Hetvenéves az Európai Parlament: „a polgárok és a demokratikus értékek hangja”

A strasbourgi ülésteremben tartott ünnepségen a képviselők a Parlament elődje, az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlésének 1952-i megalakítására emlékeztek. A Parlament elnöke, Roberta Metsola az ünnepélyes ülés megnyitásakor hangsúlyozta: az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlésének első ülése óta eltelt 70 év alatt a „közgyűlés fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert”.

„Az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott, többnyelvű, több pártot tömörítő, transznacionális parlament a világon. Közvetlenül választott 705 tagja az európai közvélemény kifejeződése […]. Ez a ház az európaiak demokratikus választását és a demokratikus európai értékek fenntartását testesíti meg.”

Az elnök szavait a parlament székhelyeinek otthont adó három ország vezetőinek beszéde követte.

Alexander de Croo belga miniszterelnök szerint „napjaink Európa-projektjét leginkább a jövőképpel rendelkező polgárok mozdítják előre, olyan európaiak, akik” uniós választ várnak a migrációs, a covid19- vagy energiaválságra. Az Európai Parlament „a világ egyik legkiterjedtebb hatalommal felruházott jogalkotója. Az európaiak büszkék lehetnek arra az útra, amelyet együtt megtettünk.” „Ez a ház az Európa népei hosszú, erőszakos történelmének katarzisát testesíti meg” – jelentette ki végül a belga miniszterelnök.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök kifejtette: „Hét évvel a második világháború után úgy döntöttünk, hogy együtt hozunk létre valamit. Azokban az időkben előfordult, hogy emberek azért nem maradhattak életben, mert másfajták voltak; napjainkban olyan helyen élünk, ahol az emberek szabadok. […] A második világháborúban nekem magamnak sem lett volna jogom szabadon élni. És ma itt vagyok, egy kormány élén. Ez az európai projekt. Lehetsz másfajta, és pont ebben rejlik a gazdagságunk: a változatosságban.”

Élisabeth Borne francia miniszterelnök Franciaország szerepét emelte ki az Európai Unió felépítésében, és a parlament egyik székhelyeként működő Strasbourg jelképes fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Franciaország elkötelezett a közös európai jövő mellett. „Strasbourg Európa ideája: egy olyan Európáé, amelynek megvan a múltja, de amelynek jövője közös. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy mi is Európa, miből jött és merre tart.”

A miniszterelnökök után a hét képviselőcsoport nevében felszólaló képviselők kiemelték, hogy Európának csak akkor van jövője, ha az demokratikus, és hogy az európai polgárok érdekében az Európai Parlamentet teljeskörű jogalkotási joggal kellene felruházni. Az európai állampolgárság így megerősítheti a nemzeti állampolgárságot, mondták. A parlament létrehozásának egyik alapgondolata, hogy az intézmény minden ország számára nyitott, nem pedig azzal szemben létezik. Továbbra is ebben a szellemben kell működnünk, alkalmazkodva a mához, jelentették ki a képviselők. Többen megemlítették napjaink Európa előtt álló kihívásait, hozzátéve: hasznos lenne, ha ismét felelevenedne az a gondolat, amely az intézmény 1952-i létrehozásához vezetett. Egyes képviselők kritikus gondolatokat fogalmaztak meg ugyan, de, ahogy azt Metsola elnök megjegyezte, ez is azt igazolja, hogy a parlamentben él és virul a pluralizmus, a sokféleség és a demokrácia.

Az ünnepség Beethoven Örömódájával ért véget.

2022. szeptember 10-én volt hetven éve, hogy először összeült az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése. A testület 1952-ben a nemzeti parlamentekből érkezett 78 képviselőből állt. 1958-ban az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség létrehozásával a közgyűlést kibővítették és átnevezték az Európai Parlament Közgyűlésének. Az intézmény 1962-ben vette fel az Európai Parlament nevet.

 Az ünnepélyes ülés felvételről (2022.11.22.)