Sokunknak okoz gondot egy-egy kifejezés hibátlan papírra vetése, s anyanyelvünkön különösen az egybe- és különírásnak bonyolultak a szabályai. A helyesírás már a közepesen műveltek körében is neuralgikus pont, hiszen az embert sokszor annak alapján ítélik meg, mennyire fogalmaz és ír helyesen az anyanyelvén. Bár az írott szöveg a magyarban nagyjából követi a kiejtést, mégis sokszor fogas kérdés a hosszú, vagy rövid magánhangzó, a j és az ly használata és a sor még hosszan bővíthető.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a mai ünnepélyes start alkalmából azt hangsúlyozta, hogy követni kell az idők szavát, hiszen napjainkban az ifjabb nemzedékek inkább a világhálóról próbálnak tájékozódni; ritkán forgatják a helyesírási tanácsadó szótárakat. Lehet próbálkozni a Google-lal, vagy más keresőkkel, de igazi segédletnek az ilyen szoftvereszköz nevezhető – mondta az MTA első embere a fejlesztőket méltatva, akiknek több mint ötéves munkájuk fekszik a rendszerben.
A közoktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa a reformkor nyelvművelőire, nyelvújítóira emlékeztetett: a többi között az ő hozzájárulásuknak köszönhető, hogy a magyart immár csaknem 15 millióan beszélik a világon. Sajnos azonban, felgyorsult világunkban eléggé terjedőben van a pongyolaság, a nyelvi igénytelenség. A helyesírási követelmények mostanában alacsonyabbak az iskolákban, például még az érettségin is „bocsánatos bűn”, ha valaki a természettudományos tárgyak esetében nincs tisztában alapvető helyesírási szabályokkal – fejtegette a politikus.
Az új portál mai bemutatóján az is elhangzott, hogy a jelenlegi 1.0-ás verzió „még csak a kezdet”. Máris vannak megszívelendő észrevételek, például akadnak teendők, hogy az oldal jobban kezelhető, használóbarátibb legyen. Most még mintha inkább a műveltebbekhez, a tájékozottabbakhoz szólna, noha az eredeti cél az, hogy a helyesírási weblap „legyen mindenkié”.
Ugyanakkor nem árt a félreértéseket tisztázni: ez a szoftvereszköz nem olyan helyesírás-ellenőrző, mint amely szövegszerkesztők „mögött” van. Inkább az ott el nem dönthető problémákra kínál magyarázatot és megoldást.
Az ünnepélyes „beélesítés” alkalmából az érdeklődők azt is megtudták, hogy nemcsak a legkorszerűbb info- és nyelvtechnológiai eszközöket használták föl a rendszer megalkotásánál, hanem feldolgozták a nyelvtudományi intézet tanácsadó szolgálatának naplóit a leggyakrabban kérdezett kifejezésekről. Léteznek országok, ahol 40–50 munkatárssal működnek telefonos helyesírási tanácsadó szolgálatok. Az ilyen ügyelet nem érhető el mindenkinek, a hívás sem ingyenes, és a bonyolultabb kérdésekre nem adható mindig azonnali válasz. Az internetes online szolgáltatás viszont korlátok nélkül bárhol, bármikor elérhető.
A portál működéséhez több százezres tételt tartalmazó adatbázisokat is segítségül hívtak, például az egymilliárd szavas nemzeti szövegtárat. Az alkotók ezenkívül különleges, szemantikai jegyekkel ellátott szótárakat is készítettek a háttérben futó programok számára.
A mától hozzáférhető változat hét kérdéskörben nyújt eligazítást: különírás – egybeírás, helyes-e így?, névkereső, elválasztás, számok betűzése, dátumok betűzése, ábécébe rendezés.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársai folyamatosan értékelni fogják a tapasztalatokat, és karban tartják az adatbázisokat. Ennek köszönhetően „ez a portál lesz még jobb is” – fogadkoztak az illetékesek. A tervek szerint az 1.0-t követő további változatok közérthetőbbek lesznek, sőt az is szóba került, hogy esetleg több, változat is készülhetne. Például egy külön a kezdőknek és egy a szakértőknek, vájt fülűeknek. S ha ezek a törekvések sikerrel járnak, akkor valóban mindenki számára használható és főleg könnyen érthető eszközt sikerül majd alkotni.
E sorok írója mindenesetre osztja a jó tanácsot: a weboldal linkcímét mentsük el a kedvenceink közé!