„Kommunikáció-alapú nyelvoktatást” szorgalmaz a szeptembertől bevezetendő Nemzeti Alaptanterv. Köztudottan gyenge a hazai lakosság idegennyelv-tudása, amiért sokan az oktatást okolják. Ha hatékonyabbak, élvezetesebbek lennének az órák – érvelnek a kritikusok –, könnyebben szót érthetnénk a külföldiekkel. (A kép forrása: https://www.efswiss.ch/de/pg/sprachaufenthalt)
Kétségtelen, hogy az anyanyelvi környezet úgyszólván ránk kényszeríti a nyelvtanulást. Ugyanakkor azonban most már itthon is működnek azok a korszerű tanfolyamok, amelyek fölöslegessé teszik az angliai, németországi, franciaországi stb. utazásokat. Olyan vállalkozás is akad, amelyik a kettőt ötvözi. Az Angloville például egyaránt szervez felnőtteknek és gyerekeknek bentlakásos angol táborokat. A hagyományos kurzusoktól eltérően náluk állandóan alkalmazzák a „nyelvi bemerítést”, ami annyit tesz, hogy folyamatosan bekapcsolódnak az angol anyanyelvűek az oktatásba. Ezek a mentorok akár egy-egy hallgatóval, vagy hallgatópárossal külön „edzenek”, s így a diák annyit fejlődik, mintha heteket töltene el Angliában. Érdemes lenne az iskolai nyelvtanároknak is ellesniük az efféle módszereket.
Közismert, hogy a nyelvoktatásért felelős kormányzati tényezők kilátásba helyezték a diákság számára a külföldi nyelvtanulást. A mostani tanév végén a 9. és a 11. évfolyamon tanulóknak nyílik lehetőségük nyáron két hetet külföldön tölteni – iskolai vagy egyéni szervezésben.
Csakhogy az ilyen utak mit sem érnek alapos felkészülés nélkül. Ha a felkészülés elmarad, nem lesz eredményes és hasznos a kéthetes tartózkodás Angliában, Németországban, vagy másutt.
A diákok egy sor célországba utazhatnak majd (Ausztriába, az Egyesült Királyságba, Máltára, Írországba, Franciaországba, Németországba, Kínába); a nyelvtanfolyamot és a kéthetes külföldi tartózkodást, valamint az utazás költségeit is a magyar állam finanszírozza a Külföldi Nyelvtanulási Programra fordítható pénzből.
Minthogy az idén mintegy hatvanezer diákot érinthet a program, ezért biztosan lesz olyan úti cél, ahová (viszonylag kis területre) nagy létszámú magyar csoport fog érkezni. Horváth Alex, az Angloville ügyvezetője szerint – ha lehet – próbáljunk olyan célállomást választani, ahol egy kis vagy közepes méretű nyelviskola fogadja a diákokat. Ellenkező esetben nagy az esélye, hogy rengeteg magyar gyerek kerül egyetlen csoportba – és ideje nagy részében egymással és magyarul beszélget.
Arra is érdemes ügyelni, hogy milyen programokon, milyen összetételben vesznek majd részt a diákok. Zárt magyar csoportoknak szerveznek-e programokat egy-két programvezetővel, vagy lehet-e majd más nemzetiségűekkel, vagy anyanyelviekkel gyakorolni a tanultakat.
A nyelviskolai csomag minden esetben fedezi a kurzus, a szállás és az ellátás költségét a célországban. Ennek díját a külföldi nyelviskola közvetlenül fogja megkapni. Ha hazai közoktatási intézmény szervezésében utazik a diák, akkor a pénzt a finanszírozáshoz a szervező iskolának utalják. Ha viszont egyénileg történik az utazás, úgy az egy gyermekre költhető átalánytámogatást a család kapja.
A diákok általában klasszikus nyelviskolai képzést fognak kapni, vagyis a nap egyik felében csoportos nyelvórák zajlanak, a másik fele szabad. Azonban nem engedik el a gyerekek kezét az oktatási órákon kívül sem. (Érdemes olyan fogadó nyelviskolát keresni, ahol délutáni programot is szerveznek a csoportnak, így akár élesben is ki tudják próbálni a tanultakat.)
A nyelviskola a gyerekeket – a választott kurzustól függően – családoknál helyezi el, vagy csoportosan szállnak meg diákhotelekben. Arra kevés az esély, hogy az egyéni utazók a fogadó nyelviskolával még a pályázat benyújtása előtt felvehessék a kapcsolatot. Sikeres pályázatot követően viszont már nincs akadálya a közvetlen kapcsolatfelvételnek.
A nyelvtanfolyam elsősorban azok számára lesz merőben új, akik még nem voltak huzamosabb ideig külföldön, nem találkoztak valamely európai nagyváros multikulturális közegével. Ez olyan élmény, ami nem sajátítható el az iskola falai között.

