A Parlament ma a megfizethető, biztonságos és fenntartható energiaellátásról szóló közös európai tervekről hallgatta meg a Bizottságot és a Tanácsot. A plenáris ülésen lezajlott vitán az Európai Bizottság vázolta a jövő téli földgázellátás biztosítására, az energiaáremelkedés háztartásokra gyakorolt hatásának enyhítésére és a megújuló energiaforrások elterjedésének támogatására vonatkozó legutóbbi javaslatait. A Tanács francia elnöksége a tagállamok képviseletében kijelentette, hogy Európa földgáz- és kőolajellátásának biztonságát nem fenyegeti azonnali veszély. (A nyitó képhez: Orbán vagyok, én meg a pénztáros…)
A legtöbb képviselő a megújuló energiaforrások mihamarabbi bevezetését sürgette annak érdekében, hogy Európa függetlenedhessen az orosz energiahordozóktól. Néhányan az energiára kiszabott adók csökkentését kérték a tagállamoktól, és a földgáz- és kőolajárak egymástól való függetlenítését várják. Mások az energiapiacon zajló spekulációra hívták fel a figyelmet, a fogyasztás visszaszorításának szerepét hangsúlyozták, és az egekbe szökő árakból profitáló energiavállalatok további megadóztatását javasolták.
Az Európai Bizottság szerdán jogalkotási javaslatot mutatott be, amely az energiaellátás biztonságáért a következő télre a földgáztározók kötelező 80 százalékos feltöltését írná el . A kötelező feltöltöttségi szint a következő években 90 százalékra emelkednék. A Bizottság emellett közleményben felsorolta, hogy nemzeti és uniós szinten milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a piaci beavatkozásra, és felmérte az egyes lehetőségek előnyeit és hátrányait.
A Bizottság március 8-án tervvázlatot mutatott be arról, hogy Európa 2030-ra hogyan függetlenedhetne az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – mindenekelőtt a földgáztól – azt követően, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát.
A REPowerEU-terv egy sor intézkedést javasol az egekbe szökő energiaárakra válaszul és annak érdekében, hogy a következő tél előtt a tagállamok feltöltsék az európai földgáztározókat.
Háború Ukrajnában: sürgős forrásokról döntött az EP a menekültek számára
A Parlament ma hozzájárult az uniós regionális és menekültügyi források átirányításához az orosz támadás elől menekülő ukránok ellátására. Több mint 10 000 millió euró a menekültek ellátására. A 2021-i és 2022-i kohéziós költségek teljes összegét az unió állja. A 2014–20 közötti időszak belügyi forrásaiból fennmaradt 420 millió eurót is felszabadítják.
A Parlament mindössze két héttel az Európai Bizottság javaslatának beterjesztése után sürgősségi eljárásban 562 szavazattal, két ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadta az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépés intézkedéscsomagot. A kohéziós források a menekültek ellátására is felhasználhatók.
A kohéziós politikára jelenleg érvényes szabályok módosításával a meglévő forrásokat mostantól gyorsan át lehet irányítani azoknak a tagállamoknak és régióknak, amelyek vészhelyzeti támogatást (azaz ideiglenesen szállást, vizet és ételt, orvosi ellátást vagy oktatást) nyújtanak az ukrajnai orosz agresszió elől menekülőknek. A támogatás forrása a 2014–20 közötti kohéziós pénzek ki nem osztott vagy el nem költött része és a REACT-EU csomag 10 000 millió eurója.
A tagállamok az ukrán menekültek ellátására február 24., Ukrajna orosz megtámadása óta elköltött források visszafizetését kérhetik az uniótól. Az unió egy évvel, 2022 közepéig meghosszabbította azt a lehetőséget, hogy a kohéziós célra költött pénzek teljes összegét megtéríti (a kohéziós támogatásoknál szokásos 85 százalék helyett).
Az uniós kohéziós alapok olyan beruházásokat támogatnak, amelyek a régiók közötti különbségek kiegyenlítésével egységesebbé teszik a gazdasági, társadalmi és területi viszonyokat az unióban.
A képviselők 2024 közepéig meghosszabbították azt az időszakot, amikor a tagállamok a menekültügyi, migrációs és integrációs alap és a belső biztonsági alap fel nem használt forrásait egyaránt gyorsan igénybe vehetik. Ezekből összesen 420 millió euró használható fel szállásra, élelmiszerre, egészségügyi ellátásra vagy további munkavállalók felvételére.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint több mint 3 millióan hagyták el Ukrajnát azóta, hogy február 24-én Oroszország megtámadta az országot. A legtöbb menekült a szomszédos országokba érkezik.
A szabálytervezetet most a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak kell hivatalosan is elfogadnia. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő napon lép életbe.
A képviselők az uniós források szigorú védelmét kérik az oligarchákkal szemben
A sokféle jelentéstételi rendszer és a tagállamok együttműködésének hiánya miatt az Unió csak korlátozott mértékben tudja megakadályozni, hogy oligarchák uniós forráshoz jussanak.
• Minden eddiginél nagyobb befolyásra tettek szert az Unióban az oligarchák
• A pénzügyi jelentéstételi rendszerek sürgős harmonizálására és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására van szükség
• Felső határt kellene megállapítani az egyes természetes személyeknek kifizethető uniós támogatás összegére
A Parlament a 406 szavazattal, 61 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában rámutat: egyes tagállamokban (ugyan melyikekben? – a szerk. megj.) „példátlan nagyságú” az olyan oligarchikus csoportok száma, amelyek kormányzati eszközök használatával vagy bűncselekmények elkövetésével uniós forrásokhoz jutnak. A jelentés kiemeli: egyes tagállamokban a nemzeti kormányok tagjai és más politikai pozíciókat betöltő személyek is az oligarchia részét képezik.
Az uniónak ugyanakkor korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy megakadályozza, hogy oligarchák jussanak hozzá az uniós forrásokhoz. A jelentés megállapítja, hogy az uniós mezőgazdasági alapok folyósítása legalább öt tagállamban (Bulgária, Cseh-, Magyarország, Szlovákia és Románia) „rendkívül problematikus”.
Ennek oka főként a jelentéstételi rendszer sokfélesége – mondják a képviselők. Jelenleg ugyanis „több száz regionális, nemzeti és régióközi jelentéstételi rendszer” keretében hozzák nyilvánosságra a kedvezményezettekre vonatkozó információkat, és ezekből a rendszerekből nem mindig derül ki a mezőgazdasági és kohéziós források tényleges, végső kedvezményezettjének neve.
Magyarország kapcsán a jelentés megjegyzi: számos leleplező, tényfeltáró és oknyomozó cikk szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök a mezőgazdasági támogatások révén központosította és a belső köre számára újraosztotta a vagyont. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy 2015–19 között a tagállamok közül Magyarországon zárult a legtöbb OLAF-vizsgálat pénzügyi helyreállításra vonatkozó ajánlással.
A jelentés szerint több tagállamban a közbeszerzési eljárásokkal is probléma van, a nemzeti ellenőrző rendszerek gyengék és egyes tagállamokban az összeférhetetlenség ellen sem védik az uniós pénzeket. A csupán egyetlen ajánlattevővel kötött szerződések aránya 2018-ban és 2019-ben Cseh- és Lengyelországban mintegy 50 százalék, 2019-ben Magyar- és Görögországban 40 százalék, Portugáliában pedig 38 százalék volt. A jelentés idézi a Bizottságot, amely szerint a közbeszerzési szerződések ellenőrzéséért felelős magyar hatóságnál súlyos hiányosságok vannak, és az országban a közbeszerzés működését illetően is súlyos rendszerszintű hiányosságokra lehet következtetni.
Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére a Parlament az alábbiakat javasolja:
• a Bizottság sürgősen hozzon létre egy uniós szintű standardizált, interoperábilis, digitális jelentéstételi és nyomon követési rendszert, amelynek tartalmaznia kell a végső kedvezményezettekre és tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat;
• módosítani kellene a költségvetési rendeletet úgy, hogy az tartalmazza a „szakmai érdekellentét” pontos meghatározását és szigorítsa a költségvetés előkészítésekor alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat;
• a Bizottság „azonnal és teljes körűen” használja fel a rendelkezésére álló eszközöket a költségvetés védelmére, beleértve a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet és a 7. cikk szerinti eljárást is;
• a Bizottság tegye kötelezővé a tagállamok számára egyes, a csalást érzékelő és megelőző speciális informatikai eszközök (Arachne az adatbányászatra és EDES a korai érzékeléshez) használatát, amelyeket jelenleg csak pár uniós országban alkalmaznak; és
• kéri a Tanácsot, hogy biztosítsa az EU pénzügyi érdeke felett őrködő, „tartósan munkaerő- és forráshiánnyal küzdő” szervezetek, így az OLAF, az Európai Ügyészség és az Europol megfelelő finanszírozását.
Petri Sarvamaa (EPP, Finnország) szerint „Az átláthatóság növelését kérjük, és azt, hogy az uniós pénzek – az adófizetőink pénze – többé ne juthasson oligarchák kezére. A helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz és más, potenciálisan várható új források fényében nem is lehetne ez a kérdés égetőbb. A legfontosabb, hogy a Bizottság végre kezdje el használni a forrásokkal való visszaélések megelőzésére rendelkezésére álló eszközöket- Egyértelmű például, hogy ha a többi eszköz nem bizonyul elégségesnek, a jogállamisági mechanizmust késlekedés nélkül alkalmazni kellene.”
Az Európai Bizottság már bejelentette, hogy 2022 első negyedévében beterjeszti a pénzügyi rendelet felülvizsgálatáról szóló tervezetét. A Parlament 2021 novemberében fogadta el állásfoglalását arról, hogy mit kellene tartalmaznia a felülvizsgálatnak. Áprilisban képviselők utaznak Bulgáriába, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupcióról és visszaélésekről szóló hírek kapcsán vizsgálódjanak. Májusban a tervek szerint Rómába mennek tényfeltáró látogatásra, hogy mezőgazdasági támogatások esetében vizsgálják a munkaügyi szabályok betartását, a csalás elleni küzdelmet és az uniós költségvetést érintő gazdasági és pénzügyi bűnözést.
Még többet kell tennie az EU-nak a biztonságos élelmiszer-ellátásért
A Parlament Ukrajna számára sürgősen tetemes mennyiségű élelmiszersegélyt kér, és az uniós élelmiszer-termelés függetlenedését szorgalmazza.
• Ukrajnának nagy mennyiségű élelmiszersegélyre van szüksége
• Ukrajnába vezető, illetve onnan kiinduló élemiszer- és áruszállítási folyosókat kellene létrehozni
• Az EU-nak diverzifikálnia kell az élelmiszerimportja forrásait
• az EU-ban növelni kell a mezőgazdasági termelést
• Az érintett gazdálkodóknak támogatásra van szükségük
A Parlament csütörtökön 413 szavazattal, 120 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett állásfoglalást fogadott el arról, hogy Ukrajna orosz megtámadása nyomán az EU-nak sürgősen tervvel kell előállnia az uniós és globális élelmezésbiztonság fenntartására. A képviselők az állásfoglalásban azonnali élelmiszersegélyt kérnek Ukrajna számára és újragondolnák az Unió élelmiszer-termelési stratégiáját.
Az Oroszország által indított háború súlyos hatással lesz Ukrajna élelmezésbiztonságára, ezért a Parlament tetemes mennyiségű humanitárius élelmiszersegélyt vár az EU-tól és a nemzetközi közösségtől. Az EU-nak emellett az elzárt fekete-tengeri kikötők kiváltására Ukrajnába vezető, illetve onnan kiinduló élelmiszer- és áruszállítási folyosókat kellene nyitnia, vélik a képviselők. Az ukrán gazdálkodókat pedig el kell látni az Ukrajnában most nehezen elérhető vetőmagokkal, üzemanyaggal és műtrágyákkal.
A képviselők szerint a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború rávilágított, hogy a pár beszállítótól függő EU-nak csökkentenie kell importfüggőségét és diverzifikálnia kell az unión kívülről érkező importot. A Bizottságnak emellett ki kellene dolgoznia, hogyan védheti meg az uniós gazdálkodókat a drasztikusan emelkedő műtrágyaárak hatásától. A Parlament szerint a műtrágyaimport-függőség kiküszöbölése és a mezőgazdasági innováció ösztönzése céljából alternatív szerves tápanyagforrásokra kell váltani.
A mezőgazdasági importban jelentkező fennakadások miatt növelni kell az európai mezőgazdasági termelést – mondják a képviselők. Termőföldet csak élelmiszer- és takarmánytermelésre kellene használni. Az azonnali igények kielégítésére meg kellene engedni, hogy a gazdálkodók 2022-ben a parlagon hagyott termőföldet is fehérjenövény-termelés alá vonhassák. A Bizottságnak pedig a 479 millió eurós válságtartalékból kellene támogatnia a legsúlyosabban érintett ágazatokat. A képviselők szerint a tagállamoknak is lehetővé kell tenni, hogy széles körű, gyors és rugalmas állami támogatást adhassanak a mezőgazdasági termelőknek.
Újabb tíz év ingyenes mobiltelefonos barangolás
Az unió további tíz évvel meghosszabbítja a belföldi díjas mobiltelefonos barangolás rendszerét: ehhez járult hozzá a Parlament csütörtökön.
• A roamingdíjakat eltörlő rendelet hatálya 2022. június 30-án járt volna le.
• Ugyanannyiért, ugyanolyan minőségben és sebességgel használhatjuk a külföldi (uniós) mobilhálózatot, mint a hazait.
• A Bizottság most az unión belüli hívásokra kivetett díjakat vizsgálja meg.
A barangolásért fizetendő többletdíjak eltörlésének folytatását tartalmazó jogszabály – amelyről a Parlament és a Tanács 2021 decemberében állapodott meg – értelmében a fogyasztók továbbra is szabadon telefonálhatnak az Európai Unióból bárhonnan anélkül, hogy az otthoni díjaknál többet fizetnének.
Ráadásul mostantól külföldön is az otthonival megegyező sebességű és minőségű mobilkapcsolatot élvezhetnek a felhasználók. A barangolás-szolgáltatóknak ugyanis ugyanolyan minőségű roamingot kell biztosítaniuk, mint az otthoni szolgáltató, ha a meglátogatott ország hálózatán létezik a szolgáltatás. A Tanáccsal folytatott tárgyalások során a képviselők elérték, hogy az új szabályok tiltsák a barangolási szolgáltatások minőségének rontását (például a 4G-ről 3G-re váltást).
Az utazók és a fogyatékossággal élők ezentúl további költségek nélkül és a hívó fél tartózkodási helyét tartalmazó információk továbbítása mellett érhetik el a segélyhívó számokat, akár hívással, akár szöveges üzenettel. A szolgáltatóknak kötelező lesz tájékoztatást nyújtani a 112-es európai segélyhívó számról.
A tagállami miniszterekkel folytatott tárgyalásokon a képviselők az EU-n belüli hívásokra (azaz ha pl. Magyarországról, magyar mobil- vagy vezetékes telefonról egy más nemzetiségű EU-s számot hívunk) kivetett extra díjak eltörlését is kérték, hiszen a használók számára nem egyértelmű, mi a különbség a barangolás és az unión belüli nemzetközi hívások között. A nemzetközi hivások díja az unión belül jelenleg percenként nem lehet több mint 19 cent. A megállapodás értelmében a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy szükséges-e alacsonyabban megszabni az árplafont.
A nagykereskedelmi barangolási díjak – amiket a szolgáltatók egymásnak számláznak ki, amikor ügyfeleik más hálózatot használnak – felső határa ezentúl gigabyte-onként 2 euró lesz, majd 2027-re fokozatosan 1 euróra csökken. Ha a használók barangolás közben túllépik a szerződésük szerinti maximum értékeket, akkor az általuk fizetendő többletköltség nem lehet magasabb a nagykereskedelmi barangolási díjak maximumánál.
Angelika Winzig (EPP, Ausztria) jelentéstevő szerint „A belföldi díjas barangolás példátlan európai sikertörténet, amely megmutatja, hogy mindnyájan jól járunk az egységes piaccal. Sikerült minden európai polgár és vállalkozás számára tovább mérsékelnünk a költségeket és javítani a szolgáltatás minőségét: a szolgáltatás sebességének szándékos korlátozása ezentúl nem lehetséges. A nagykereskedelmi barangolási díjra vonatkozó felső határt is leszorítottuk, ezzel igazságosabbá válik a távközlési piacon zajló verseny. A rendelettel újabb lépést tettünk az egységes európai digitális piac felé, amely a jövőben erősebbé és hatékonyabbá teszi az Uniót.”
A szerdai vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
Az 581 szavazattal, két ellenszavazat és öt tartózkodás mellett elfogadott jogszabály a Tanács hivatalos jóváhagyását követően lép életbe.
A belföldi díjszabású barangolásra vonatkozó szabályt – amelynek értelmében 2017. június 15-ével megszűntek a roamingdíjak az unióban – a barangolásról szóló rendelet hozta létre. A rendelet 2022. június 30-ig van érvényben. Öt évvel a 2015-i elfogadását követően a Bizottság felülvizsgálta a hatását, és a meghosszabbítása mellett döntött.
Magyar képviselők az új európai parlamenti bizottságokban
A Parlament csütörtökön bejelentette azoknak a képviselőknek a névsorát, akik a március 10-én létrehozott három új szakbizottságban dolgoznak majd.
• Megvan a két új különbizottságban és a vizsgálóbizottságban tevékenykedő képviselők névsora
• A bizottságok a Pegasus kémszoftverrel, a külföldi beavatkozással és a koronavírus-járvánnyal foglalkoznak majd
• Magyar képviselők a Pegazussal és a külföldi beavatkozással foglalkozó bizottságokban dolgozik majd: Rónai Sándor (S&D), Donáth Anna (Renew Europe), Hidvéghi Balázs (független).
Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság 2-ben az alábbi magyar képviselők dolgoznak majd: Donáth Anna (Renew Europe), Bocskor Andrea (független), Hidvéghi Balázs (független).