Az Európai Bizottság ma előterjesztette a nemek közötti egyenlőség megvalósítására irányuló stratégiáját.
Noha az EU világszinten élen jár a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, és az utóbbi évtizedekben látványos eredményeket ért el ezen a területen, a nemi alapú erőszakot és sztereotípiákat nem sikerült felszámolni. A ma előterjesztett stratégia meghatározza a 2020–2025-ben végrehajtandó legfontosabb intézkedéseket.
A
dokumentumban a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy mindegyik uniós
szakpolitikába beépíti a nemek közötti egyenlőség szempontjait. A stratégia
arra irányul, hogy felszámolja az egyenlőtlenségeket, és elősegítse, hogy
Európa maradéktalanul kiaknázhassa üzleti, politikai és társadalmi
lehetőségeit. Evégett intézkedéseket fogalmaz meg, hogy felszámolja a nemi
alapú erőszakot és sztereotípiákat; egyenlő munkaerő-piaci részvételt és
lehetőségeket, illetve egyenlő bérezést biztosítson; és segítse, hogy a nemek
egyensúlyba kerüljenek a döntéshozatal és a politika világában:
- Az EU-ban a nők harmada már elszenvedett fizikai
és/vagy szexuális erőszakot, több mint fele pedig már átélt szexuális
zaklatást. Az európai nők nem válhatnak erőszak és a káros sztereotípiák
áldozatává, ezért a stratégia jogi intézkedéseket szorgalmaz a nők elleni
erőszak bűncselekménnyé nyilvánítása végett. A Bizottság mindenekelőtt arra
törekszik, hogy a nők elleni erőszak konkrét formáira – így a szexuális
zaklatásra, a nők bántalmazására és a női nemi szervek megcsonkítására –
kiterjessze azon bűncselekmények körét, ahol lehetőség van egész Európára
kiterjedő harmonizációra.
- Az EU-ban a nők átlagosan hatodával kevesebbet
keresnek, mint a férfiak, és még mindig akadályokba ütköznek az elhelyezkedés
és a foglalkoztatásban maradás tekintetében. A demográfiai kihívásokra,
valamint a zöld és digitális átállásra való tekintettel az európai gazdaságra
kedvező hatással lesz, ha a nők könnyebben helyezkedhetnek el a
szakemberhiánnyal küzdő – különösen a technológiai és a mesterséges
intelligenciával kapcsolatos – ágazatokban. Az egyenlőtlen bérezés felszámolása
érdekében a Bizottság ma nyilvános konzultációt indít a bérek átláthatóságáról,
és 2020 végéig kötelező erejű intézkedéseket fog előterjeszteni.
- A nők továbbra is alulreprezentáltak a vezető pozíciókban, ideértve a legnagyobb uniós vállalatokat is, ahol a vezérigazgatóknak csupán 8%-a nő. A Bizottság ezért szorgalmazni fogja a vezetőtestületeken belüli nemi egyensúlyra irányuló 2012. évi irányelvjavaslat elfogadását, és elő fogja mozdítani a nők politikai életben való részvételét is, beleértve a 2024-i európai parlamenti választásokat. A Bizottság arra törekszik, hogy jó példával járjon elöl, és 2024 végére saját vezetőségének minden szintjén elérje a nemek 50%-os egyensúlyát.
A 2020–2025-i időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia
Tájékoztató – Az egyenlőségközpontú Unió megteremtése
Nyilvános konzultáció a bérek átláthatóságáról
Eurobarométer felmérés a digitalizációról
Az európai polgárok azt szeretnék, ha digitális eszközeiket könnyebb lenne megjavíttatni vagy újrahasznosítani, a közszolgáltatások javítása végett pedig készek megosztani másokkal személyes információikat – ez derül ki abból az Eurobarométer-felmérésből, melyet ma tett közzé az Európai Bizottság. A felmérés azt vizsgálta, mit gondolnak az uniós polgárok a digitalizáció mindennapi életükre gyakorolt hatásáról.
A megkérdezettek a digitalizáció és a környezetvédelem, a személyes adatok megosztása, a digitális személyazonosság, az álhírek és a dezinformáció, a digitális készségek, valamint a határokon átívelő online vásárlás témájában válaszoltak meg kérdéseket. Az Európai Bizottság megbízásából elvégzett felmérésre – több mint 27 ezer válaszadó részvételével – 2019 decemberében került sor az összes uniós tagállamban.
A válaszadók nagy többsége (EU: 78%; HU: 69%) szerint kötelezni kellene a gyártókat, hogy könnyítsék meg a digitális eszközök javítását és egyes alkatrészek (pl. akkumulátorok) cseréjét, és a megkérdezetteknek több mint a fele (EU: 64%; HU: 54%) öt évnél hosszabban szeretné használni jelenlegi okostelefonját, illetve táblagépét. A válaszadók csaknem 60%-a (EU: 59%; HU: 58%) hajlandó lenne személyes adatainak egy részét megosztani annak érdekében, hogy javuljanak bizonyos közszolgáltatások – elsősorban az egészségügyi kutatás és ellátás (EU: 42%; HU: 31%) és a katasztrófákra és egyéb válsághelyzetekre való reagálás (EU: 31%; HU: 31%). Ami a dezinformációt illeti, a válaszadók majdnem háromnegyede (EU: 71%; HU: 74%) nyilatkozott úgy, hogy havonta többször találkozik olyan hírekkel vagy információkkal, amelyek véleménye szerint nem helytállóak, vagy félrevezetően mutatják be a valóságot.
Az Eurobarométer felmérésről készített jelentés
A Magyarországra vonatkozó adatlap