Az idei harmadik negyedévében a hazai munkáltatók csaknem harmada bővíteni szándékozik a jelenlegi munkaerő-keretét; csökkentést 18 százalék tervez. Az álláskeresők ebben az időszakban főként az IT, azaz információtechnológia, a logisztika és autóipar, illetve az energetika és közmű ágazatban számíthatnak élénk munkaerő-keresletre, ugyanakkor az alapanyag- és feldolgozóipar ebben az időszakban számottevő munkaerő felvételével nem számol – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett munkaerő-piaci előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, mintegy 39 ezer munkáltató körében végezte el a negyedéves felmérését. Magyarországon a munkáltatók 511 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított nettó foglalkoztatási mutató (NFM) 12 százalékos átlagos értéket ért el, ami 10 százalékponttal magasabb az előző negyedéves értékénél, ezzel pedig pontosan az egy évvel ezelőtti szintre jutott vissza.

A 12 százalékos létszámbővítési mutató olyan országos átlag, amelytől az egyes ágazatokat vizsgálva, látványos eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb növekedést az IT (NFM: +25%), a logisztika és autóipar (+18%), valamint az energia és közmű (+17%), szektorokban várják. A legkisebb mértékű bővülésre a kommunikációs szolgáltatások (+9%), az egészségügy és élettudományok (+8%), illetve az alapanyag- és feldolgozóipar (+4%) területén működő vállalatok, szervezetek számítanak.

„A várakozások szerint jócskán maga mögött hagyja az év első felében tapasztalható időszakos mélypontot a hazai munkaerőpiac, hiszen a következő három hónapban a munkáltatóknak újra csaknem harmada tervez felvételt – mondta Fehér Tamás, a Manpower Magyarország és Horvátország ügyvezető igazgatója. – Nem meglepő, hogy (az iparágban bejelentett beruházási hullám hatására) az autóiparban ismét látványos munkaerőigény mutatkozik. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a feldolgozóipar továbbra is stagnálás közeli állapotban maradhat.”

Az ország térségeit vizsgálva szintén látványos eltérések tapasztalhatók. A legszélesebb körben Közép-Magyarországon (NFM: +22%), az Észak-Alföldön (+22%) és Budapesten (+19%) várnak létszámbővülést, ugyanakkor Nyugat- (-7%) és Közép-Dunántúlon (-9%) jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. A Dél-Alföldön a várakozások az országos átlag közelében alakulnak, miközben Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon sem számottevő növekedés, sem csökkenés nem lesz a várakozások szerint.

Az előző negyedévekben a nagy cégek jóval optimistább kilátásokat fogalmazta meg, a következő negyedéves időszakra vonatkozóan azonban nincsen meghatározó eltérés cégméret szerint: valamennyi méretkategória értékei a 12%-os átlag körül alakulnak.

Az előző negyedévhez képest javultak a munkaerő-piaci kilátások nemzetközi viszonylatban is. A mutatószám igen magas, 28 százalék, ami 5 százalékpontos növekedést jelez. Nettó létszámcsökkentést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a legszélesebb körben Hollandiában (NFM: 39%), az Egyesült Királyságban (+29%) és Németországban (+28%) terveznek munkaerő-növelést. Az Európán kívüli térségeket tekintve jelenleg Ausztráliában, valamint Közép- és Észak-Amerikában a legnagyobb az optimizmus a foglalkoztatásban.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal arra kérdeztek rá, hogy a cégek hoztak-e már létre olyan pozíciókat, amelyek környezetbarát termékeket vagy szolgáltatásokat állítanak elő. E zöld pozícióknak (green jobs) nevezett álláshelyeket betöltő munkatársakra egyre gyakrabban szoktak zöld galléros alkalmazottakként is hivatkozni. A válaszadó cégek 18 százaléka rendelkezik kiforrott, működő stratégiával ezen a területen, 17 százalék már tett ilyen irányú lépéseket, és további 31 százaléknál legalább tervszinten felmerült ez a lehetőség.

A legnagyobb előrelépést az energia- és közműágazat tette meg, ahol a cégek 31 százalékának van már kidolgozott stratégiája a zöld állások betöltését illetően. A kommunikációs szolgáltatók 22 százaléka, az IT, a pénzügy és az ingatlan ágazatban a válaszadók 20-20 százaléka tart ugyanebben az előrehaladott fázisban.