Ugyanez vonatkozik arra, ha a delikvensek valaki ellen szexuális hajlama vagy kisebbségi mivolta miatt uszítanak. De annak is csekély a valószínűsége, hogy a más országban hozott ítéletnek az USA-ban érvényt lehetne szerezni.
A kérdés most az, kényszerítheti-e a tengerentúli bíróság a szolgáltatókat, hogy kiadják azoknak a nevét, akik a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozó cikkeket jelentetnek meg náluk?
Tavaly már született ebben az ügyben egy döntés Varga Béla és a szerver gazdája ellen, de annak az volt a lényege, hogy nem lehet megállapítani, ki a jogsértő, ezért az eljárást leállították – írja a Washington Post. Az ítélet módot nyújtott arra, hogy az érintettek, ideértve a szolgáltatás előfizetőit, kezdeményezzék az idézés hatálytalanítását, ám nem éltek vele. Az alperes most többek között Varga felesége ellen nyújtott be keresetet, és érdekes lesz látni, vajon Pesti Judit előterjeszt-e ilyen indítványt, és ha igen, miként reagál rá a bíróság?
A brit Daily Mail bulvárlap másolatban közöl egy csaknem hetvenéves okmányt, amely szerinte alátámasztja: a londoni Tate Galéria megtarthatja John Constable (1776–1837) angol tájképfestő egyik egymillió fontot érő festményét. Az alkotásról mostanáig úgy gondolták, hogy a második világháború idején jogtalanul vették el magyar zsidó tulajdonosától.
Az újonnan előkerült bizonyíték egy kiviteli engedélykérelem, amelyben a többi közt szerepel a szóban forgó, Halászhajó című alkotás is. A mestermű 1824-ben készült, értékét az 1946-ban keletkezett magyar dokumentum 8000 forintra becsülte, kivitele ellen a Szépművészeti Múzeum igazgatója nem emelt kifogást. Az iratot egyébként a múzeum archívumában találták.
Az örökösök, báró Hatvany Ferenc magyarfestőművész és műgyűjtő leszármazottai viszont úgy gondolják, hogy a nácik ellopták a képet és kicsempészték az országból. A szigetországban 1962-ben bukkant fel és csaknem negyedszázaddal később adomány formájában került a Tate-hez.
A család három éve terjesztette elő igényét, és az illetékes brit testület tavaly úgy határozott, hogy erkölcsi okokból vissza kell adni a festményt, de szakértők szerint a most megtalált kérelem alátámasztja, hogy annak idején a báró önként vált meg a vagyontárgytól.
Mások viszont úgy gondolják, hogy nem bizonyít semmit, mert sehol sincs rajta Hatvany neve. A londoni galéria egyik képviselője nem kétli, hogy annak idején elorozták a képet, a kérdés az, hogy mi történt az után, hogy visszaadták a tulajdonosnak.
A sajtószemle forrása itt, tessék kattintani!
