bérleti díjért használható közösségi garázsokat építettünk a lakóházak alá. A beépített területnek legalább a fele «autótlan», a gyalogosoké sétálóutca, park, játszótér, futópálya, kerékpárút formájában – teszi hozzá kísérőnk. – Ami pedig a boltokat illeti: folyamatosan foglalják el a házak aljában számukra kialakított helyeket. Kezdetben ódzkodtak a kereskedők, mert attól féltek, hogy egy alvóvárosnak képzelt helyen nehezen élnének meg.
Aztán kiderült: Aspern-Seestadt egyáltalán nem alvóváros, mint például jó néhány előd-újváros Európában. Ezekbe a lakásokba nem pusztán elfoglalt fiatalok költöztek/költöznek be, hanem közép- és időskorúak is, meg nyugdíjasok, komplett családok, amelyekben csaknem ugyanolyan arányban találhatók meg, mint Bécs többi kerületében, a kisgyereküket otthon nevelő anyák vagy az unokákra vigyázó nagyszülők. Hála az idejében elkészült metrószakasznak (az Infovilág írta négy évvel ezelőtt, hogy már 2008-ban megkezdődött az U2-es vonal bővítése: elsőként a Schottenring–Stadion közötti szakasz, majd átadták az aspernstraße-i megállót, 2013-ban pedig fölavatták az idáig vezető 4200 méteres szakaszt), húsz perc alatt metróval bárki kijuthat ide Bécs szívéből; autóval ez lehetetlenség lenne…”
Séta közben óvodákat, iskolákat, orvosi rendelőket, szolgáltatóegységeket mutat Nikolaus Summer, hozzátéve: jó ütemben halad egy impozáns oktatási központ, általános és középiskola építése, valamint kollégiumé is a Bécsben tanuló főiskolások, egyetemisták számára. És itt épül meg a világ legkörnyezetbarátibb és legmagasabb faháza is.
Olyan élettér van itt alakulóban, amely egyszerre urbánus és zöld, kényelmes és gyors összeköttetése van a történelmi belvárossal, helyi közlekedési rendszere klímabarát és fenntartható, épületei pedig megfelelnek a hatékony energia-felhasználás és a legkorszerűbb lakásépítési követelményeknek egyaránt. A helyi közlekedést – és a környezetvédelmet – szolgálják a köztéri kerékpárkölcsönzők is. Szeretik az itt lakók; a bicaj-parkolókban ott jártunkkor is egy-kettő árválkodott csupán, a többi használatban volt, bevásárlásra, gyerekszállításra egyaránt alkalmasak.
A környezetvédelmet itt eleve csupa nagybetűvel írják – mondja Nikolaus, amikor megjegyzem: sehol sem látok külső falra szerelt légkondicionálót. – A mérnökök úgy tervezték meg a lakásokat, boltokat és valamennyi közösségi helyiséget, hogy télen-nyáron kellemes legyen bennük a klíma. A titok: az okos szigetelés. A fűtés geotermikus forráson alapul; szeretnénk, ha ennek a városrésznek lenne a legkisebb az ökológiai lábnyoma a térségben. És ha már az okos jelző említtetett: az okos város, a „smart city” egyik mintájának szánjuk Seestadtot – húzza alá a sajtófőnök.
A technológiai kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatok letelepedésének ösztönzésére egyébként a Bécsi Gazdasági Ügynökség (Wirtschaftsagentur Wien) innovációs központot hoz létre Aspern IQ néven, amely az alkalmazott kutatáshoz szükséges infrastruktúrát teremti meg. A többi között a tóvárosban lesz a researchTUb székhelye is, a Bécsi Műszaki Egyetem technológia-transzferrel foglalkozó vállalata. Az osztrák Siemens itt létesíti kutatólaboratóriumát, a Smart Living-Lab-ot. Húszezer ember számára épül az asperni újváros, legalább húszezer munkahelyet is szeretnének itt létesíteni (a többi között az osztrák Opel-gyárat), ahová a környékről, akár még a nem messzi Pozsonyból is várnak munkaerőt.
Mielőtt helyet foglalnánk Aspern-Seestadt meglepően bőséges kínálatú cukrászdájában, hogy elszürcsöljük a hagyományos délutáni kávét és hozzá a kiválasszuk a legcsábítóbb Kuchent (süteményt), Nikolaus Summer a krónikás kérdésére igyekszik összefoglalni a lakáshoz jutás részleteit. Téved ugyanis az, aki azt hiszi: itt, a kapitalizmus egyik fellegvárában csak a saját tőke számít, és akinek nincs pénze, az mehet a híd alá lakni. A bécsi lakások mintegy háromötöde így vagy úgy az önkormányzaté, a lakásfinanszírozás rendszere pedig (bár sokrétű és első hallásra bonyolult) igyekszik minden igényt kielégíteni. Az összes, újonnan épült otthonnak csak az ötöde létesül saját erőből, miután (Ausztria szövetségi rendszerének megfelelően) az egyszerre tartomány és szövetségi főváros Bécs tetemes pénzzel támogatja a lakásépítést. Az új vagy felújított, korszerűsített otthonok kellő indokkal megtámogatott igénylés alapján (szociális lakás formájában) kiutalhatók, a lakbér a helyi átlagjövedelemhez mérten nagyon emberséges, négyzetméterenként hét-nyolc euró. Nikolaus hangsúlyozza, hogy természetesen építenek egyéni beruházók (egy-egy építőközösség) is, ők is részesülhetnek a főváros anyagi támogatásából, viszont a műszaki és egyéb követelményeket szigorúan meg kell tartaniuk.
A lakásépítés, a lakásügy részleteit már dr. Kurt Puchinger (70) mérnökkel, a bécsi városháza tervhivatalának vezetőjével igyekszünk kibontani. A tiroli születésű, sokáig a bécsi egyetemen dolgozott építész szakértelmére annyira szüksége van a fővárosnak, hogy a polgármester fölkérte: nyugállományba vonulása után is folytassa hivatását.
– Bécs lakossága gyarapszik, mi több, a főváros maga is arra törekszik, hogy 2033-ra kétmillióra növekedjék a népessége. Kik növelik a szövetségi főváros lakosságát? Osztrákok? Külföldiek? Ha ez utóbbiak, kik a betelepülők náció szerint?
– A legutóbbi tíz év statisztikája szerint 2007-ben 1 661 246-an éltek Bécsben; 2010-ben 1 702 855, tavaly 1 797 337 bejelentett lakosa volt a szövetségi fővárosnak. Nyolc év alatt tehát kereken 136 ezerrel, azaz 8,2 százalékkal gyarapodott Bécs népessége.
Állampolgárság szerint 2014-ben 1 338 533, 2015-ben 1 337 174 volt az osztrák és 428 213, illetve 460 163 a külföldi. Ezen nem kell csodálkozni, Ausztria és benne Bécs mindig is befogadó volt, a sok nemzetiség együttélése „birodalmi” örökség, gondoljunk csak arra, hogy hányféle nációt foglalt magába az Osztrák-Magyar Monarchia! – jegyzi meg dr. Puchinger, aki tovább finomítja a statisztika értelmezését, amikor elmondja: a külföldiek között – a két év számait tekintve – 353 176, illetve 377 187 volt az európai, az Európai Unió tagállamaiból valók száma pedig ekként alakult: 180 934, illetve 199 417. A legnépesebb külföldi közösség szerbiai-montenegrói (mintegy 72 500), valamint a török (jó 45 ezer). Ázsiai országokból származó 52 ezer bécsiről tudunk, emellett nem egészen kilencezer amerikairól is…
– És hány magyarról?
– Tavalyelőtt 14 263-an, tavaly 16 875-en voltak. Hadd tegyem hozzá, hogy a németek, tehát a szövetségi köztársaság polgárainak száma csaknem megegyezik az itt élő lengyelekével: negyvenezer, illetve 37 és fél ezer.
– Feltételezhetően a jó 460 ezer külföldi – Bécs mai lakosságának a negyede – többsége nem a saját otthonában él, szívesen költöznék saját lakásba vagy rakna magának fészket, és bizonnyal megvan hozzá a kezdő tőkéje is. Hol építenek napjainkban lakásokat Bécsben?
– A főváros területfejlesztési és beépítési terve szerint – itt részletesen is tanulmányozható – és miként szerkesztő úr az aspern-seestadt-i látogatásakor is meggyőződhetett róla – Bécs keleti peremén, a 22. kerületben folyik a legnagyobb beruházás. Ez nagyon hosszú időre ad munkát a városfejlesztőknek és építőknek egyaránt, valamint kínál otthont, munkahelyet családok ezreinek. Az ugyancsak 22. kerületi Goethehofban 665 lakást teljesen felújítanak és 121 tetőtéri lakást alakítanak ki…
– Megtelt már a város? A külső körgyűrűn, a Gürtelen belüli részre gondolok?
– Bécsnek volt már kétmillió lakosa is, mégis elfért mindenki. Természetesen nem mindegy, hogy milyen körülmények között laknak az emberek, aligha kívánja vissza bárki is a száz esztendővel ezelőtti állapotokat. Mindazonáltal Bécs, Ausztria és állíthatom, hogy Európa legnagyobb lakástulajdonosa arra törekszik, hogy csodálatos, részben az Unesco világörökségében is jegyzett ingatlanállományát megvédje, példásan karban tartsa.
– Kiegészítem a kérdésemet: a 19/20. századfordulón, majd a múlt század első harmadában épült házakat felújítják vagy lebontják és újakat építenek helyettük?
– Ezeknek az épületeknek a nagy része magántulajdonban van, a bontásukhoz az építési hatóság különleges engedélye szükséges. Amint látható, nagyon kevés olyan épületet bontanak le, amely az általunk Gründerzeitnek nevezett negyedszázadban, azaz 1848–73 között létesült. Történelmi, városképi értékük fölbecsülhetetlen.
Bécs nemzetközileg ismert a nagyszabású újlakás- és lakóházépítéséről, illetve arról, hogy anyagi erejéhez mérten támogatja a lakásépítést és a lakáshoz jutást. Statisztikánk szerint 1951-ben 72 948 épület állt Bécsben, a lakások száma 614 225 volt. Harminc évvel később e két adat: 134 321, illetve 821 174 volt. A 2011. évi számok még impozánsabbak, magukért beszélnek: 164 746, illetve 983 840. Azaz: 1951–2011 között 369 615 lakás épült Bécsben, és erre különösen büszkék lehetünk.
Azt viszont nem állítanám, hogy megtelt volna a város a külső gyűrűn belül, tekintettel arra, hogy a folyamatos szanálás, modernizálás révén jó ütemben növekszik a frissen kialakított és beköltözhető lakások száma.
– A 20. század első felében Bécs híres volt nagyszabású lakásépítési projektjeiről; abból az időből származik a többi között a döblingi Karl-Marx-Hof épülettömb. Milyen költségvetési eszközökkel vesz részt Bécs a szociális önkormányzati lakásépítésben és -felújításban?
– Éves átlagban 600 millió eurót fordítunk erre a célra; új lakások építésére 300, felújításra 200, támogatásra 100 milliót költünk.
– Mekkora most az új lakások iránti kereslet? És tíz év múlva mekkora lehet?
– Bécs városa friss lakásépítési terve évi 13 000 lakással számol, amelyből mintegy 9000 a támogatott önkormányzati lakás. A részletekről: 1984 óta felújítottunk 7165 lakóépületet benne 336 440 lakással; minderre – átszámítva – 7,65 milliárd eurót költöttünk. Csak Bécs városa 4,33 milliárd euró támogatást adott, amiből 6788 lakóépületet – 309 010 lakással – újítottunk föl. Jelenleg 240 lakóépület – benne 16 134 lakás – felújítása folyik a fővárosban, amelynek teljes költsége 652 millió euró. Bécs városa ebből 262 millió eurót vállalt magára támogatás formájában. A következő időszakban 155 lakóépület, benne csaknem 12 ezer lakás felújítását tervezzük 542 millió euró értékben. Bécs kasszája 166 millió euróval támogatja a terv megvalósítását.
Mindehhez szeretném hozzátenni, hogy az épület- és lakásfelújítás kiemelkedően kedvező hatással van a város környezet- és klímavédelmére, ugyanis a fűtési hőeneergia-igény évente 1100 GWó-val csökken, miként jó 361 ezer tonnával kevesebb üvegházhatást okozó szén-dioxid jut a levegőbe.
– Milyen költségekkel kell számolnia annak, aki most szeretne új lakáshoz jutni Bécsben?
– Az Infovilág olvasói bizonyára nem tudják, ezért elmondom: a kereken 980 ezer bécsi lakásból 440 ezerhez – amelyben a fővárosiak jó hatvan százaléka lakik – valamilyen módon hozzájárul az önkormányzat.
A lakhatás költségei – dióhéjban – ekként oszlanak meg: önrész 60–500 euró/négyzetméterenként továbbá havonta és négyzetméterenként 6,50–10 euró rezsi és a forgalmi adó.
– Milyen kedvezmények és támogatások vehetők igénybe?
– Az önrésznél a szerződéskötés időpontjában önrész-kölcsön vagy fiatal bécsiek kölcsöne jár(hat), a havi költségek esetében jogosultságtól függő lakhatási támogatás.
– Van valamilyen garancia arra, hogy új lakás vásárlása esetén a vevők vissza tudják fizetni a hitelt?
– Nincs, az ilyesmi nem a város felelőssége, hanem a vevők, illetve bérlők gazdasági helyzetétől – a háztartás jövedelmétől – függ.
– Mekkora lakásokat építenek jelenleg Bécsben?
– Egy–négyszobásokat, 50–130 négyzetméter közöttieket.
– Hogyan számítják ki közép-, illetve hosszútávon egy fiatal család lakásigényét?
– Azok esetében, akik valamilyen kapcsolatban állnak Bécs városával, tehát önkormányzati lakásban élnek, a személyek számával megegyezik a szobák száma; támogatott bér-, magán- és közösségi lakások esetében a személyek száma és még egy szoba, a család közös helyisége, nappali, étkező. Építtetők esetében a saját megállapodás, szabályzat a mérvadó.
– Létezik-e a gyerekek számától függő kedvezmény?
– Igen. Az önrész-kölcsön esetén a fiatal családokat és kedvezményre jogosultakat további 15 négyzetméter lakásterület illeti meg. A jövedelem is meghatározó tényező; például 3 személyes háztatást tekintve az éves nettó 32 100 euró bevétel esetén a kamat 12,5 százalék. Háromszemélyes fiatal családnál ugyanekkora a kamat, ám a felső jövedelemhatár magasabb, 34 770 euró.
Puchinger úr, köszönjük a szerfölött részletes válaszokat!
Írásunk az EuroCommPR, Bécs város budapesti képviseleti irodájának segítő közreműködésével készülhetett. Köszönet érte!
