Az erős első félév után egy sokkal nagyobb kihívást jelentő időszakba lépett az EU gazdasága. Az Ukrajna elleni orosz agresszió által keltett sokkhatás csökkenti a világméretű keresletet, és erősíti a globális inflációs nyomást.
A háborúhoz való földrajzi közelsége és az orosz gázimporttól való erőteljes függése okán az EU egyike azoknak a fejlett gazdaságoknak, amelyek a leginkább sérülékenyek a háború miatt. Az energiaválság csökkenti a háztartások vásárlóerejét, és mérsékli a termelést. A gazdasági hangulat borúsabb lett. Mindennek eredményeként, bár a 2022-i növekedési adatok várhatóan jobban alakulnak az előrejelzéseknél, a 2023-i kilátások sokkal kedvezőtlenebbek a növekedés szempontjából, és borúlátóbbak az inflációt tekintve, mint az Európai Bizottság nyári időközi előrejelzésében.
A megnövekedett bizonytalanság, a magas energiaár-nyomás, a háztartások vásárlóerejének csökkenése, az eddiginél gyengébb külső környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek az év utolsó negyedévében várhatóan recesszióba sodorják az EU-t, az euróövezetet és a legtöbb tagállamot. A tavalyi lendületnek és az év első felében tapasztalt erőteljes növekedésnek köszönhetően mindazonáltal 2022-ben összességében várhatóan 3,3% lesz a reál-GDP-növekedés az EU-ban (az euróövezetben 3,2%), ami jóval meghaladja a nyári időközi előrejelzésben szerepelt 2,7%- ot.
Ahogyan az infláció tovább erodálja a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, várhatóan 2023 első negyedévében is folytatódni fog a recesszió. A gazdasági növekedés az előrejelzések szerint csak a tavasszal tér majd vissza Európába, ahogyan fokozatosan enyhül az infláció szorítása. Mivel azonban az erőteljes ellenszél visszafogja majd a keresletet, a gazdasági aktivitás várhatóan mérsékelt lesz, a GDP-növekedés pedig 2023-ban összességében 0,3%-ot ér majd el mind az EU-t, mind az euróövezetet tekintve. A gazdasági növekedés az előrejelzések szerint 2024-re fokozatosan lendületet kap: az EU-ban átlagosan 1,6%, az euróövezetben pedig 1,5% lesz.
Magyarország gazdasága 2022 második negyedévében is megőrizte a lendületét, a GDP 1,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor romlottak a bizalmi indexek, és a havi adatok a fogyasztás, a lakásügyletek, az építőipari tevékenység és a hitelezés visszaesésére utalnak. A magas infláció és energiaárak, valamint a szigorú finanszírozási feltételek a következő negyedévekben várhatóan visszafogják majd a gazdasági tevékenységet, a reál-GDP növekedése pedig a 2022. évi 5,5%-ról 2023-ra 0,1%-ra fog lassulni, ahonnan 2024-ben is csak 2,6%-ra emelkedik vissza. A költségvetési politika a várakozások szerint enyhíti a háztartások jövedelmének csökkenését, és hozzájárul a gazdasági visszaesés elkerüléséhez, de ennek tartósan magas költségvetési hiány lesz az ára.
A teljes előrejelzés; a Magyarországra vonatkozó gazdasági előrejelzés