(MTI, 21:35) A háború sújtotta Ukrajnával szomszédos országok önmagukban nem tudják elhordozni azt a terhet, amelyet a befogadottak hatalmas száma jelent, ezért ezektől az államoktól az Európa Tanács tagországainak át kell venniük a menekültek közül – jelentette ki a strasbourgi szervezet Parlamenti Közgyűlésének Migrációs Bizottsága. Az Oroszország kizárása óta 46 tagot számláló Európa Tanács közleményében emlékeztetett: az ukrán városok, a polgári infrastruktúra orosz bombázása és a nemzetközi humanitárius jog egyéb megsértése miatt sokan menekülésre kényszerültek, és a szomszédos országokban kerestek biztonságot és menedéket.

„Emlékeztetve a humanitárius védelemre szoruló menekültek önkéntes áttelepítéséről és a menekültek önkéntes letelepítéséről szóló Európa Tanács-i határozatra, felszólítjuk a tagállamokat, hogy összehangolt humanitárius vállalás keretében vegyenek át menekülteket az Ukrajnával szomszédos országokból” – fogalmaztak. A befogadásoknak bármilyen fajta, különösen etnikai és nemzeti származáson alapuló megkülönböztetés nélkül kell megtörténniük – szögezték le.

Az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) szerint több, mint 3,5 millió ember menekült el Ukrajnából nem egészen négy hét alatt. Becslés szerint a menekültek száma a következő hetekben, a konfliktus folytatódása esetén, 10 millió fölé emelkedhet, ami tovább súlyosbítja a humanitárius katasztrófát – figyelmeztetett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Migrációs Bizottsága.

(MTI, 20:40) Háborús bűn, amit az oroszok Ukrajnában elkövetnek

Az Európai Unió kész további szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziója miatt – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek közösen tartott tanácsülését követően hétfőn. Sajtótájékoztatóján a főképviselő hangsúlyozta: a korlátozó intézkedések továbbra is fontos részét képezik annak az uniós megközelítésnek, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az ukrajnai háború megállítása végett, valamint, hogy elszigetelje Moszkvát és kikényszerítse a nemzetközi és humanitárius kötelezettségek megtartását.

Kijelentette: ami Ukrajnában történik, amit az orosz hadsereg követ el az ukrán emberek ellen, az háborús bűnnek számít. Ez nem maradhat megválaszolatlanul. A nemzetközi közösséggel együtt el kell érni az orosz agresszió megállítását Ukrajnában – húzta alá.

    A tanácsülésen elfogadott, a biztonságra és védelemre vonatkozó, stratégiai iránytűnek nevezett uniós cselekvési tervvel összefüggésben kiemelte, hogy a dokumentum elfogadása fordulópont az európai biztonság szempontjából. Nagyratörő lépéseket határoz meg a következő évtized biztonság- és védelmi politikájára vonatkozóan – mondta. A szakminiszterek politikai megállapodást kötöttek arról, hogy további 500 millió euróval finanszírozzák Ukrajna katonai képességeinek bővítését, s ezzel az EU összesen egymilliárd euróra emeli a vonatkozó, fegyvervásárlást lehetővé tevő támogatását Ukrajna számára.

Kiemelte továbbá: az ukrajnai háború rávilágított a függőségek fegyverként történő használatára. Arra, hogy az energiafüggőség fegyvert jelent az Európai Unióval szemben. Az Uniónak tudni kell válaszolnia erre a fenyegetésre – mondta a főképviselő, majd hozzátette: Putyin orosz elnök fegyverként használja az ukrán lakosságot is, ugyanis nem az infrastruktúrát rombolja le, hanem a városokat és a házakat, hogy a civilek elmeneküljenek.

„Veszélyben vagyunk, amely azt követeli meg, hogy megfontoltan cselekedjünk. Nem vagyunk katonai szövetség, de meg kell tudnunk védeni az állampolgárainkat egy kihívásokkal teli és veszélyes világban” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

(MTI, 19:02) Orbán: veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán

Veszélyes javaslatok vannak az asztalon – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott tanácskozása után. Orbán: „az előző hét sem volt könnyű, ez a hét azonban még annál is nehezebb lesz: NATO- és európai uniós csúcs Brüsszelben”. Vannak tagállamok, amik ismét felvetették, hogy légtérzárat hozzanak létre Ukrajna felett. „A NATO azonban egy védelmi szövetség – szögezte le a kormányfő – arra képesek és alkalmasak vagyunk, sőt az kötelességünk is, hogy egymást megvédjük, de a NATO területén kívül katonai akciókba bonyolódni nem dolga a NATO-nak. Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akarunk küldeni a NATO területén túlra” – jelentette ki.

A másik javaslat, amellyel meg kell majd birkózni, az orosz gáz- és olajellátás ügye – mondta Orbán, megjegyezve: ezt tíz nappal ezelőtt már sikerült rendezni tíz nap erejéig, akkor világossá tették, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más európai uniós ország esetében „aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelent…Jobban fájna nekünk, mint Oroszországnak, amit a szankciók egyébként céloznak – jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve: közösen néhány országgal fellépünk és ismét meg fogjuk védeni Magyarország energiaellátását és az ország működésének biztonságát”.

(MTI, 18:51) Látványosan romlottak a világgazdaság növekedési kilátásai

az újult erővel feltámadó infláció és az inflációs nyomást még tovább erősítő ukrajnai háború miatt – áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban bemutatott negyedéves globális előrejelzésében. A nemzetközi hitelminősítő prognóziscsokra szerint a koronavírus-járvány utáni világgazdasági kilábalásra mindenekelőtt a potenciálisan hatalmas ellátási oldali sokk gyakorol nyomást, az Ukrajna elleni orosz invázió és az Oroszországra emiatt kirótt szankciók ugyanis globális energiaellátási kockázatot jelentenek. Oroszország a világ nyersolajkínálatának 12 százalékát, a globális földgázellátás 17 százalékát adja, és ha az orosz szállítások hirtelen leállnak, az közvetlen energiahordozó-hiányt okozhat és az energiaellátás adagolását teheti szükségessé Európában – áll a Fitch tanulmányában. A cég ebben a környezetben 0,7 százalékponttal 3,5 százalékra rontotta a világgazdaság idei növekedésére szóló előrejelzését.

(MTI, 18:05) Az EU támogatást ajánlott a menekülteket befogadó tagállamoknak

Az Európai Bizottság felhívást tett közzé az ukrajnai menekülteket fogadó tagállamok támogatására, illetve segítséget ajánlott ahhoz, hogy az uniós országok fokozatosan megszüntethessék függésüket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – közölte a brüsszeli testület hétfőn. Az uniós bizottság közleménye szerint a felhívás lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy azonnali kéréseket küldjenek a testületnek, ha technikai támogatásra van szükségük egyebek mellett az ukrajnai menekültek fogadását szolgáló intézményi és operatív kapacitások kiépítéséhez. A tagállamok segítséget kérhetnek továbbá az ukrajnai menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdításához, valamint a családok és a felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek elszállásolásához, illetve javíthatják a hozzáférést az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a munkaerő-piachoz.

(MTI, 16:19) Folytatódtak az ukrán–orosz tárgyalások és az orosz katonai támadások is

– közölte David Arahamija, az ukrán elnök mögötti Nép Szolgája párt frakcióvezetője, a kijevi delegáció tagja. Arahamija elmondta, hogy a hivatalos küldöttségek hétfőn délig másfél órán át tárgyaltak egymással, a nap további részében pedig munkacsoportokban folytatják az egyeztetéseket. A megbeszélések állásáról a politikus semmilyen részletet nem hozott nyilvánosságra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az utóbbi időben a küldöttségek szakértői csoportok szintjén mindennap tartanak megbeszéléseket.

Közben az orosz erők által megszállt dél-ukrajnai Herszonban erővel zavarták szét a helyiek Ukrajna-barát tüntetését, a jelentések szerint többen megsérültek, számuk egyelőre nem ismert. A Moszt helyi hírportál szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a több száz tüntető ellen tömegoszlató gránátokat vetettek be az orosz csapatok. Az Ukrajinszka Pravda saját forrásokra hivatkozva azt írta, hogy tüzet is nyitottak a demonstrálókra, a Moszt szerint a levegőbe lőttek. Herszonban a város elfoglalása óta szinte mindennap tüntetnek a helyiek az orosz megszállás ellen.

A dél-ukrajnai Odesszában hajókról nyitottak az orosz haditengerészet alakulatai tüzet a városra. A városi katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy több lakóházban károk keletkeztek, de áldozatok nincsenek.

Folyamatosak a harcok a főváros, Kijev környékén, a Zsitomirba vezető autópálya mentén. Bucsa térségében, az orosz erők által megszállt településeken humanitárius katasztrófa fenyeget. Hétfőre virradón folytatódtak a harcok Kijev megyében Bucsánál, Irinynél, Hosztomelnél és Brovarinál is. A megye északi részén fekvő Szlavutics település teljesen el van vágva a külvilágtól. Az orosz erők a déli országrészben lévő Mikolajiv megyeszékhely környező falvait lőtték. Az északi Csernyihiv megyeszékhely környékét is változatlanul lövik az orosz erők. A nagyvárosban csaknem két hete nincs áram, vezetékes víz és fűtés, a gázszolgáltatás is szinte mindenhol megszakadt. Az éjjel az orosz erők megint lőtték a kelet-ukrajnai Harkiv város lakónegyedeit. Donyeck megyében Marjinka, Ocseretine és Avgyijivka térségében folytatódtak a tüzérségi támadások és légi csapások. Marjinkába folyamatosan próbálnak benyomulni az orosz erők, egyelőre sikertelenül.

(MTI, 16:14) Betiltotta a Facebookot és az Instagramot hétfőn Oroszországban egy moszkvai bíróság,

miután anyacégét, az amerikai Meta Platforms IT-óriásvállalatot „szélsőségesnek” minősítette. Az orosz főügyészség követelése nyomán meghozott ítélet azonnal hatályba lépett. Oroszország már előtte is blokkolta a Facebookot, mert a közösségi médiaszolgáltató letiltotta az orosz médiához történő hozzáférést, az Instagramhoz történő hozzáférést pedig azt követően korlátozta, hogy a Meta közölte:

lehetővé teszi a közösségi média ukrajnai használói számára, hogy erőszakra buzdító üzeneteket osszanak meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába vezényelt orosz csapatok ellen.