Nagyjából oda, ahol már elég tekintélyes erdőségek lehellték a kellemes hűvöset, volt tiszta vízű tó, patak, folyócska, hegyi lanka, jó itóka, ízletes konyha. A városokból kiáramlott Sommerfrischlerekből (nyaralóvendégekből) jól megélt a vidék népe. Sokan kiadták házuk egy részét, panziók, polgári szállodák sokasága nyílt és működött vendég és vendéglátó épülésére egyaránt.
Azt a békebeli hangulatot igyekszenek az utóbbi időszakban visszahozni az osztrák idegenforgalmárok, közöttük a felső-stájerországiak, amely az osztrák Südbahn (Déli vasút, 1838-tól), a Semmeringbahn (Semmering-vasút, 1854), a Westbahn (Nyugati vasút, 1858), a Kamptalbahn, a Salzkammergutba vezető többi vasútvonal megépülésével és a rájuk „fölfűzött” fürdőhelyek felépülésével Sommerfrische-hálózattá fejlődött, családok, baráti társaságok „titkos tippként” adták tovább egymásnak, hová érdemes a leginkább elutazni a nyári hőség elől. Ma is vannak ilyen jó ötletek – hívta föl az osztrák idegenforgalmi sajtótörzsasztal tagjainak figyelmét Claudia Flatscher, a magas- vagy felső-stájerországi idegenforgalmi szövetség ügyvezetője.
A vizekben és erdőkben gazdag Felső-Stájerország autóval mindössze két, két és fél órányira a magyar határtól, mindig is ideális környezet volt a kikapcsolódásra vágyók számára: Erzsébet királyné, azaz Sisi, Johannes Brahms, Sigmund Freud és megannyi híresség meg kortársa érkezett rendszeresen az enyhet adó vidékre, elmenekülvén a cserépkályhaként forróságot ontó városok falai közül, a korai ipari társadalom poros-zajos a hétköznapjai elől.
Felső-Stájerország testnek és léleknek egyaránt megújulást, közvetlen kapcsolatot kínál a természettel „az érzékek
erdejében”, az altenbergi Aquazelle-ben, a Bründlwegen, a Sonnenwegen, a kapferbergi Wulfingwegen, a Weitentalban. Jó ötlet alapján idegenvezetők viszik gyógynövénytúrára a vendégeket a legszebb alpesi tájakon keresztül, árnika-, encián-, kakukkfű-, aranyvessző-, macskagyökér-illatú tájakon, megismertetve őket a gyógynövények áldásaival, miközben akár meg is tanulhatják a jótékony házi patikaszerek és gyógynövény-kivonatok készítését. A szomjúság ellenszere is ezen a vidéken „terem”, miután minden sör legfontosabb alkotóeleme a kitűnő ivóvíz. A Gössert, Ausztria legjobb sörét éppen Felső-Stájerországban főzik már jó másfél évszázad óta.
Érdemes megtanulni ezt a két szót: Wurzelspeck és Wiesendudler. Az első egy szalonnafajta, amelyet a felső-stájerországi hentes, Hans Aigner régi, hagyományos és családi recept alapján készít. A Wiesendudler üdítő hatású gyógynövényital válogatott felső-stájeri gyógynövényekből, recept szerint nagyon könnyű házilag elkészíteni. Nyolc felső-stájeri szakácsnak, alpesi fogadósoknak, falusi vendéglősöknek van egy közös ismertetőjegyük: valamennyi
csakis tájjellegű specialitásokat készít. A felső-stájeri Wurzelspecket három hétig érlelik szárazpácban, majd forrón füstölik és sütik, ősi étvágygerjesztőként tálalják a többi között az élménynek számító Steiereck am Pogusch-vendéglőben.
A magas szintű kultúra és a népszokások réges-régóta fontos szerepet játszanak Felső-Stájerországban. A térség
természeti szépségei ihlették meg a vidék íróját, Peter Roseggert. A természet és a kultúra jegyében zajlanak manapság az Echo- és Weisenbläser-találkozók az idilli Grün- és Leopoldsteinersee mellett. Ott találkoznak rendszeresen (az idén augusztus 6-án) a népzene kedvelői, hogy gyönyörködjenek a fúvósok hangját megsokszorozó lankákban és tavakban. El ne feledje fölkeresni, kedves nyaraló, a Semmeringbahnt (Semmering-vasutat), amelyet az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított: lenyűgöző látvány. Kulturális csemegének kínálkozik a Leobeni Műcsarnokban április 16-án nyíló Isten és istenek a Níluson című kiállítás; élményszámba mennek a környék kulturális fesztiváljai, például az aflenzi Kulturspitze (május 15–21.), a neubergi kulturális napok (július 9–24.), a neubergi ősz (szeptember 15–18.) a Brahms-, a Südbahn-, a télisport-múzeum Mürzzuschlagban.
Végezetül néhány hivatalos adatot is említett Claudia Flatscher: tavaly 814 760 szállóvendége és 312 566 látogatója volt Felső-Stájerországnak, jó néhány ezerrel több, mint esztendővel előtte. Az helyieken, azaz osztrákokon kívül mindenekelőtt magyarok, olaszok, szlovének és csehek kedvelik ez a vendégmarasztaló, nosztalgiázásra is csábító vidéket.
