„Fontos” emberek fillérekért jutnak lakáshoz a Várban

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.

Budavári ingatlanügyek 2016 decemberében az Index arról számolt be, hogy az I. kerületi önkormányzat áron alul adja bérbe az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat a Budai Várban. Az ügy azzal robbant ki, hogy az önkormányzathoz beterjesztették dr. Torma Szilvia bérleti szerződésének meghosszabbítását, melyből kiderült, hogy a Mátyás-templom közelében lévő ingatlant havi 98 000 forintért bérli a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket vizsgáló főosztályának korábbi vezetője, miközben ott hasonló méretű ingatlanokat is minimum 4–500 ezer forintért lehet bérbe venni. V. Naszályi Márta (Párbeszéd) képviselő a következőképp írta le a várbeli ingatlanok bérbe adását. Indoklás és előzmény nélkül beérkezik egy tervezet az önkormányzathoz, hogy meghatározott induló árral írjanak ki bérleti pályázatot. Ez megjelenik a Várnegyed újságban, illetve az ügyfélszolgálaton is elkérhető. A négy bizottság elnöke kapja csak meg a lezárt borítékos ajánlatokat, amelyekről a képviselőtestület sem kap információt (ki az önkormányzati ingatlan bérlője, milyen áron).

Ahogy Torma esetében, a képviselők csak a szerződés lejárta után, öt év múlva (!) értesülnek ezekről az információkról. A három fideszes és egy MSZP-s képviselőből álló bizottság azonban jogilag nem létező testület, törvény szerint az ingatlanok bérbeadásáról a polgármester vagy a tulajdonosi bizottság határoz. A meghatározott bérleti árba beleszámít az is, hogy a bérlő vállalja-e az ingatlan felújítását. Ilyen módon jutott a Zsidai-csoport is számos értékes ingatlanhoz az I. kerületben, ahol a Zsidai- étterem vendégei ingyen parkolhattak.

A HVG írta meg, hogy a csoport 126 ezer forintért bérel egy házat a Várban, amelyben hotelt üzemeltet. Csak a tetőtéri apartmant 99 ezer forintért adják ki egy éjszakára… Juhász Péter (Együtt) hűtlen kezelés miatt feljelentést tett az önkormányzat ellen. Emellett egy másik központi épülettömböt is bérel Zsidai Roy, összesen havi 1,71 millió forintért, így kiemelkedően alacsony, 1700 forint/nm-es áron kapnak meg egy éttermet, irodát, üzletet és 5 lakást. Habár elvileg kötelező egy éven belül felújítani az emiatt olcsóbban bérbe adott ingatlanokat, mint az később kiderült egy 56 nm-es lakást (havi 40 ezer) a PestBuda raktáraként használtak, felújítás nélkül. Ezért a konstrukcióért az önkormányzat havi 300 ezer forintot is kérhetett volna. Zsidai mellett a kerület polgármesterének, Nagy Gábor Tamásnak a volt felesége is egy 158 nm-es lakásban lakik a Dísz téren 510 forint/nm-es áron. Egy, a volt feleség által bérelt lakásban Nagy Gábor Tamás szülei laknak. Az Úri utcában 40 ezer forintért bérel egy 38 nm-es lakást a kerület közbiztonsági közalapítványának egyik ellenőrző testületi tagja, aki 2006-ban kerületi fideszes listás jelölt is volt. De a Magyarság Háza igazgatója is 75 ezer forintért bérel egy 65 nm-es lakást, az önkormányzat volt pénzügyi igazgatója pedig 60 ezerért, egy 52 nm-es vári lakást a fővárosi aljegyző is olcsón bérel a kerületben szolgálati lakást. Főszabály szerint 5 év után pedig kedvezményes áron vásárolhatják meg a bérlők ezeket az ingatlanokat.

Nagy Gábor Tamás polgármester maga egy 71 nm-es lakást bérelhet 2013 óta 81 ezerért a Táncsics utcában. Jól járt a Garancsi István üzletember tulajdonában álló CD Hungary Zrt. is: az Úri utcában a cég egy 45 nm-es lakásért havonta csak 13 800 forintot, egy 340 nm-es lakásért pedig 220 ezret fizet az I. kerületi önkormányzatnak. Ingatlant bérel a szintén kormányközeli Valton Master-Car és a CBA is. Az önkormányzat szerint mindez törvényes.

https://index.hu/belfold/2016/12/09/budavar_i._kerulet_onkormanyzat_lakas_be rbeadas_rendszere/

Ferencvárosi ingatlanügyek Több belvárosi kerület (I., V., VI.-VII.) mellett a Ferencvárosban is kétes ingatlanügyek kerültek nyilvánosságra, ahol az önkormányzat vezetése átláthatatlanul adott bérbe vagy adott el hozzá közelállóknak áron alul értékes ingatlanokat. Az Átlátszó 2017 végi összesítése szerint a 2015 utáni két évben összesen 722,5 millió forint kedvezményt kaptak a ferencvárosi lakásvásárlók az önkormányzattól. Az ellenzék szerint a kerületben legalizált korrupció zajlik, a képviselőtestület azonban az ügyet 2016 végén feltáró ellenzéki képviselőktől megvonta bizottsági helyeiket.

2016-ig Bácskai János (Fidesz) polgármesternek volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását, így jutott a rászorulók előtt lakáshoz Mészáros László fideszes képviselő, aki 2012 óta, havi 68 ezerért bérelte a 63 nm-es lakást. Szintén egy felújított önkormányzati lakásban él családjával Görgényi Máté (Fidesz) önkormányzati képviselő, a lakás bérleti jogát a politikus nagymamája szerezte meg – a 104 nm-es lakás bérleti díja havi 118 ezer forint. Szomszédja, Szabó József, a kerület korábbi jegyzője, aki egy 70 nm-es lakást 80 ezer forint havi díjért kapott meg. Veres László, az előző önkormányzati ciklus egyik Fidesz–KDNP-s képviselője 2014-ben vásárolhatott meg egy 90 nm-es önkormányzati lakást a kerülettől. Az ingatlant közel 20 millió forintra értékelte a hivatal értékbecslője, a szabályok értelmében pedig a megállapított összeg feléért, vagyis 9,6 millió forintért vásárolhatta meg a volt képviselő. Bérlakást vásárolhatott a Ferencvárosban a korábbi fideszes alpolgármester lánya is. Formanek Gyula gyermeke egy 72 nm-es lakást vett meg kedvezményesen a Viola utcában. Ezért az ingatlanért is csupán a megállapított forgalmi értékének felét kellett kifizetnie, 8,7 millió forintot. Szintén bérlakáshoz jutott a nemzetgazdasági tárca miniszteri tanácsadója és férje: Varga Zsoltné Szalai Piroska korábban miniszteri biztos volt, a döntés idején pedig Varga Mihály miniszter tanácsadója. Bácskai János polgármester nem tartotta sem aggályosnak, sem összeférhetetlennek, hogy a Fidesz–KDNP politikusai valós piaci árak alatt jutottak lakáshoz.

https://tldr.444.hu/2017/05/04/25-eve-vartak-arra-hogy-ne-kelljen-a-folyosora- kimenniuk-vecezni-aztan-jottek-a-fideszesek-es-bekoltoztek https://mno.hu/belfold/a-ferencvarosban-is-akcios-a-lakas-a-fideszeseknek- 1376541

Eximbanki hitelek Fideszhez közeli cégeknek Az első Orbán-kormány még a Magyar Fejlesztési Bankot használta gazdasági érdekköreinek erősítésére, jelenleg erre a pénzintézet felvásárlásokat követően több finanszírozási lehetőség is rendelkezésre áll. Ezek közül az egyik új favorit a Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozó Eximbank, melynek hitelezési gyakorlata mögött sokszor a külkereskedelem erősítése helyett politikai megfontolások sejthetők. Magyarország az európai Statisztikai Hivatallal szemben alulmaradt, ennek következtében az Eximet („foglyul ejtett intézményként”) az államháztartáson belülre kell sorolni, ami az államadósság emelkedéséhez fog vezetni. Az Exim belföldre kihelyezett hiteleinek egyes időszakokban több, mint felét kormányhoz közeli szereplők kaphatták meg. Mindez azt követően történt, hogy 2014 nyarán kinevezték az Eximbank vezérigaztó- helyettesének a csekély banki tapasztalattal rendelkező Puskás Andrást, aki korábban Rogán Antal helyettese volt az V. kerületben.

Külkereskedelmi célokkal nehezen magyarázható, hogy Andy Vajna 2015 novemberében 6,72 milliárd forint versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt kapott, melyből meg tudta vásárolni a TV2-t, ami a kormánypárti média első bástyája lett. Később, 2016 áprilisában újabb 1,2 milliárd forint hitelt nyújtott Vajna tévéjének az Eximbank. Ezeket 2016 végén Vajna cége kereskedelmi banki hitelre cserélte. A BudaPart nevű, Orbán Viktorhoz köthető üzletemberhez, Garancsi Istvánhoz kapcsolt, a Kopaszi-gátra tervezett magánberuházás, mely az első budapesti felhőkarcoló építését is magában foglalja, 2016-ban 16,5 milliárd forint hitelt kapott.

A kormányzattal jó kapcsolatot ápoló külföldiek is méltán számíthatnak Exim-hitelre. A Párizs Property Kft. beruházása (a Párisi udvar luxusszállóvá alakítása) amellett, hogy 2015-ben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, 6,85 milliárd forint hitelt kapott, „versenyképességet javító belföldi beruházási hitel” címen. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Mário David portugál politikus fia, Pedro Vargas David az alapkezelője a 6 milliárd forintra tervezett magyar–portugál bilaterális East West European Venture Capital Fundnak, melybe az Exim is beszállt.

Ennél nagyobb, 16 milliárd forintos és már európai uniós forrásokat is kezelő alapot kaptak a GB Partners alapkezelő vezetői, Gubicza Ágoston és Boris Mihály, felügyelőbizottsági tagja Holbok Sándor. Az alapra a korábbi Jeremie forrásból működő Prosperitás megszerzésével tettek szert, az Eximbankos forrás elnyerésében pedig a Rogán Antalhoz kötődő családi szálak lehettek Gubiczáék segítségére. 2017 nyarán a Vagyonkezelőt vezető Szivek Norbert közelébe is jutott 15 milliárd forint Exim-hitel. Rokoni kötelékek mozgathatták azt a 15 milliárdos hitelről szóló Eximbank-döntést is, amit a Futura-házra és az Apáczai Csere János utca felőli Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár egykori székházára vett fel az Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Később, 2017 őszén az Eximbank hitelt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. hitele váltotta ki. 2017 decemberében a kormányközeli Széles Gábor nyilatkozata és iráni újságok alapján lett egyértelmű, hogy az Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) legfeljebb 10 éves lejáratú hitele segítségével 1000 Ikarus buszt készül iráni exportra gyártani. A nemzetközi offshore botrányban is felbukkant az Eximbank, mely támogatta annak a konzervgyártó Fit Food Kft.-nek a volt ­szovjet tagköztársaságokba is irányuló export tevékenységét, mely szerződésben állt az azeri pénzmosoda két fontos offshore vállalata, a nagy-britanniai Polux Management LP és a Hilux Services LP cégekkel. Miközben a bank hitelezése végső soron a költségvetés számára jelent megnövekedett kockázatot, az Exim tevékenysége nagyban hozzájárult a kormányhoz közeli klientúra 2014 utáni gyarapodásához.

Az Exim más szempontból is politikaközeli kifizetőhelynek látszik: rendezvényszervezésre rendszeresen a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó, az állami közbeszerzéseken is kivételezett pozíciót elfoglaló Young & Partnerst bízza meg, de a gyanús hátterű Humansoft Kft.-vel is szerződött.

https://atlatszo.hu/2017/01/19/hazipenztarkent-hasznaljak-az-eximbankot- kormanykozeli-uzletemberek/

https://444.hu/2016/02/03/bibliai-leptekekben-omlik-ki-a-penz-a-kulkerbankbol