Európai zöld megállapodás: megállítandó az erdők irtása

Az Európai Bizottság a mai napon három új kezdeményezést fogadott el, melyek ahhoz szükségesek, hogy az Európai Unió valóra váltsa az európai zöld megállapodásban foglaltakat. (A nyitókép forrása: Süddeutsche Zeitung.)

Ami az első kezdeményezést illeti, a Bizottság új szabályok bevezetését javasolja annak érdekében, hogy visszaszorítsa az uniós piacok kiszolgálása céljából végzett erdőirtást. Másodsorban új szabályok elfogadását szorgalmazza, hogy megkönnyítse az Unión belüli hulladékszállítást. Ez egyrészt előmozdítja majd a körforgásos gazdaság kiépítését, másrészt pedig ellene hat annak, hogy az uniós országok illegálisan hulladékot szállítsanak nem uniós országokba, és rájuk hárítsák a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kihívások kezelésének feladatát. Végezetül a Bizottság új talajvédelmi stratégiát is előterjeszt a mai napon, mely arra irányul, hogy 2050-re Európában mindenhol megfelelő talajvédelem valósuljon meg, továbbá helyreálljon a talajok egészsége és ellenálló képessége.

A ma bemutatott bizottsági javaslatok a körforgásos gazdaságra történő áttérést, a természet védelmét, valamint szigorúbb környezetvédelmi normák bevezetését hivatottak elősegíteni az Európai Unió határain belül és kívül egyaránt.

EU-segély a kiszolgáltatottak megsegítésére

Az Európai Bizottság – a hozzá intézett kérésre válaszul – úgy határozott, hogy 200 000 euró összegű humanitárius finanszírozásban részesíti a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségét. Az EU által nyújtott azonnali pénzügyi segítség azt a célt szolgálja, hogy a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége és a szövetség belarusz tagja, a Fehérorosz Vöröskereszt Társaság élelmiszereket, higiéniai csomagokat, takarókat, elsősegély-készleteket és égetően szükséges segélyszállítmányokat juttassanak a helyszínre.
 
Az Európai Unió 500 000 euró összegben további humanitárius finanszírozást mozgósított, és humanitárius segítségnyújtással foglalkozó partnereivel együttműködve jelenleg a gyakorlati megvalósításon dolgozik. Az Európai Bizottság kész arra, hogy további humanitárius támogatást biztosítson, ha erre egyértelműen szükség mutatkozik, és ha a Belarusz területén tevékeny humanitárius partnerszervezetek a jelenleginél könnyebben célba tudják juttatni a segítséget. A segélyszállítmányok eljuttatása részlehajlástól mentesen történik, az érintettek faji, etnikai és vallási hovatartozására, nemére, életkorára, nemzetiségére és politikai meggyőződésére való tekintet nélkül.
 

Digitális Európa: pályázati felhívások

Az Európai Bizottság ma meghirdette az első pályázati felhívásokat a Digitális Európa program keretében. A felhívásokra az uniós tagállamok és a Digitális Európa programhoz társult egyéb országok vállalkozásai, szervezetei és közigazgatási szervei jelentkezhetnek. A megpályázható támogatás arra irányul, hogy 2022 végéig 415 millió eurót meghaladó összegű beruházás jöjjön létre a következő területeken: felhő alapú és perem-informatikai infrastruktúra, adatterek, mesterséges intelligencia, kvantumkommunikációs infrastruktúra, az emberek digitális készségeinek fejlesztése, valamint a biztonságosabb internetet előmozdító, illetve a gyermekek szexuális bántalmazása és a félretájékoztatás elleni küzdelemre irányuló munkák. Emellett 43 millió eurónál nagyobb értékű beruházásra kerül sor meg nem térítendő támogatások formájában az egészségügyi ágazat kiberbiztonságának előmozdítására. Az első pályázati felhívások révén az európai digitális innovációs központok hálózatának kiépítéséhez és működtetéséhez is forrást lehet szerezni. Ezek a központok a magánvállakozások, köztük a kkv-k és az induló vállalkozások, valamint a közszféra digitális átállását fogják támogatni. 2022 elején további pályázatok kiírására kerül majd sor.
 
Digitális Európa program: Finanszírozási és pályázati lehetőségek; A Digitális Európa programot ismertető bizottsági weboldal

Mindegyik EU-tagállamban elsöprő az uniós értékek támogatottsága

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) új jelentést tett ma közzé, felhíván a figyelmet arra, hogy a szakpolitikák kialakítása, értékelésekor és ismertetésekor figyelembe kell venni bizonyos értékeket és identitásokat, így például a társadalmi igazságosságot, az egyenlőséget és a biztonságot. A jelentés épít annak a tavaly ősszel elvégzett Eurobarométer felmérésnek az eredményeire, amely az értékek és identitások témakörében mérte fel az uniós lakosok véleményét.
 
A ma közzétett dokumentumból kiderül, hogy elmozdulás tapasztalható a társadalmi-gazdasági érdekeken alapuló hagyományos európai politikai megosztottságtól az egyéni értékek, attitűdök és identitások által vezérelt politikai magatartás irányába. A jelentés alapjául szolgáló tematikus Eurobarométer felmérés azt állapította meg, hogy a polgárok az uniós értékek közül a bíróságok függetlenségét és a tisztességes eljáráshoz való jogot támogatják a legerőteljesebben, melyet a bírói függetlenség követ a sorban. A válaszadók 82%-a egyetért azzal, hogy a bíráknak függetleneknek kell lenniük, és nem állhatnak mások befolyása alatt. Ami az identitás kérdését illeti, az uniós polgárok a családjukat és nemzeti hovatartozásukat tartják a legfontosabbnak.
 
Az értékek témájában az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében is véleményt mondhatnak az uniós polgárok. A konferencia keretében az egyik európai polgári vitacsoport is foglalkozik az európai értékek témájával, a demokrácia, a jogok, a jogállamiság és a biztonság kérdésköre mellett.

A tematikus Eurobarométer felmérés: jelentés, összefoglaló, háttér-információk; Konferencia Európa jövőjéről: Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság