Nemzetközi konferenciát szervezett a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete „Az Európai Unió első 30 éve” címmel. A konferencia az adott okot, hogy éppen 30 évvel ezelőtt kezdte meg működését az egységes piac, valamint 1993. november 1-jén lépett életbe a Maastrichti Szerződés, amely létrehozta az Európai Uniót.
Az 1993. év mérföldkő volt az európai integráció fejlődéstörténetében. Az Egységes Európai Okmányban kitűzött menetrend értelmében 1993. január 1-jére megvalósult az egységes piac, november 1-jén pedig életbe lépett a Maastrichti Szerződés (Szerződés az Európai Unióról), ami három pillérre helyezte az európai integrációt és tartalmazta többek között a gazdasági és monetáris unió megvalósításának ütemtervét. A belső piac megvalósításának, a Maastrichti Szerződés hatályba lépésének, az Európai Unió létrejöttének 30. évfordulóján a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete konferenciát szervezett 2023. november 16.-án Budapesten.
A konferencia résztvevőit dr. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese, dr. habil Szegedi Krisztina, a BGE tudományos rektorhelyettese, Lővei Andrea, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője, valamint videóüzenetben Othmar Karas, az Európai Parlament első alelnöke köszöntötte.
„Ma, 30 évvel a Maastrichti Szerződés életbe lépése után biztonsággal mondhatjuk, hogy az Európai Egységes Piac sikertörténet. Olyan sikertörténet, amely azonban még folytatásra vár” – hangsúlyozta videóüzenetében Othmar Karas. Kiemelte: a 450 millió állampolgárt és 23 millió vállalkozást összefogó egységes piac az európai integráció magját képezi, és kulcsfontosságú a béke, a stabilitás, a jólét, és a társadalmi kohézió szempontjából. Rámutatott, hogy számos területen még befejezetlen az egységes piac: nem jött még létre az energiaunió, a biztonsági és védelmi unió, a digitális, az egészségügyi és szociális unió, valamint a gazdasági és monetáris unió. Fel kell használnunk az európai választásokig hátralévő időt arra, hogy közösen haladást érjünk el ezeken a területeken – húzta alá.
„Harminc év nagy idő, lehetőséget ad arra, hogy mérlegre tegyük, honnan indultunk, hol állunk most, és hová tartunk, hogy milyen jövőt, milyen Európát képzelünk el magunknak és gyermekeinknek. A jövő évben történelmi időkben látja el Magyarország az Európai Unió Tanácsának elnökségét, ezért is különösen fontosak az olyan kezdeményezések, amelyek biztosítják az Európáról szóló párbeszéd lehetőségét, Magyarországon és külföldön egyaránt” – mutatott rá dr. Zsigmond Barna Pál.
„Az uniós polgárság bevezetésével a Maastrichti Szerződés az európai demokrácia előrehaladását, az Európai Unió demokratikus legitimációjának megszilárdulását jelentette. 1993-ban, a Szerződés életbe lépésekor az Európai Közösség egy erős, összetartó és egységes Európai Unió kialakítása mellett kötelezte el magát” – emelte ki Lővei Andrea.
„Magyarország legnagyobb üzleti közössége, a Budapesti Gazdasági Egyetem közel 20 000 hallgatóját arra készíti fel, hogy az Európai Unió egységes piacát ismerő, azon magabiztosan mozgó, felelős szakemberekként járuljanak hozzá hazánk versenyképességéhez” – mondta köszöntőjében dr. habil Szegedi Krisztina, a BGE tudományos rektorhelyettese. Félévente hallgatók ezrei tanulnak általános európai uniós ismereteket magyar vagy angol nyelven; a legtöbb hallgató a szakhoz, képzéshez kapcsolódó európai uniós politikákról kap naprakész, gyakorlatorientált ismereteket.
„A Maastrichti Szerződés legfőbb vívmánya a Gazdasági és Monetáris Unió (a GMU). A GMU 1.0 működőképesnek bizonyult, ám a krízisek során felszínre kerültek a konstrukció belső problémái. A kiigazítások megkezdődtek, ám átütő erejű reformra (GMU 2.0) eddig még nem került sor” – mondta el plenáris előadásában dr. Halmai Péter professzor, akadémikus, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke. Dr. habil Sáringer János, a BGE Társadalomtudományi és Pedagógia Intézetének vezetője kiemelte, hogy „a magyar külpolitika szempontjából a Maastrichti Szerződésnek fontos szerepe volt az európai integráció fejlődésében, ugyanakkor csalódás is, mert Magyarország és a régió számára szertefoszlatta a gyors EU-csatlakozás reményét.”
A plenáris ülést követően a konferencián négy jelenléti és egy online szekcióban összesen 40 magyar és angol nyelvű tudományos előadás hangzott el magyar és külföldi oktatóktól, kutatóktól, Belgiumtól Németországon át Törökországig és Indonéziáig.
Maastricht madártávlatból.
Elolvasásra ajánljuk: Maastricht – érinthető, ízlelhető Európa
