Néhány uniós tagállam olyan programokat vezetett be, amelyek közvetve vagy közvetlenül lehetővé teszik az uniós állampolgárság értékesítését harmadik országok állampolgárai számára annak ellenére, hogy az EU-tagoktól elvárás: felelős módon járjanak el az EU pénzben nem kifejezhető, közös értékeinek megőrzése végett – áll az állásfoglalásban, amelyet 560 igen, 22 nem és 44 tartózkodó szavazattal fogadott el az EP.
Az EP szerint az uniós állampolgárság áruba bocsátása aláássa az EU alapját képező kölcsönös bizalmat.
Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az uniós állampolgárság révén elnyert jogok, mint például a szabad mozgás és letelepedés joga, nem bocsáthatók áruba. Emellett kiemeli, hogy az uniós állampolgárság az egyénnek Európához és a tagállamokhoz, illetve az uniós állampolgárokhoz fűződő viszonyától függ.
Az EP szerint az állampolgárság megszerzésével járó magánbefektetői programok azért is aggályosak, mert azok csak a harmadik országok leggazdagabb állampolgárai számára elérhetők, és az uniós állampolgárság megszerzésekor a hatóságok semmilyen más kritériumot nem vesznek figyelembe.
Málta a közeli múltban hozott intézkedéseket a máltai állampolgárság áruba bocsátását lehetővé tevő rendszer bevezetésére, ami automatikusan uniós állampolgárságot is garantál anélkül, hogy letelepedéshez kötné.
Az EP szerint nem egyértelmű, hogy a máltaiak hasznát veszik-e majd a rendszernek, mivel a külföldi befektetőknek nem kell majd adót fizetniük. Ennek kapcsán arra is emlékeztet az állásfoglalás, hogy az állampolgárság nemcsak jogokkal, hanem kötelességekkel is jár.
Az EP ezért arra szólítja fel Máltát, hogy a jelenlegi állampolgársági feltétel-rendszerét hozza összhangba az uniós értékekkel. Hasonlóan kellene cselekedniük azoknak az uniós országoknak is, amelyek közvetve vagy közvetlenül lehetővé teszik az uniós állampolgárság értékesítését harmadik országok állampolgárainak.
Az EP kéri az Európai Bizottságtól: állapítsa meg, hogy ezek a rendszerek megfelelnek-e az uniós szerződések és a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex szellemének és betűjének, valamint a diszkriminációt tiltó uniós jogszabályoknak.
Emellett javasolja, hogy a Bizottság fogalmazzon meg ajánlásokat avégett, hogy az ilyen programok ne ássák alá az uniós értékeket, illetve nyilatkozzék arról, hogy miként lehessen uniós állampolgársághoz jutni az ilyen programokon keresztül.
A Magyarországon működő állampolgársági program letelepedéshez köti az állampolgárság megszerzését. A Letelepedési Magyar Államkötvény ára 250 ezer euró.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (a 2014.01.16-ra kattintva)
A plenáris vita felvételről (a 2014.01.15-re kattintva)
Tiszteletben kell tartaniuk az uniós országoknak a szabad mozgáshoz való jogot
Határozottan szembeszáll az EP a néhány európai vezető által képviselt azzal az állásponttal, amelyben a polgárok szabad mozgásának korlátozására szólítanak fel – áll az EP csütörtökön elfogadott állásfoglalásában. 2014. január 1-jétől hatályukat vesztették a bulgáriai és romániai munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések, így mostantól bármely uniós országban szabadon vállalhatnak munkát.
A néppárti, szocialista, liberális, zöldpárti és baloldali képviselőcsoport közös állásfoglalása arra szólítja fel az uniós tagállamokat, hogy tartsák meg az uniós szerződések szabad mozgásra vonatkozó pontjait, mivel a szabad mozgáshoz való jog minden uniós polgárt megillet.
Az EP azt kéri a tagállamoktól, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely befolyásolhatja a szabad mozgáshoz való jogot, és elutasítja az uniós migránsok számának korlátozására vonatkozó bármely javaslatot. Ez ugyanis ellentmond a személyek szabad mozgásának uniós szerződésekbe foglalt elvével.
Az állásfoglalás megjegyzi, hogy az európai választások közeledtével az uniós polgárok szabad mozgása kampánytéma lett néhány part számára, és fennáll annak a veszélye, hogy az erről szóló vita nyomán megerősödhet a rasszizmus és az idegengyűlölet. Az állásfoglalás kitér arra is, hogy a közeli múltban magas rangú európai politikusok számos olyan kijelentést tettek, amelyek sértik a szabad mozgáshoz való jogot.
Az EP felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság nemrégiben készített tanulmányai szerint a más uniós országból érkező munkavállalók nettó befizetői a fogadó országok gazdaságának és költségvetésének.
Bár az uniós polgároknak mindössze 2,8%-a él más EU-s országban, fontos szerepük van a belső piac sikerében és az európai gazdaság fellendítésében – vélik a képviselők.
Az EP arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ne diszkriminálják a máshonnan érkező uniós munkavállalókat azzal, hogy a munkavállalás céljából történő szabad mozgást társítják a feltételezetten jogellenes társadalombiztosítási visszaélésekkel.
Az EP emlékezteti a tagállamokat arra, hogy az ő felelősségük fellépni a szociális ellátórendszerüket érintő visszaélésekkel szemben, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű állampolgár tehető felelőssé ezért.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (a 2014.01.16-ra kattintva)
A plenáris vita felvételről (a 2014.01.15-re kattintva)
Európai hajléktalanstratégiát szeretne az EP
A képviselők egy ma elfogadott állásfoglalásban ismét arra kérik az Európai Bizottságot, hogy az EP és más uniós szervek által megfogalmazott javaslatok mentén dolgozzon ki uniós stratégiát a hajléktalanság kezelésére. Legutóbb 2011 szeptemberében fogadott el állásfoglalást az EP a témában.
Az EP szerint egy ilyen stratégiának a lakhatás megteremtésére, a határokon átnyúló hajléktalanságra, a fiatal hajléktalanokra és a megelőzésre kell összpontosítania.
Az állásfoglalás leszögezi, hogy bár a hajléktalansággal kapcsolatos kérdések kezelése közvetlenül a tagállamok felelőssége, egy uniós stratégiának kiegészítő szerepet kell játszania.
A hajléktalanság kezelése a szegénység felszámolását célzó uniós politika egyik prioritása az „Európa2020” stratégia és az EU szociális beruházási programja keretében. A téma egyre nagyobb figyelmet kap a tagállamok gazdaságpolitikáját és nemzeti reformprogramjait koordináló „európai szemeszterben” is.
Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a szegénység és a hajléktalanság se nem bűn, se nem önként vállalt életforma, és sürgősen fel kell venni a küzdelmet a hajléktalanok hátrányos megkülönböztetésének minden formájával és egész közösségek marginalizálásával szemben.
Az állásfoglalást 349 igen, 45 nem és 113 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (a 2014.01.16-ra kattintva)
