Az Európai Parlament minden követ megmozgat, ha a Bizottság a törvényi kötelességét megsértve nem alkalmazza késedelem nélkül a jogállamisági mechanizmust, mondták képviselők csütörtökön.
A képviselők a plenáris ülésen Johannes Hahn költségvetési és igazgatási biztost kérdezték arról, hogy miért nem alkalmazta még a Bizottság az unió költségvetését a jogállamisággal kapcsolatos, általánossá vált hiányosságokkal szemben védő mechanizmust. A képviselők rámutattak: az új szabályok január elsejétől már hatályosak és jogilag kötelező érvényűek. Ezzel szemben az Európai Tanács a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos következtetései nem bírnak törvényi erővel.
Több felszólaló rávilágított, hogy az eljárás alkalmazása a választóknak tett ígéretek valóra váltásával egyenlő, ezért az unió számára hitelességi kérdés. Néhány képviselő emlékeztetett arra, hogy védeni kell az uniós források végső kedvezményezettjeit, például a diákokat vagy a civil szervezeteket, és érdeklődött a Bizottság e célra tervezettt digitális platformjának elkészültéről.
Több felszólaló határozottan elutasította Hahn biztos azon kijelentését, hogy a mechanizmus alkalmazásával meg kell várni az arra vonakozó útmutató összeállítását és a mechanizmussal kapcsolatban az Európai Bíróság döntését. Ehelyett a képviselők több tagországban számos régóta húzódó ügyre és a többi között Magyar- és Lengyelországban a jogállamisági helyzet folyamatos romlására hivatkozással azonnali lépéseket kértek az uniós költségvetés és értékek védelmére. Néhányan felhívták a figyelmet: a Bizottságnak politikailag független testületként és az uniós szerződések őreként kell fellépnie.
Ugyanakkor egyes felszólalók a vitát és magát a mechanizmust egyaránt politikailag elfogultnak nevezték, és a Tanács következtetéseinek tiszteletben tartására szólítottak fel.
A vita magyar felszólalói: Cseh Katalin (Renew), Hidvéghi Balázs (független, azaz ex-Fidesz). A Parlament a március 24-25-i ülésén szavaz a témában megfogalmazott állásfoglalásáról.
A 2020 decemberében jóváhagyott szabályok értelmében, miután a Bizottság megállapítja a jogsértést, javasolja, hogy az adott tagállam kormánya ellen indítsák el a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, ezt követően pedig vágják meg vagy fagyasszák be a tagállamnak az uniós költségvetésből járó forrásokat. A Tanácsnak ezt követően egy hónap (kivételes esetben három hónap) áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel – azaz a tagállamok leglább 55 százalékának a szavazatával úgy, hogy a szavazatok az Unió lakosságának 65 százalákát képviseljék – szavazzon a javasolt intézkedésekről.
Az LMBTIQ-szabadság zónájának nyilvánították a képviselők az Európai Uniót
Az LMBTIQ-jogok területén egyes tagállamokban, mindenekelőtt Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható visszalépés miatt az EP az EU-t „az LMBTIQ-szabadság zónájának” nyilvánította. A döntés a száznál is több lengyelországi ún. „LMBT-mentes övezetekre” válaszul született.
A bejelentés hátterét az LMBTIQ-közösség tagjainak egyre gyakoribb hátrányos megkülönböztetése és az ellenük irányuló támadások adják. A Bizottságnak minden lehetséges módon fel kell lépnie az LMBTIQ-embereket ért jogsértésekkel szemben.
Két évvel azután, hogy először egy lengyel vajdaság, majd több tucat megye, önkormányzat és régió „LMBT-ideológiától mentesnek” nevezte ki magát, az Európa Parlament csütörtökön 492 szavazattal, 141 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett úgy döntött: az Uniót az LMBTIQ-szabadság zónájának nyilvánítja.
2019 márciusa óta száznál is több lengyel régió, megye és önkormányzat fogadott el határozatot arról, hogy területük mentes az LMBTIQ-„ideológiától”. A határozatok szerint a helyi önkormányzatoknak tartózkodniuk kell az LMBTIQ-emberek iránti elfogadást ösztönző lépésektől, és meg kell vonniuk a pénzügyi támogatást a megkülönböztetést ellenző és az egyenlőséget pártoló szervezetektől.
A képviselők arra is rávilágítanak, hogy az ilyen övezetek létrehozása egy folyamat egyik eleme, amelynek eredményeképpen a lengyel LMBTIQ-közösség tagjai egyre gyakrabban válnak hátrányos megkülönböztetés vagy támadások, leggyakrabban az állami hatóságok, választott tisztviselők (beleértve a jelenlegi államelnököt) és a kormánypárti média részéről érkező gyűlöletbeszéd áldozatául. A képviselők az LMBTIQ-aktivisták letartóztatását és a Pride-menetek támadását és tiltását is bírálják.
Bár a Bizottság elutasította az LMBTIQ-ellenes határozatot elfogadó lengyel városok testvérvárosi programokra beérkezett pályázatait, a képviselők szerint további lépéseket kell tenni. A Bizottságnak minden rendelkezésére álló eszközt – beleértve a kötelezettségszegési eljárást, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkét és az Unió költségvetésének védelméről szóló, nemrég elfogadott rendeletet is – ki kell használni arra, hogy fellépjen a fenti jogsérelmek ellen.
A parlamenti állásfoglalás a romló magyarországi helyzetre is kitér. 2020 novemberében Nagykáta városa határozatot fogadott el, amelyben betiltja az „LMBTQ-propaganda terjesztését és népszerűsítését” az önkormányzati fenntartású intézményekben. Egy hónappal később a magyar országgyűlés az alaptörvény módosításával tovább szűkítette az LMBTIQ-emberek jogait azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a transznemű és nem bináris személyek létezését, és korlátozza a családi élethez való jogukat. Egy másik törvény megfosztja az élettársi kapcsolatban élő párokat az örökbefogadáshoz való jogtól.
„Az LMBTIQ-személyek számára az Európai Unióban mindenütt biztosítani kell azt a szabadságot, hogy szexuális irányultságukat, nemi identitásukat, nemi önkifejezésüket és nemi jellemzőiket az ezen alapuló intoleranciától, megkülönböztetéstől vagy üldöztetéstől való félelem nélkül megélhessék és nyilvánosan megmutathassák […] és a hatóságoknak az egész Európai Unióban minden kormányzati szinten védeniük kell és elő kell mozdítaniuk az egyenlőséget és az alapvető jogokat mindenki számára, beleértve az LMBTIQ-személyeket is” – mondják a képviselők. A szerdai vitában nem szólalt fel magyar képviselő.