Kollégakeresők: a növekedés akadálya a munkaerőhiány

Minden eddiginél többet költenek és több időt is szánnak a magyar vállalkozások az új dolgozóik megtalálására, miközben a meglévőket is egyre több eszközzel próbálják maradásra bírni. A tervezett növekedésüknek azonban csaknem minden esetben akadálya a munkaerőhiány.

A magyar cégek több mint fele több dolgozóval kezdte el a 2018. évet, mint 2017-et, kétharmaduk pedig létszám-növekedéssel számol a következő egy évben. Ez meglátszik a toborzási szokásaik változásán is: háromötödük még több úton-módon igyekszik megszerezni a számára fontos munkatársakat, és minden második többet is költ erre a célra, mint esztendővel ezelőtt. Kis híján csaknem valamennyi próbálja ismertségeken és ajánlásokon keresztül betölteni az üres pozícióit, emellett a legtöbben online állásportálokat (83%) használnak és adatbázist építenek (67%) a spontán jelentkezésekből. A nyomtatott sajtóban már csupán 28 százalékuk jelentet meg álláshirdetéseket – derül ki a Profession.hu felméréséből.

A megnőtt munkaerőhiány okozta új nehézségek ellenére a toborzással és kiválasztással foglalkozók száma a cégek alig több mint negyedénél növekedett, miközben a keresett jelölt megtalálásához használt eszközök száma harmaduknál, az erre szánt idő pedig 54 százalékuknál növekedett. Legtöbbjüknek a fő problémát a nem megfelelő minőségű jelentkezések (82%) és a kevés jelentkező (53%) okozta az idén. Ez nem meglepő egy-egy átlagos hirdetésre húszszor kevesebben jelentkeznek, mint 2012-ben. Érdekesség továbbá: egy önéletrajz átlagos piaci „értéke” húszszorosára, 279-ról 5738 forintra növekedett.

A cégek nem egészen negyedénél okozott problémát a fizikai munkavállalók megtartása 2011-ben, mára viszont már minden másodiknál. A szakemberek esetében a legtöbben a piac elszívó hatását és a tőkeerős konkurenciát, továbbá az idősödő kollégák érdektelenségét és a fiatalok türelmetlenségét, valamint a szükséges utánpótlás hiányát jelölték meg indokként a bérezés mértéke után; ezt a válaszadó cégek csaknem négyötöde említette fő problémaként. A válaszadók háromnegyede rendelkezik általánosan alkalmazott bérezési politikával, a bérfejlesztés mértéke tavaly átlagosan 9,4 százalék, az idén 8,4 százalék volt, jövőre 9,1 százalék várható – ennek egyik leggyakoribb oka a munkaerő megtartása.

A fluktuáció leginkább a 20–29 év közötti munkavállalókat érinti, az életkor növekedésével látványosan csökken a munkahely-változtatási hajlandóság. A végzettséget tekintve 2011-ben leggyakrabban a diplomások váltottak munkahelyet, mostanra az érettségizettek megelőzték őket, és az alapfokú végzettségűeknél jócskán nőtt a munkahelyváltó hajlandóság.

A megkérdezett munkáltatók jó négyötöde 1 millió forintnál kevesebbet költött az új dolgozók felkutatására idén, a legjellemzőbb hogy 50–500 ezer forint közötti költségvetésből gazdálkodnak. A legtöbb helyre – a vállalkozások 57 százalékához – egyébként is kevesebb, mint 10 embert kerestek. A drasztikusan sokat (10 milliónál is többet) költők száma a tavalyi hétről mostanra 3 százalékra csökkent, miközben a 100-nál több új munkatárs felvételét tervezők száma nem csökkent.