Ideje lenne készülődnie (bár lehet, hogy teszi, ám észrevétlenül) Győrnek a nem mindennapi évfordulóra: jövőre, 2021-ben lesz 750 éve annak, hogy (a Wikipediát idézzük) V. István király fehérvári jogot adományozott a városnak.
A várost 1270-ben ért cseh támadások következtében a „Civitas Regalis” (királyi város) gyakorlatilag elpusztult, ám a településnél sikerült megállítani a hódítókat. Mivel a város lakóinak döntő szerepük volt a győzelem kivívásában, V. István király elismerésül 1271-ben Győrnek fehérvári jogot adományozott, ezzel városi rangra emelte, az elpusztult királyi város lakóit a Civitas Capitularisba, a káptalani városba telepítette. Győr ezáltal évtizedekre a nyugatra irányuló kereskedelem kizárólagos irányítójává vált; akkor erősödött meg a város későbbi életében is oly fontos szerepet betöltő kereskedő polgárság.
Az említett fehérvári jogról annyit, hogy az a magyar városok önkormányzati jogalapját képező szabadságjog-család. Elsőként a Magyar Királyság világi fővárosának számító Székesfehérvár kapta meg, miáltal az első igazi városává alakult az országnak.
Ötven esztendővel ezelőtt, amikor Győr ugyanebből az alkalomból a 700. évfordulóját ünnepelte, lakói számos eseménnyel, beruházással emlékeztek meg lakóhelyük „igazi” várossá emelkedéséről. A leglátványosabb előkészületről – a leendő győri városközpontról – írtam a megyei lap 1968. június 14-i számában:
«Jórészt lakásokból átalakított helyiségekben működik a Győr-Sopron megyei és a Győri Járási Tanács a Földhivatal és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az irodák zsúfoltak, az épületek állandó karbantartása, gyakori átalakítása milliókat emészt fel. Egyik sem korszerű, a célnak nem megfelelő. Győr jóváhagyott általános rendezési terve a megyei tanács új székházának helyét a Tanácsköztársaság–Aradi vértanúk útja–az Árpád és a Lenin út által határolt területen jelölte meg.
Rangjához méltó
Sürgeti a városközpont rendezését, építését, hogy Győr 1971-ben lesz 700 éves; és ez alkalomra városi rangjához méltó építészeti alkotással gazdagodjék.
Ugyanakkor a várost kettészelő nemzetközi főútvonal egyik természetes pihenőhelye éppen ez a környék. A győri városközpont tervezői: Cserhalmy József és Fátay Tamás (építészek), Lipovszky Péter (szerkezeti), Fekete László és Palla Dénes (gépészek) és Németh Ottó (közmű, útterv). Kereken 48 millió forintos beruházással épülnek fel a bevezetőnkben említett igazgatási szervek hat-hét, illetve 8–9 emeletes székházai. E középmagas házak jól beleilleszkednek a Tanácsköztársaság és az Árpád út már meglévő házsorába. A négy út által határolt rész régi épületeinek bontása már elkezdődött, és bizonyára minden győri polgár örömmel nyugtázná, ha a mostaninál gyorsabban tüntetnék el az ósdi, csúnya épületeket.
Autóvárakozó a dísztér alatt
Két tömegre osztja a beépítési terv az építményt. Képünkön jól látszik a Tanácsköztársaság úti 8–9 emeletes épület, ahol a tanácsok és a Földhivatal; majd az Árpád úti homlokzat, ahol a hat–hétemeletes tömbben a Vízügyi Igazgatóság kap helyet. E két tömeg közötti „lepényben”, egyemeletes épületrészben lesz egy nagy és két kis tanácsterem. Az építéssel egyidejűleg rendezik a területet: az Árpád úti oldalon autó-várakozóhelyet, a Tanácsköztársaság útján pedig díszteret alakítanak ki. Ez utóbbi tömeggyűlések megtarására kiválóan alkalmas. A dísztérhez az Aradi vértanúk útja felől egy (másfél méterre) süllyesztett tér csatlakozik. Ennek szerepe lesz a majdan megépülő kerékpáros és gyalogos aluljáró forgalmának szétosztása.
Gépkocsi-várakozót, gyorsszervizt építenek a dísztér alá nyolcvan autó számára; a tanulmányterv elkészítésére a megbízást már megkapták a tervezők. Akárki fedezi is ennek a föld alatti parkolónak a költségeit, jó befektetésnek ígérkezik. Az idegenforgalmi idényben elsősorban a külföldiek, télen pedig azok a győriek viszik oda majd kocsijukat, akiknek nincs garázsuk. Megfelelő bérleti díj ellenében rövidesen megtérülne a befektetés.
Felvonók, klímaberendezés
Ha már a környék rendezésénél tartunk, megemlítjük még: a Lenin-híd Dimitrov sétányi oldalára is terveznek várakozóhelyet hatvan gépkocsi számára. Lebontják a kifli alakú pavilonsort, és az IBUSZ számára egy reprezentatív irodát emelnek a helyére. – Az Árpád úti részt bemutató képünkön jól látható, hogy ott is számos gépkocsi várakozhat. A Lenin útnak az Árpád és a Tanácsköztársaság útja közötti szakaszát végleg a gyalogosok kapják meg, a kerékpáros forgalmat más irányba terelik. Négy–hat–tíz személyes felvonók teszik kényelmessé az irodaházakban a közlekedést. Mivel a Tanácsköztársaság úti homlokzat délkeletre néz, tavasztól őszig sok napfényt és meleget kap. Szükséges tehát, a mintegy két és fél millió forintos költséggel létesítendő klímahűtés-fűtés. A vezető beosztású tisztségviselők irodái mindkét épületben az első emeleten kapnak helyet. A vízügyi székház legfelső emeletén rendezik be a klubhelyiségeket és a könyvtárat. A pincékben garázsok, klímagépház, raktárak, műhelyek lesznek. Még az idén hozzálátnak a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a városközpont alapozásához. Az átadás határideje 1971 nyara.»
Ehhez képest apróságnak számít a minap fényképpel is megörökített tény, amely szerint a Király utában, a Kis-Baross út torkolatával szemközti Lépcső köz bejárata szerfölött szegényes ahhoz képest, amilyen egykoron, a 2. világháború előtt volt. Íme:
Érdemes lenne tehát (nem lenne nagy kunszt, viszont látványos) újjáépíteni a valamikori Lépcső köz bejáratot.
Nem messze innen, a Király utca 7-9. számú ház udvarán, a várfal előtt helyezték el és avatták föl 1971. március 27-én V. István király emlékművét.
Alkotója Kiss Sándor szobrászművész. Talán szerencse is, hogy a várbástya elé épített régi ház
udvarán húzódik meg (immár fél évszázada), mert így megmaradt eredeti szépségében. Nagy kár viszont, hogy a lakóépülettel jelenlegi formájában aligha nevezhetne be bárki is a szép házak versenyébe.
Sajnos, nem egyedüli Győrött; az Infovilág sok hasonlóról írt képes beszámolót, ám az önkormányzat sem az adriázó, sem pedig a mai prof. polgármester regnálása alatt válaszra sem méltatta lapunk jószándékú észrevételeit. Sebaj, folytatjuk!
