Hazánk az EU inflációbajnoka – folytatódik a drágulás

A magyar gazdaság tavaly 5% körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október­i-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulására, főleg az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel.

Az építőipar kiugró lendülete érezhetően csökkent, a béremelkedés és a kiskereskedelmi forgalom viszont még gyorsult is. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsult az infláció, látványosan gyengült a forint, megugrott az államháztartási hiány, s deficites a folyó fizetési mérleg. A koronavírus már félelemkeltő hatása révén is rontja a világgazdaság helyzetét. A GKI 3–3,5% körüli idei GDP-növekedésre számít.

Az ipari termelés 2019-ben 6% körül emelkedhetett, a feldolgozóipar belföldi értékesítése valamivel gyorsabban bővült a kivitelnél. Az idén a bizonytalan külső és a lassabban bővülő belföldi kereslet, a tavalyinál csaknem 10%-kal alacsonyabb rendelésállomány és az ipari várakozások látványos esése következtében – egyes új kapacitások belépése ellenére – az eddiginél alacsonyabb, 4,5% körüli bővülés várható.

Az építőipar lassulása már tavaly markánssá vált, tíz hónap átlagosan 25% közeli dinamikája novemberben már csak 7% volt, a szerződésállomány pedig 8%-kal elmaradt az egy évvel azelőttitől. Az idén 5% körüli építőipari növekedés valószínű.

A kiskereskedelmi forgalom – bár októberben és novemberben átlag feletti volt –, az idén várhatóan ugyancsak lassul, a tavalyi 6-ról 5% körülire. Ez főleg a továbbra is gyors, de az előző évinél valamivel szerényebb reálbér-­emelkedésnek – a tavalyi 7,5% után 5,5% körülinek – lesz a következménye.

A foglalkoztatási ráta 2019-ben tovább emelkedett, a második félévben már 70,3% volt, 0,8 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél. Ráadásul ezen belül a közmunkások száma kedvező módon csökken. A munkanélküliség tavaly éves átlagban a 2018. évi 3,7%-ról 3,4%-ra csökkent, az utolsó negyedévben már csak 3,3% volt. Ez az EU élmezőnyébe tartozik, s a közmunkásokkal együttes 6% alatti ráta is kedvezőbb az EU átlagánál.

Az infláció 2019 decemberében 4%-ra ugrott, s ezzel, immár Romániát is megelőzve, a legmagasabb lett az EU-ban. A kormány 2,8%-os idei prognózisa irreálisnak látszik, a GKI előrejelzése 3,5%, azonos az MNB-ével. A világgazdaság növekedésével kapcsolatos aggodalmak fékezik, a gyors bérkiáramlás és forintgyengülés viszont erősítheti az áremelkedést. A forint tavaly az év elejéhez képest az végére 2,8%-kal gyengült, az idén januárban további 2%-kal. Mivel az MNB láthatóan a lehetséges utolsó pillanatban akar szigorítani ultra laza monetáris politikáján, éves átlagban a január végi helyzethez képest nem várható visszaerősödés.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a decemberi, immár hagyományos nagy költekezés – az éves deficit 37%-a ebben a hónapban keletkezett – következtében végül több mint 20%-kal meghaladta az előirányzottat, s közel 100 000 millió forinttal a pénzügyminisztérium decemberi becslését is. Ez valószínűtlenné teszi az európai módszertan szerint tervezett 1,8%-os GDP-arányos hiány elérését, ami pedig így is az egyik legmagasabb lenne az EU-ban. Az idén viszont a pénzforgalmi hiány jócskán csökkenhet, a beérkező EU-transzferek kifizetését ugyanis részben már megelőlegezte a költségvetés.

Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit is csökkenhet, ha nem is a tervezett 1%-ra. A folyó fizetési mérleg 2018 után 2019. január–szeptember között is deficites lett, a beáramló EU-transzferek azonban ezt messze ellensúlyozzák.

A lakosság fogyasztása a tavalyi 4,5% után idén 4% körül emelkedik, a beruházások viszont a tavalyi 16% után csak 4% körüli mértékben, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.