Biztosítási szempontból az idei viharszezon belesimul a múlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott a közleménye.
Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4100 millió forintot fizettek ki a biztosítók a május 1–augusztus 31. között. Ez idő alatt mintegy százezer bejelentés érkezett a társaságokhoz egyénektől és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, a harmadával több, mint tavaly. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)
Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-i nyár volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 000 millió forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor árvizek is voltak az országban. A múlt tíz évben összesen 1 250 000 kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 000 millió forint értékben.
A legtöbb bejelentés az idén június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyéből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, amely például Fejér megyében milliós egyedi kárt is okozott.
Egyre több gondot okoznak a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben közel két és félezer elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3300 ezer millió forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, az idén augusztus végéig kétezermillió forintnál tartanak. Baranya megyében például egy nagyösszegű villámcsapáskár utáni kifizetés megközelítette a 2,4 millió forintot.
Egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okoz kárt bennük, mint a régi, hasonló berendezésekben. Ezzel kapcsolatban a biztosítók szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.