Ezzel párhuzamosan megkezdődött hazánkban a „Kaukázus-vita”: monográfiák, tanulmányok, kaukázusi–magyar szótárak jelentek meg, s a kaukázusi őshaza témája a nyomtatott sajtón keresztül beette magát a magyar közvéleménybe és történettudatba is.

Hatását jól jellemzi Vörösmarty Mihály 1828. évi Magyarvár című epikus költeménye, melynek helyszínéül a kaukázusi Kuma folyó partján álló, az akkoriban ősmagyar városnak hitt Magyari várát tette meg a költő. (A verstöredék itt olvasható, tessék kattintani!)

A század végére a kaukázusi őshaza témája (elsősorban a Zichy Jenő szervezte kaukázusi expedíciók hatására tapasztalható hirtelen jött népszerűségének és a sajtóban elfoglalt kulcspozíciójának köszönhetően) még a legalsó társadalmi rétegekre is nagy hatással volt – Hermann Ottó néprajztudós szerint még a számadó parasztok is a „mesebeli aranyország föltámadását vélték a kaukázusi magyarok hallatán.”

A kaukázusi magyarságról, a hun és avar eredetű atyafiakról számos újságcikk számolt be, futótűzként terjedő szenzációs híreket beharangozva, úgy, ahogyan azt az egyik hazai folyóirat 1825. évi évfolyamának egy szerzője is tette: „a Caucasiai hegyek környékében 300 mértföldnyi kiterjedésre, több mint hétmillió ember, a Mohamedánusokkal, Persákkal, Mógolokkal és más nemzetekkel keverve, magyarúl beszél”.

Számos kaukázusi tájat a magyarok legősibb szálláshelyével azonosítottak, a helyi földrajzi neveket és nemesi családneveket mintául véve sorra születtek a magyar eredetet sugalló etimológiai elméletek: Elbrusz hegye – Elborusz, Ararát hegye – Ár-ár-állt, Zicsianov grúz nemes család – a magyar Zichy család, Gori grúz városa – a magyar Gori család stb.

A most nyíló kiállításon bemutatásra kerülnek a „kaukázusi atyafiakról” szóló kötetek, tanulmányok, a témával kapcsolatos korabeli nyomtatott sajtó, a kaukázusi eredet vitájában részt vevő kutatók – Ógyallai Besse János, Zichy Jenő, Szentkatolnai Bálint Gábor… – kéziratai, a Kaukázust és népeit bemutató magyar és európai térképek, a Zichy-expedíción készült festmények és fényképfelvételek, valamint számos egyéb izgalmas és látványos tétel.

Megnyitó: április 21-én, kedden délután fél öttől. A kiállítás kurátora: Kránitz Péter Pál, helyszíne: Országos Széchényi Könyvtár, VI. emelet, Ars Librorum tér és Corvina termek (Budavári Palota, F-épület). A kiállítás megtekinthető: április 23-tól július 11-ig , keddtől szombatig, 10–18 óra között.

A megnyitóra szóló meghívó itt; tessék kattintani!