A Győri Járási Ügyészség önkényuralmi jelkép használata és műemlék megrongálásával elkövetett rongálás miatt emelt vádat a 15 éves fiúval szemben.
A vádirat szerint a tettes 2022 júliusában a délutáni órákban Győr egyik parkjában szórakozott társaival, melynek során nagyobb mennyiségű alkoholt is elfogyasztott. Ezt követően a táskájából elővett egy horogkeresztet ábrázoló zászlót, azt a járókelőknek mutogatta, majd a kerítésre, jól látható módon ki is feszítette.
A járókelők értsítették a rendőrséget, akik végül az önkényuralmi jelképet ábrázoló zászlót eltávolították.
Az elkövető tavaly októberében, a korai esti órákban a győri zsinagóga épületére alkoholos filctollal 9 horogkeresztet rajzolt, és ezzel közel 40 ezer Ft-os kárt okozott.
Az ügyészség önkényuralmi jelkép használata és minősített rongálás miatt emelt vádat az elkövető ellen. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni – tájékoztatta lapunkat a Győr-Moson-Sopron megyei Főügyészség.
A szerk. megj.: Tekintettel arra, hogy a rendőrség helyszíni felvétele szerint az első bűncselekmény tavaly július elején, tehát jó 15 hónappal ezelőtt történt, minden bizonnyal lett volna elegendő ideje akár a gyerek szüleinek, akár a rendőrségnek, akár az ügyben eljáró jogászoknak, akár a fiú tanárainak arra, hogy fölvilágosítsák a gyereket tette súlyosságáról, elmagyarázzák neki, hogy a második világháborúba torkolló mennyi kegyetlenséget követtek el a horogkeresztes zászlók alatt, hogy hány millió embert öltek meg, hány milliót pusztítottak el, mi több, talán még a tettes fiú családjából is: katonaként, a háborús cselekmények következményeként. Elmondhatták volna neki, hogy lakóhelye, Győr ebben a háborúban 13 súlyos bombázást szenvedett el és százak haltak meg a romok alatt. Ám feltehetően ez az elbeszélgetés elmaradt, mert ha megtörtént volna, a fiú nem vetemedik arra, hogy a győri zsinagógának is „nekimenjen” és horogkeresztet firkáljon az épület falára. Ha idejében és okosan beszéltek volna vele, akkor talán azt is elmondhatták volna neki a többi között, hogy a győri és környékbeli zsidőság számára nem csupán jelképes épület az egykori zsinagóga, hanem a történelem része. A városból és környékéről ötezernél több embert, aggastyánt és pár napos csecsemőt egyaránt elhurcoltak horogkeresztes és a nyilaskeresztes zászlók alatt a haláltáborokba, ahonnan csak nagyon kevesen tértek haza. A fenti esetek megelőzése végett nagyon nagy szükség lenne a győri iskolákban is a történelem még alaposabb oktatására, az események összefüggéseinek a magyarázatára, a felvilágosításra, hogy többé ne történhessen meg az, amiért rövidesen felelősségre vonják ezt a tudatlan, megtévesztett kamaszfiút.