Az Izrael és a Hamász közötti háborúra adott kaotikus európai válasz leleplezi, mennyire gyenge is az öreg kontinens, ellenségeinek nagy örömére – írja Nathalie Tocci, az olasz nemzetközi kapcsolatok intézetének az igazgatója a londoni The Guardian számára írt cikkében. Szerinte az egyesült Európa képes lenne segíteni a konfliktus visszaszorításában. Ehelyett azt látjuk, hogy az európaiak megosztottsága Oroszország és Kína kezére játszik.

Úgy fogalmaz, hogy az október hetedikei tragikus események óta – a Hamász szörnyűséges támadása, majd Izrael aránytalan katonai válasza nyomán – Európából hangzavar hallható: felfüggesztik, majd visszaállítják a palesztinok segélyezését, ellentmondásos üzeneteket küldenek arról, hogy Izraelnek a nemzetközi humanitárius jog keretein belül kell gondoskodnia saját maga megvédéséről.

E tekintetben – írja – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Josep Borrell, az EU fődiplomatája világosan fogalmaz Izrael jogi kötelezettségeit illetően, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban surlódásokat keltett a megszólalásaival. A különbség Tocci szerint akkora, mint ha vízsugár helyett benzinkannával akarnánk oltani a tüzet.

A 27 EU-ország aztán három részre szakadt az ENSZ Közgyűlésében a tűzszünetre és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására felszólító jordániai határozati javaslat szavazásakor. Nyolcan mellette voksoltak, 15-en tartózkodtak, négyen pedig ellenezték. A franciák igennel szavaztak, bár néhány nappal előtte Emmanuel Macron elnök csak növelte a zavart, amikor az Iszlám Állam elleni koalíció felélesztését javasolta, és ezzel mintegy kacsintott Netanjahunak, aki szerint a Hamász egyenlő az Iszlám Állammal. Azok az EU-országok, amelyek feltétel nélkül Izrael oldalára álltak, passzív módon Benjamin Netanjahu kormányának a kétállami megoldást aláásó és elutasító politikáját követik – vélekedik az olasz elemző.

Tocci szerint miközben az Egyesült Államok, jóllehet egyoldalúan, de azért igyekszik megfékezni a tüzet, Oroszország és Kína elégedetten szemlélődik. Ebben a széttöredező, polarizálódó, konfliktusokkal teli világban, ahol egyre inkább az erőszak kerekedik felül, olyan egységes Európára lenne szükség, amely demokratikus elveihez méltóan lép fel – hangoztatja a The Guardian vendégkommentátora.   

Cikkében visszatekint a közeli múltra, és megállapítja, hogy néhány hónappal ezelőtt még egészen más Európát láttunk: olyat, amely lassan ugyan, de egységesen cselekszik. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Európa fokozatosan felnőtt a feladathoz. Ukrajna politikai támogatásának is volt hátráltatója, nevezetesen Orbán Viktor Magyarországa, de elfogadtak 11 Moszkva elleni szankciós csomagot, és legyűrték az európai energiafüggést fegyverként használni kívánó orosz törekvéseket – emlékeztet Nathalie Tocci.

A Der Standard című bécsi lap is átvette az APA osztrák hírügynökség arról szóló jelentését, hogy a magyar kormány ismét elővette a Fertő-tóval kapcsolatos, vitatott nagyprojektet – az eredetinél kisebb beruházási összeggel, elhagyva egy szálloda megépítésének a tervét – két és fél éves megvalósítási határidőt előirányozva.

Az első pályázati kiírás tavaly a környezetvédők ellenállása miatt hiúsult meg. Az új kiírás két részből áll. Az első jacht- és hajókikötő, strand, vitorlásklub, parkoló, valamint öko- és szabadidőpark létesítésére vonatkozik. A második rész látogató- és öko-centrum megépítéséről szól. Előzőleg a magyar kormány a Greenpeace-nek és az UNESCO tanácsadó bizottságának ígéretet tett arra, hogy változtatnak az eredeti elképzeléseken: csak olyan cégek pályázhatnak, amelyek rendelkeznek természetvédelmi szakértővel, és lényegesen csökkentik az egyes építmények méretét, minimálisra szorítva a természetbe történő beavatkozást.

Az osztrák hírügynökség emlékeztet arra, hogy Burgenlandban kezdettől fogva környezetvédelmi aggályokat hangoztattak a magyar nagyprojekttel szemben, Lázár János építésügyi miniszter ugyanakkor osztrák üzleti körök érdekeltségét sejttette a terv leállításának a követelése mögött.

Mindehhez hadd fűzzem hozzá röviden egészen friss személyes helyszíni benyomásaimat. A burgenlandi oldalon, például Ruszt városkánál nagyon szép harmóniát sikerült teremteni a természettel, érvényesítve a környezetbarát turizmus szempontjait. A vízpart mentén kiváló rekreációs helyek vannak, megalomán szállodakomplexumok nélkül is.

Végül röviden megemlítem, hogy a Reuters még a hétvégén külön tudósítást szentelt annak, hogy – idézem – a magyar kormány eltiltotta a 18 éven aluliakat a World Press Photo budapesti kiállításának a látogatásától, néhány fénykép LMBT-tartalmára hivatkozva. A hírügynökség felidézi, hogy Orbán Viktor keresztény-konzervatív ügyeket képviselő nacionalista kormánya 2021-ben tilalmassá nyilvánította a homoszexualitás bemutatását és úgymond hirdetését fiatalkorúak számára könyvekben, filmekben – és ezzel erős bírálatot váltott ki emberi jogi csoportok, valamint az Európai Unió részéről.