Az Európai Tanács tagjai – köztük a magyar kormányfő – az idén júliusban határoztak a folyó áron 800 000 millió eurós NextGenerationEU nevű alap felállításáról.
Végleges jóváhagyás esetén ezt az összeget az Európai Unió közös, hosszú távú hitelfelvétellel teremtené elő, amiből a tagországok mintegy 415 000 millió euró vissza nem térítendő támogatást, illetve közel 385 000 millió euró hitelt kaphatnak.
Magyarország részesedése közel 8000 millió euró vissza nem térítendő támogatás és 10 000 millió euró kedvezményes hitel.
Az EU közös hosszútávú hitelének visszafizetéséhez minden tagországnak, így Magyarországnak is hozzá kell majd járulnia. Mivel a visszafizetés pontos részleteiről még nincs döntés, ma nehéz konkrétan megmondani, hogy ez az egyes tagországok esetében mekkora teher lesz. Néhány sarokkövet azonban máris ismerünk.
Egyrészt a tagországok várható hozzájárulását csökkenti, hogy az Európai Unió tervezett új saját bevételi forrásai fogják fedezni a visszafizetési teher egy részét. Másrészt a visszafizetés csak 2027 után kezdődik. Összességében, az eddigi gyakorlatot is figyelembe véve
az várható, hogy a magyar hozzájárulás a visszafizetéshez legfeljebb 3500-4000 millió euró lesz.
Jó eséllyel akár jóval kevesebb is, és csak nyolc év múlva kezdődő kifizetéssel.
A magyar költségvetési egyenleg tehát legalább 4000 millió euró nyereség
(ami a kapott 8000 millió euró vissza nem térítendő támogatás és a legfeljebb 3,5-4 ezer millió euró közös európai hitel visszafizetéséhez való hozzájárulás összevetéséből adódik).
Bár az alap kedvezményeshitel-elemét nem kötelező igénybe venni, ha Magyarország az igénybevétel mellett dönt, a fentiekhez adódik hozzá a 10 000 millió euró kedvezményes hitel haszna, azaz sok százmillió euró kamatmegtakarítás.
Az Európai Unió ugyanis jóval kedvezőbb feltételekkel kap hitelt, mint Magyarország,
és az alacsony, most éppen negatív (!) hitelkamatokból Magyarország is részesedhet.
Van-e a konstrukciónak bármilyen kockázata? Rendkívül szélsőséges helyzetben előfordulhat, hogy egy esetlegesen csődbe ment tagország helyett a többi tagországnak kell helytállnia az Európai Unió hitelezői felé. Akkor Magyarországnak is többletterhe keletkeznék, de ezt a terhet elsősorban a legnagyobb gazdasági erejű országok viselnék.
A fenti matek mellett viszont ne feledkezzünk meg a lényegről:
a legnagyobb nyereség abból adódik, hogyaz Európai Unió együtt megoldást találhat a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére.
Ennek révén erősödik a belső piac, és ez Magyarország, illetve a magyar gazdaság számára is számos előnnyel jár. Nem utolsó sorban e megoldás biztosíthatja Európa helytállását a világméretű versenyben.
A NextGenerationEU egy újabb esély, hogy Magyarország felzárkózzék az élen lévő európai gazdaságokhoz.
- NextGenerationEU és az európai helyreállítási terv
- NextGenerationEU és a 2021–2027-re szóló uniós költségvetési keret: angol nyelvű tájékoztató