Győr maradt, mint volt – „V” mint vesztés, visszavonulás

Hetekig nem maradnának üresen s téma nélkül az Infovilág oldalai, ha csupán felsorolnánk, közzé tennénk azokat a cikkeinket, amelyeket Győr városképének javítása céljából írtunk és jelentettünk meg hírportálunkon, és küldtünk el a magasságos városháza papíron illetékes tisztségviselőinek, osztályvezetőinek – persze mindhiába. A vármegyei város nagyságos, méltóságos, lófő stb. urai még csak válaszra sem méltatták szerkesztőségünket. Hallgatásuk oka meglehetősen egyszerű: azt hitték, hogy amiről ŐK nem beszélnek, írnak, az nincs is. (A nyitó képhez: omladozik a győri, egykori pénzügy(őr)i palota…)

Ezennel kiváló tisztelettel bejelentem: tévednek. Igen is: van.

Az ügy érdekessége, sőt, pikantériája (nem először elevenítjük ám föl!), hogy Borkai Zsolt egykori polgármester (persze, még hivatali idejében) nem óhajtott tudomást venni az Infovilág segítő szándékú írásairól. Hivatali éveiben nem volt hajlandó szóba állni egy olyan újságíróval, szerkesztővel, aki régebb óta gyakorolja hivatását, mint ahány éves Borkai úr. Akkor viszont, amikor legutóbb szóba került, hogy ő is megpályázza a győriek szavazatait, őt választandó polgármesterüknek, nyomban előkerült a Borkai-talomból az Infovilág Szerkesztőségének levélcíme és a főszerkesztő neve. Borkai arra kért bennünket, hogy támogassuk. Válaszunk egyértelmű volt: Nem! A válasz részletesen itt olvasható; tessék kattintani!

Dézsiék megvették, legföljebb a hulló-málló épületdarabokat takarították el a Radó-csónakház mellől.

Egy másik elektronikus levelet is őriz az Infovilág archívuma. Feladója: dr. Dézsi Csaba András, ma még Győr polgármestere, aki az egy hónappal ezelőtti választáskor gyakorlatilag elvesztette hivatalát, mert a győriek leszavazták, ugyanis elegük lett belőle. Nos, az a bizonyos elektronikus levél:

„Köszönöm, hogy megkeresett. Sajnálom, egyben elnézését kérem, hogy alpolgármester úr nem reagált a megkereséseire. Beszélek vele, hogy ez miért történt így. A levélben szereplő írásaiban áldatlan állapotok láthatók egyes épületekben. Ez egyértelmű. Bármi kérdése van, készséggel állok rendelkezésére…”

A levél dátuma: 2020. március 14. Azóta idestova négy és fél év telt el, ám Győrött a helyzet változatlan, a prof. polgármester egyszer sem állt (még készség nélkül sem) az újságíró rendelkezésére. Az Infovilág által kifogásolt ezeregy hiányosságból csak a győr-újvárosi, Tűz utcai, több vagonnyi járványveszéllyel fenyegető szemét- és hulladékhalmot takaríttatta el a város az Infovilág veszélyt jelző 16. (tizenhatodik) írása után.

Ezek után is szeretni kellene a város első embereit, az egykori polgármestert, Borkait és a hivatali székben utódját, prof. dr. Dézsit? Nos, nekünk más a véleményünk.

Nem először, és félő, nem is utoljára témája a krónikásnak a sebhelyes győri városkép. Soroljuk a legfontosabbakat, hogy miről írtunk a portálunkon 2017 óta megjelent mintegy 260 cikkben:

# omladozik, pusztul Európa egyik legszebb barokk terén a műemlék Schäffer-ház;

# ugyanilyen vagy még rosszabb állapotban van az ország legrégebbi, a millennium évéből származó műemlék csónakháza a Radó-szigeten;

# miért temették vissza, ahelyett, hogy büszkén mutatnák a győri végvár örvendetesen jó állapotban föllelt reneszánsz kori részleteit a Duna-kapu téren?

# szégyellni valóan gyászos állapotban van a Király utcai „Napóleon-ház”, és hasonló a valamikori Xantus János Múzeumnak helyet adott barokk palota, az apátúr-ház, amit közben visszakapott ugyan a katolikus egyház, ám nem renoválja, feltehetően azért, mert nem futja rá az állami költségvetésből neki juttatott sok-sok milliárdból;

# ugyancsak a Széchenyi téren: éttermi konyhaszagtól bűzlik a 3. szám alatti klasszicista műemlék lakóház bejárata és udvara;

dav

# ország-világ számára példaként mutogatták az Apáca utcai, 1657-ben épült, majd 1771-ben kora barokk stílusban átalakított, 2001-ben példásan fölújított Fejérvári-házat, csakhogy mostanra – lakatlan, használatlan lévén – látványosan pusztul;

# szemben véle, átellenben, éppen nem épen árválkodik a még gyalázatosabb állapotú saroképület, a Stelczer Lajos utca 6. számú ház;

# elhanyagoltsága okán Győr város egyik látványos szégyenévé vált a három utcára néző, valamikori pénzügy(őr)i palota, amit nemrég védőállványoztak, nehogy a hulló vakolat és betondarabok, féltéglák agyonüssék az arra járókat;

# Győr-Újváros elaggott gyönyörűségeit is igyekeztünk számba venni azután, hogy évekkel ezelőtt abbamaradt a város talán legszebb sugárútja menti szép, műemléki szempontból is értékes (táblával megjelölt) lakóházainak a fölújítása. De nem csupán ezen a főúton, hanem a mellékutcákban is omladoznak a városképi szempontból fontos, műemlék és műemlék jellegű lakóházak. Szerkesztőségünk fotoriportere jó néhány száz archív fényképfelvétellel bizonyíthatja, illetve javasolja a városát szerető olvasónak, hogy tegyen egy sétát a napról napra régebbinek látszó Újvárosban;

# teltek az évek, Győr szabad királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulójára készült. Akkor próbálta megtudni az Infovilág, hogy hová lett a Mikus Sándor Kossuth-, Érdemes-, Kiváló-, SZOT-díjas szobrászművész készítette bronz relief, amin az alkotó a város 700 esztendős történelmét örökítette meg. Jó húsz évet „élt”, majd 1992. június 30-án délelőtt lángvágók és nagy teherbírású daru segítségével eltávolították a műalkotást – senki sem tudja, hogy mi lett vele…

Sorolhatnánk még napestig a hasonló, elszomorító és bicskanyitogató példákat. Félő, hogy (némi túlzással) ezeregyedik alkalommal sem válaszolna kérdéseinkre a győri városháza. Így hát búcsúzzunk felejthető polgármesterétől úgy, miként ő szokott mutogatni eleve okafogyott „győzelemjelével”. És ne feledkezzünk el ennek a kőoszlopnak a polgármesteri iroda felé néző oldaláról: