Ennek az írásnak a kezdő mondata kényszerűen idiotikus, illetve a valósághoz képest még nem is annyira.Közel egymilliót „tesz ki” a vadászati világkiállítással kapcsolatban álló állampolgárok száma, ami, elismerem, nagyon hülye megfogalmazás, viszont nem fogalmazhatok másképpen.
Az egymilliós szám azért érdekes, mert Kovács Zoltán kiállítási kormánybiztos ennyi látogatót ígért be, ami aligha teljesülhet a zárónapig, október 14-ig. A kormánymédia beszámolóira alapozva, illetve személyes élmények alapján a 444.hu úgy számolt, hogy napi 10 000 vendéggel a 200 000-es szám jön ki. Ámde: ha a kapcsolt programokat tekintjük, a hivatalos adat mégis csak igaz lehet – mármint a maga módján.
Az említett programok országszerte zajlanak, sok helyszínen tehát, így kevés látogató is sokra mehet a végső nagy összesítés idején, ezért Semjén Zsolt korrekciója, amely szerint az egymillió nemcsak a kiállítást felkeresőket foglalja magában, már korrekt.
Vagy nem.
Szintén a 444.hu szerint ezekkel a kapcsolt programokkal akad egy kis gond, nevezetesen az, hogy egy részüknek semmi köze a vadászathoz. A négyesfogat EB-nek például nincs, bár igaz, itt is állat van, ott is állat van, ezért számolták ide a vadasparkok látogatóit is.
A Giselle viszont egy balett, Hobo „Vadászat” című előadása meg legalább harmincéves hanglemez zenei anyagát fedi, ha lőnek is benne, inkább emberekre céloznak.
Ennek az írásnak a kezdő mondata ezért kényszerűen idiotikus, illetve a valósághoz képest még nem is annyira: a vadászati kiállítás hivatalos számait ugyanis nemcsak az azzal kapcsolatban álló emberek halmaza írja le, de a vele semmiféle kapcsolatban sem álló polgárok halmazai is, vagyis a közölt szám (számok) sima csalásnak nevezhető (nevezhetők).
De ne beszéljünk ilyen csúnyán. Mondjuk finoman azt, hogy a szavak után a számok is elveszítették értelmüket, a valóság egzakt mércéi sem egzaktok. Ezt is tudjuk persze egy ideje, de a rácsodálkozások új és újabb hullámai mindig élményszerűvé teszik a közhelyeket is.
Így mulatunk, szórakozunk Hunniában.